A Polgári perrendtartásnak a bírósági hatáskörre vonatkozó szabályait a törvényhozó az ítélőtáblák működésének megkezdésére figyelemmel több tekintetben is megváltoztatta. A módosult jogszabályok közül ebben az írásban egy hatásköri kérdéssel kívánok foglalkozni.
2003. július 1. napjától a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:
- azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke az ötmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt indítják meg [Pp. 23. § (1) bek. a) pont], továbbá
- a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek. [Pp. 24. § (1) bek. g) pont].
A Pp. 23. § (1) bek. a) pontjának hatálya alá csak azok a vagyonjogi perek tartoznak, amelyeket külön nevesítve a Pp. vagy más törvény nem utal a megyei bíróság hatáskörébe.
A 2003. július 1. napját megelőzően hatályos Pp. 23. § (1) bek. a) pontja szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartoztak azok a vagyonjogi perek, amelyek értéke a tízmillió forintot meghaladta, a házassági vagyonjogi perek kivételével.
2003. július 1. napja előtt a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek a Pp. 22. § (1) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel a helyi bíróság hatáskörébe tartoztak, mivel azok elbírálását törvény nem utalta a megyei bíróság hatáskörébe.
A Pp. 23. § (1) bek. a) pontjának részbeni megváltoztatása és a Pp. 23. § (1) bek. g) pontjának a Pp.-be iktatása a következő értelmezési kérdéseket vetette, illetve veti fel:
1. A hatásköri szabályok alkalmazása szempontjából a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontjának utaló szabálya alapján érvényesített kártérítési követelés vagyonjogi pernek minősül-e, a vagyonjogi követelés önálló érvényesítése esetén a Pp. 23. § (1) bek. a) pontjának, vagy 23. § (1) bek. g) pontjának hatásköri szabálya az irányadó?
2. A Ptk. 84. § (1) bek. a)-d) pontjaiban foglalt jogvédelmi eszközök érvényesítésével egyidejűleg, vagy utólagosan (kereset-kiterjesztés) az e) pont utaló rendelkezése alapján érvényesített, ötmillió forintot meg nem haladó kártérítési követelés összekapcsolható-e?
3. A Ptk. 84. § (1) bek. a)-e) pontjai szerint együttesen érvényesített követelések esetén miként kell -alkalmazni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek a bírósági eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit?
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője által 2003. május 5. napjára összehívott országos értekezlet napirendjén szerepelt az 1. pontban felvetett kérdés. A grémium a véleménynyilvánítást elhalasztotta.
Ezt követően az 1-2. pontokban feltett kérdésekre a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 1/2003. (VI. 4.) számon, a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 1/2003. (XI. 6.), a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma 2003. november 17. napján ajánlást fogadott el. Ezek az ajánlások egybecsengtek, amennyiben azt a véleményt nyilvánították ki, hogy a Pp. 23. § (1) bek. g) pontja alkalmazása szempontjából a Ptk. 84. § (1) bek. e) pontja utaló szabálya alapján érvényesített kártérítési követelés vagyonjogi per, ötmillió forintot meg nem haladó igény önálló érvényesítése esetén a helyi bíróság hatáskörébe tartozik, azonban az ötmillió forintot meg nem haladó követelés a Ptk. 84. § (1) bek. a)-d) pontjaiban megjelölt igények érvényesítése iránti perrel a megyei bíróság előtt összekapcsolható.
A Pp. 23. § (1) bek. g) pontjának értelmezése tárgyában a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiuma is ajánlást fogadott el 2/2003. számon (Az ajánlás közzétételre került a Bírósági Döntések Tára 2003. évi 9. számában.) Az utóbbi ajánlás tartalmilag egyező az ítélőtáblák ajánlásaiban foglaltakkal.
