Czine Ágnes: Az igazságnak látszania is kell (ABSz, 2026/1., 2-11. o.)

Absztrakt

Az igazságszolgáltatás társadalmi elfogadottsága és a jogrendszerbe vetett bizalom elválaszthatatlan a folyamatok strukturális transzparenciájától és nyomon követhetőségétől. Lord Hewart klasszikus maximája alapján az igazságosságnak nemcsak megvalósulnia kell, hanem annak látszania is kell. A tanulmány Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikkének tükrében elemzi a tisztességes eljárás (fair trial) részjogosítványait és a büntető igazságszolgáltatás alkotmányos garanciáit. Az eljárás nyilvánossága, a fegyverek egyenlősége, az indokolási kötelezettség, valamint az észszerű időn belüli elbírálás együttesen biztosítják az igazságszolgáltatás külső, objektív láthatóságát. A szerző részletesen vizsgálja az ártatlanság vélelmét, a hatékony védelemhez való jogot, a törvényesség (nullum crimen sine lege) alapelvét, a kétszeres eljárás és büntetés tilalmát (ne bis in idem), valamint a jogorvoslathoz való jogot. Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogán keresztül rámutat arra, hogy az objektív pártatlanság és a "látszat-doktrína" érvényesítése elengedhetetlen a hatósági önkény látszatának elkerüléséhez. A garanciák de facto érvényesülése nélkül a bírósági döntések elveszítik hitelességüket és legitimációs bázisukat.

Kulcsszavak: tisztességes eljárás, ártatlanság vélelme, igazságosság látszata, hatékony védelem, ne bis in idem, jogorvoslat, Alkotmánybíróság, objektív pártatlanság

Summary - Justice Should be Seen to Be Done

The social acceptance of the administration of justice and trust in the legal system are inseparable from the structural transparency and traceability of legal proceedings. Based on Lord Hewart's classic maxim, "justice should not only be done, but should manifestly and undoubtedly be seen to be done". The study analyses the specific rights associated with a fair trial and the constitutional guarantees of the criminal justice system in the light of Article XXVIII of the Hungarian Fundamental Law. The public nature of proceedings, the equality of arms, the obligation to provide reasons, and the adjudication within a reasonable time collectively ensure the external, objective visibility of the administration of justice. The author examines in detail the presumption of innocence, the right to effective defence, the principle of legality (nullum crimen sine lege), the prohibition against double prosecution and punishment (ne bis in idem), and the right to legal remedy. Drawing on the case law of the Constitutional Court and the European Court of Human Rights, the author highlights that the enforcement of objective impartiality and the "doctrine of appearance" are essential to avoid the appearance of arbitrariness by public authorities. Without the de facto enforcement of these guarantees, court decisions lose their credibility and their basis of legitimacy.

Keywords: fair trial, presumption of innocence, appearance of justice, effective defense, ne bis in idem, legal remedy, Constitutional Court, objective impartiality

I. Bevezetés

"Az igazságosságnak nem csupán megvalósulnia kell, hanem annak látszania is kell, hogy megvalósult", deklarálta Lord Hewart angol legfelsőbb bírósági bíró 1924-ben.[1] Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) a Delcourt kontra Belgium ügyben hivatkozott először erre a maximára.[2] Az eljárás tisztességessége nemcsak jogi kérdés, hanem az eljárás résztvevői, sőt az egész társadalom részére is jelentősége van annak, hogy például egy büntetést milyen keretek között és hogyan szabnak ki. A tisztességes eljárás (fair trial) elvének megvalósulásához hosszú és rögös út vezetett az emberiség történelmében és napjainkban is több garancia tényleges érvényesítésére van szükség ahhoz, hogy az igazságtétel kívülállók részére is érzékelhető és elfogadható legyen.

Harminc évig büntető bíró voltam, és a bírák részéről és általam is, az egyik legjobban tisztelt és elismert bíró, Juhász Andor,[3] a jó bíró fogalmát az alábbiakban határozta meg: "A jó bíró csak sokat tapasztalt, bölcs észjárású, embertársai sorsát szívén viselő, derült kedélyű, erkölcsös, bölcs ember lehet." Kijelentésével, részben a pártatlanság és a méltányosság fogalmát is megszilárdította. Lényegében a tisztességes eljárás fogalmát is részben meghatározta.

Az eljárás tisztességessége egy komplex fogalom, több részjogosítvánnyal és több jogi biztosítékkal körülbástyázva. Ezek a laikus számára sok tekintetben ismertek és ez mutatja, hogy az igazságtétel megvalósulásának módja nem közömbös az emberek számára. Nem véletlen tehát, hogy az Alaptörvény egyik legtöbbet hivatkozott cikkében találhatók azok a legfontosabb garanciák, amelyek a büntetőeljárások lefolytatása során az igazságtételt és annak láthatóságát szolgálják.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948-ban megfogalmazta a tisztességes eljárás elvét a 10. és 11. cikkében. Az 1949. évi genfi egyezmények 1977-ben elfogadott II. jegyzőkönyve szerint a tisztességes eljárás fegyveres konfliktusok esetén is kötelező. Az 1966-ban elfogadott és 1976-ban hatályba lépett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 14. cikkében kimondja, hogy "[a]z ellene emelt bármely büntetőjogi vád, illetve a peres eljárásban fennálló jogainak és kötelezettségeinek megállapítása során mindenkinek joga van ahhoz, hogy a törvény által létrehozott illetékes, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyalást tartson."

Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezményt és annak nyolc kiegészítő jegyzőkönyvét

- 2/3 -

Magyarország az 1993. évi XXXI. törvénnyel ratifikálta (a továbbiakban együtt: EJEE). Az EJEE 6. cikke rögzíti a tisztességes eljárás érdemi tartalmát, amikor kimondja, hogy polgári jogainak és kötelezettségeinek, illetve az ellene felhozott büntetőjogi vádaknak a megállapítása során mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű időn belül tárgyalja. A tisztességes eljáráshoz való jog kiemelt helyet foglal el az EJEE-ben, egyrészt a jog fontossága, másrészt az ezzel kapcsolatos kérelmek nagy száma miatt.

A nemzetközi fejlődéssel összhangban a tisztességes eljárás elve a magyar alkotmányosság részévé vált. A tisztességes eljárás alkotmányos követelményét az Alkotmány 57. § (1) bekezdése fogalmazta meg, amely 2011. december 31-ig volt hatályban. Eszerint mindenki egyenlő a törvény előtt, és joga van ahhoz, hogy az ellene felhozott vádakat, valamint a bírósági eljárásban őt megillető jogokat és kötelezettségeket igazságos, nyilvános tárgyaláson, a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság bírálja el.

Ami a tisztességes eljárás alkotmányos rendelkezésének tartalmát illeti, Magyarország Alaptörvényének - 2012. január 1-jén hatályba lépett - XXVIII. cikk (1) bekezdése azonos a korábbi Alkotmány 57. cikk (1) bekezdésével. Kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene felhozott vádakat, illetve a vele szemben bármilyen perben fennálló jogait és kötelezettségeit a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű időn belül elbírálja.