Az év legjelentősebb jogalkotási feladata minden önkormányzat számára az eddigi településképi előírások beültetésével egységesített helyi építési szabályok újraalkotása lesz. Amíg hetvenöt éve a vas és acél országa akartunk lenni, mára az - év végére várhatóan 360 ezer darabra szaporodó - elektromos kiserőművek és az új hőkinyerő megoldások követelnek kereteket maguknak a helyi építési, valamint hozzájuk illeszkedően az építményadó szabályozásokban.
2025 őszére - 99 százalékban a napelemeknek köszönhetően - a megújuló beépített kapacitás 1000 megawattal meghaladta az ország áramigényét. A termelés és a fogyasztás napszakon belüli eltérése miatt elkezdett nőni azon órák száma, amikor a túltermelés következtében "negatívvá" vált az áram ára, míg az esti órákban csillagászati áron elérhető importra szorult az ország. A 2021-től érzékelhető folyamatok alapján az ország 2030-ig terjedő energiastratégiájában, a Jedlik Ányos Programban testet öltő célként fogalmazódott meg, hogy minél többen, többféle módon termeljék meg az energiát és azt tárolás útján, jellemzően 12 órán belül maguk használják fel. A programban a megújuló energiaforrásokon belül 8,5 egységnyi napenergiához 1 egységnyi szél lenne kívánatos, valamint a földtani adottságok alapján a geotermikus energia is nagyobb szerepet kap. (3 megawatt kapacitással jelenleg Tura határában van az ország egyetlen folyamatosan termelő, az ott 130 fokos vizet árammá alakító erőműve.)
A megawattok mellett a wattoknak sem szabad elfolyniuk, vagyis a kisebb léptékű energiatermelés jelentőségét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Erre kiváló példa Fóton a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat lovasterápiás központja. A nap és a szélenergia kiaknázása mellett az ingatlanukon átfolyó Mogyoródi-patakra két mini vízerőművet telepítettek.
"Filléres" mini vízerűmű Fóton, a Mogyoródi-patakon
A jelen helyzet feltérképezéséhez az ország egész területéről 108 különböző településtípusba sorolható önkormányzatot kérdeztem meg egy adatlap segítségével, illetve rákerestem a jogtárban a HÉSZ-ére és a településképi normájára. Jellemzően a 25 ezer fő alatti lakosságszámú városokig bezárólag, összességében pedig a vizsgált települések több mint felében teljesen hiányzott a zöldinfrastruktúra szabályozása a normáikból. Fehérgyarmat jegyzője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a HÉSZ-ek alkotására a vármegyében 2014 és 2017 között volt pályázati forrás, amikor még egyáltalán nem volt kézenfekvő, hogy a fogyasztónak az épületén vagy az ingatlanán elhelyezett (kis)erőműve legyen.
A napelem-boomot követően a nagyobb települések a teljesség igénye nélkül jellemzően a településképi szabályaikban kezdtek foglalkozni a zöldinfrastruktúra szabályozásával.
A statisztikai mintaként vizsgált önkormányzatok tizede, közöttük három budapesti kerület is az ipari és a háztartási méretű berendezések elhatárolása nélkül, a teljes közigazgatási területére kiterjedően tiltja a szélgenerátorok telepítését. Egyedi eset azon Tisza-menti kisváros szabályozása, ahol a 50 kW alatti háztartási méretű szélerőművek telepítése csak GSZ-övezetben,[1] háromméteres maximális magassággal megengedett, minthogy ebben a magasságban nem lehet energiát termelni. Vagyis ez a település is (még) a teljes tiltásnál tart.
A generális tiltás a HMKE-szélerőművek[2] esetében belterületen a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet, a TÉKA hatálybalépése előtt is jogszerűtlen volt.
Az Alkotmánybíróság 1991 óta következetes gyakorlata szerint ugyanis, ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő-testület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmat vagy korlátozást állapítson meg. Ugyanúgy az sem alaptörvény-ellenes, ha az önkormányzati rendelet a helyi lakosság érdekében, ugyancsak egyes övezetekre kiterjedő érvénnyel szigorúbb korlátozást vagy tilalmat állapít meg, mint azt az országos jogszabály általános érvénnyel tette. [2219/H/1991. AB határozat; ABH 1992.716-718.; 958/H/1993. AB határozat; ABH 1994.781-784., 17/1998. (V. 13.) AB határozat].
A tiltás magyarázata egy-egy esetben az adott település belterületét közrefogó nemzeti park, illetve egy katonai repülőtérnek a település földrajzi középpontjától mért 15 km-es közelsége volt.
- 33/34 -
A TÉKA mint országos jogszabály nem tiltja belterületen a szeles HMKE-egységek létesítését. A 42. § (1) bekezdése értelmében nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületen, településközponti és intézményi vegyes területen, üdülőházas és hétvégi házas területen, és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül szélerőművet és szélerőműparkot nem lehet elhelyezni. A 42. § (2) bekezdése szerint nem lehet továbbá szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület és a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 76. § (védelmi előírások) (10) bekezdése rendelkezik továbbá arról, hogy a helyi építési szabályzatban kezelendő a településen, illetve annak külterületén a magasépítmények elhelyezésének kérdése, azaz annak engedélyezése vagy tiltása. A törvény e bekezdése rendelkezik továbbá ezen építmények maximális magasságáról, illetve a szélerőművek magasságáról.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 30. sora kimondja, hogy a szélerőmű, illetve szélerőműpark létesítése védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 kW teljesítménytől környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység. A kormányrendelet 2. számú mellékletének 75. sora alapján továbbá a szélerőmű és szélerőműpark (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítménytől a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység. Ezen eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakkérdésként vizsgálja a beruházás hatását, megtilthatja, illetve előírásokhoz kötheti annak megvalósítását.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, a Tvt. szintén tartalmaz a védett természeti területekkel kapcsolatos korlátozásokat, amelyek a szélerőművek telepítése esetén alkalmazhatók.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
