Az új Ptk. Családjogi Könyvének a Kodifikációs Szerkesztőbizottság által elfogadott, és a bizottság észrevételei alapján átdolgozott szakértői javaslatából ebben a számunkban a Házassági vagyonjog Címnek a házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó fejezetét - a normaszöveget rövidített indokolással - közöljük. A Javaslat az előző számunkban ismertetett törvényes házassági vagyonjogi rendszer (amely változatlanul az elmúlt ötven évben megszokottá és elfogadottá vált házastársi vagyonközösség) szabályai mellett a választható, ún. alternatív vagyonjogi rendszerek szabályait is ebbe a fejezetbe iktatja be. A szakértői bizottság ugyanis nem tartotta szükségesnek, hogy a Javaslat néhány alapvető, az adott rendszerre karakterisztikusan jellemző rendelkezésen kívül, egyes külföldi jogrendszerekhez (pl. francia Code Civil, német BGB) hasonló, aprólékos szabályozást adjon egy-egy vagyonjogi rendszerre. Alternatív vagyonjogi rendszerként a Javaslat - az ügyvédi és a közjegyzői szerződéskötési gyakorlat által jelzett igényeket alapul véve - az értéktöbbleti elven alapuló szerzeményi közösségre (amit a Csjt. előtti magánjogban használt elnevezéssel, de nem teljesen azonos tartalommal közszerzeménynek nevez), valamint a vagyonelkülönítésre tartalmaz minta-szabályokat.
A tervek szerint a 2006. évben az új magánjogi kódex már elkészült könyveit az Igazságügyi Minisztérium széleskörű szakmai és társadalmi vitára bocsátja. Ennek érdekében a teljes Javaslat - indokolással együtt - megjelenik az IM internetes honlapján és a Javaslatból részleteket közöl a Polgári Jogi Kodifikáció is. Folyóiratunk - mint azt már lapunkban többször hangsúlyoztuk - az új családjogi rendelkezések vitafórumává is szeretne válni. A következőkben a házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó fejezetet az eddigiekhez képest azzal a formai változtatással közöljük, hogy a Kodifikációs Szerkesztőbizottság döntésének megfelelően az új Ptk.-ban nemcsak a részek, címek, fejezetek és a pontok, hanem az egyes paragrafusok is önálló címmel rendelkeznek.
A házassági vagyonjogi szerződés szabályozása a hatályos Családjogi törvényben nagyon hiányos. A szerződés tartalmáról a Csjt. 27. §-ának (2) bekezdése mindössze annyit mond, hogy "a szerződésben (a házasulók és a házastársak) a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös, illetőleg a különvagyonba". Ez a meghatározás nem ragadja meg a házassági vagyonjogi szerződés lényegét, amely a házastársaknak csaknem valamennyi kérdésben lehetőséget ad vagyoni viszonyaik szabad rendezésére, a törvényes vagyonjogi rendszerből való "kilépésre", és nem ad mintákat arra, hogy ez a "kilépés" miként történhet, még körvonalakban sem tartalmaz diszpozitív rendelkezéseket a választható vagyonjogi rendszerekre. Részben ennek is köszönhető, hogy a bevezetése óta eltelt lassan két évtizedben a házassági vagyonjogi szerződés kötése a kívánt mértékben nem terjedt el. A Javaslat ezeket a hiányokat kívánja - a gyakorlat igényeiből kiindulva - pótolni, és keretszabályokat adni ahhoz, hogy ez a szerződéstípus betölthesse a társadalmi rendeltetését: egyrészről a házastársak autonómiájának biztosítását, másrészt - bizonyos korlátok felállításával - a család védelmét. A szabályok kialakításának fontos szempontja emellett, hogy megfelelő védelmet adjon a házastárs(ak) hitelezői számára is.
A házassági vagyonjogi szerződés jogintézménye a Családjogi Könyvben nyer szabályozást, de ez nem változtat azon, hogy jogi jellegét tekintve szerződés, ezért - természetesen - vonatkoznak rá a szerződésnek a Kötelmi Könyvben rögzített általános szabályai is (lásd a szerződés létrejötte, megkötése, megszűnése, érvénytelensége, beleértve pl. a jóerkölcsbe ütközés tilalmát, a szerződés megtámadhatóságának okait - más kérdés az, hogy pl. a feltűnő értékaránytalanság szabályai e szerződésre mennyiben alkalmazhatók), mindazokban a kérdésekben, amelyekben a Javaslat speciális szabályozást nem ad. A feleknek értelemszerűen lehetőségük van mind az általános, mind a speciális rendelkezésektől eltérni, ha azt a törvény nem tiltja.
Általános rendelkezések
2:63. § [A házassági vagyonjogi szerződés tartalma]
(1) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amely - a házastársi vagyonközösség helyett - a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt irányadó.
(2) A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki és egészben vagy részben eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, feltéve, hogy az eltérést a törvény nem tiltja.
1-2. A házassági vagyonjogi szerződés eltér a házastársak egymás között létrejött más szerződéseitől, így a házastársak egymással szembeni vagyoni igényeit (a vagyonmegosztást) rendező szerződésektől. Alapvető jellegzetessége, hogy abban a házastársak a házasság vagyonjogi hatásait a törvénytől eltérően szabályozhatják1. A 2:63. § kiemeli a szerződés lényegi elemeit: a) abban a házasulók és a házastársak megválaszthatják a vagyonjogi rendszert, amely életközösségük tartama alatt irányadó, ennek során a házastársi vagyonközösség helyett a törvényben szabályozott más vagyonjogi rendszert köthetnek ki, b) meghatározott rendeltetésű vagyonaik (pl. az üzleti, vállalkozási célú vagy akár mezőgazdasági célra használt, ingó és ingatlan vagyonaik) tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket állapíthatnak meg (vegyíthetik a törvényben szabályozott rendszereket), és c) egészben vagy részben eltérhetnek a választott vagyonjogi rendszer szabályaitól is, ha azt a törvény nem tiltja. A választható vagyonjogi rendszerek közül a törvény csak kettőt szabályoz (a szerzeményi közösséget és a vagyonelkülönítést), amelyekre várhatóan - az eddigi szerződéskötési gyakorlat szerint - igény lehet, és ezeknek is csak a körvonalait (leglényegesebb rendelkezéseit) határozza meg. A rendszer kiválasztása esetén minden bizonnyal szükség lehet ezeknek a keretszabályoknak a részletesebb kitöltésére, hogy azok - a felek egyedi körülményeihez, életkörülményeikhez képest - a vagyoni viszonyok kielégítő rendezésére alkalmasak legyenek.
2:64. § [A szerződés megkötésének feltételei]
(1) Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak csak személyesen köthetnek.
(2) Korlátozottan cselekvőképes személy, valamint a 18. életévét be nem töltött házastárs által kötött házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
1. A házassági vagyonjogi szerződés alanyainak meghatározásában (házasulók, házastársak) nincs változás a hatályos joghoz képest. A házassági vagyonjogi szerződés a felek legbensőbb vagyoni viszonyait szabályozza: a jövőre nézve meghatározza azt, hogy vagyoni szempontból a házastársak miként fognak együtt élni. Ezért a Javaslat - a kodifikációs tanulmányban javasoltaknak megfelelően2 - kimondja, hogy a szerződést csak személyesen lehet megkötni, képviselő útján nem (Megjegyzést érdemel, hogy pl. a német BGB 1411. §-a nem zárja ki a törvényes képviselőt, de ugyanezen okból a felek személyes jelenlétét kívánja meg a szerződéskötésnél).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