Negatív hatásköri összeütközés feloldása tárgyában a Legfelsőbb Bíróság Pk. 311/2003. (VIII. 26.) számú határozatában az ítélőtáblák ajánlásaiban foglaltakkal egyező tartalmú döntést hozott. (Közzétételre került a BH 2004/2. száma 53. sorszámán.)
Nézetem szerint ezeknek az ajánlásoknak az a része, amely a Ptk. 84, § (1) bek. a)-d) pontjában írt jogvédelmi eszközökkel együtt az ötmillió forintot el nem érő kártérítési követeléseket a megyei bírósági hatáskörben érvényesíthetőnek tartja, több szempontból is téves. Az ítélőtáblákat nyilván praktikus szempontok vezették, ezeket azonban csak a jogalkotó érvényesítheti.
Az első kérdés, amivel foglalkoznunk kell: lehet-e szó tárgyi keresethalmazatról?
A Polgári perrendtartás a tárgyi keresethalmazat létesítését - a hatásköri és illetékességi szabályok korlátai között - általában nem tiltja, a tiltást vagy kifejezetten kimondja [Pp, 343. § (2) bek.], vagy megmondja, hogy a kereset milyen más keresettel kapcsolható össze [Pl.: Pp. 282. §, 296. §, 307/A. § (2) bek.]
Tárgyi keresethalmazatról akkor beszélünk, ha a felperes egy keresetben több jogviszonyával kapcsolatos igényt érvényesít. (Névai-Szilbereky: Polgári eljárásjog 204. old. Tankönyvkiadó Budapest, 1974.)
A tárgyi keresethalmazat anyagi jogi előfeltétele az, hogy a kereseti követelések különböző jogi tényeken alapuljanak, illetve különböző jogviszonyból származzanak, vagy pedig tartalmuk (a kereseti kérelem) legyen különböző. Az eljárásjogi előfeltétele abban áll, hogy a bíróságnak valamennyi keresetre legyen hatásköre és illetékessége. (Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog 184. old. Osiris Kiadó Budapest 1998.)
Az 1911. évi Itc. 132. §-a úgy rendelkezett, hogy
"A felperes ugyanazon a peres fél ellen több keresetet egy keresetlevélben foglalhat, ha azok a bíróság hatáskörébe, illetékességéhez és az eljárás ugyanazon neme alá tartoznak."
Ezek a feltételek konjuktívak.
A jelenleg hatályos Pp. a korábbi Pp. idézett rendelkezését ilyen megszövegezéssel ugyan nem tartalmazza, azonban a tárgyi keresethalmazat létesítésének együttes feltételei a Pp. jelenlegi hatásköri és illetékességi szabályaiból is egyértelműen következnek.
Az 1911. évi Itc. 189. §-a már folyamatba tett perben megengedte, hogy a törvényszék előtt az új kereset vagy viszontkereset akkor is megindítható legyen, ha az egyébként a járásbíróság hatáskörébe tartoznék (utólagos keresethalmaz).
Ilyen szabályt a hatályos Polgári perrendtartás nem tartalmaz; a hatáskör hiányát kizárólag a Pp. 28. §-a által felhívott esetben tolerálja; ettől eltekintve a bíróság hatáskörének hiányát az eljárás egész tartama alatt hivatalból köteles figyelembe venni. Fontos ebből a szempontból az is, hogy a fél kényszerűen érdemi per-bebocsátkozás esetén az ítélet elleni fellebbezésben az eljárás szabálytalanságára alapított kifogás esetén ma már a Pp. 28. §-a szerinti kivétel sem érvényesül. Ugyanis az 1995. augusztus 29-ei hatállyal hatályba lépett 1995:LX. törvény 31, § (4) bekezdése a Pp. 233. § (3) bekezdésének azt a rendelkezését, amely szerint nincs helye fellebbezésnek a megyei bíróság ítélete ellen azon az alapon, hogy a per a helyi bíróság hatáskörébe tartozik, hatályon kívül helyezte. Ezáltal a törvényhozó szigorította a hatáskör elvonás tilalmát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
