Folyóiratunk tizenhetedik számát tartja kezében a tisztelt Olvasó. Az alapítás óta eltelt hét évben hagyománnyá vált, hogy tematikai és műfaji szempontból egyaránt vegyes tartalommal állunk a szakmai közönség elé. Ebben a számunkban is a változatosság jellemző, ugyanakkor örvendetes módon több íráson keresztül is érvényesül a folyóirat alcímével - "A jövő nemzedékek joga" - fémjelzett, eredeti törekvésünk, hogy helyet biztosítsunk az új jogtudományi megközelítéseknek. Az annotációkon felül hét[1] szöveget közlünk, köztük elméleti és jogpolitikai tárgyú tanulmányokat, a joggyakorlatot elemző munkákat és egy recenziót.
Szakály Zsuzsa és Tribl Norbert az alkotmányos identitás és az örökkévalósági klauzulák közötti kapcsolatot vizsgálja. Abból indulnak ki, hogy az alkotmányos rendszer alapvető sajátosságainak, ugyanazon integráns részének védelmét szolgáló kategóriákról van szó, és ez a kapcsolat az érintett uniós tagállamok alkotmányértelmezésében megjelenik. Ennek bizonyítására kérdőívet küldtek az örökkévalósági klauzulát alkalmazó tagállamokba.
Jánosi Andrea az európai nyomozási határozat (ENYH) elemi összefüggéseit mutatja be, az európai uniós és a magyar tagállami normaszövegek párhuzamba állításával. A főként uniós dokumentumokra támaszkodó szöveg időszerűségét adhatja, hogy ismerteti az első olyan ügyet, amely a transzpozíció kérdéseivel kapcsolatban az Európai Unió Bírósága előtt indult 2018-ban, illetve a "rokon" jogintézményekkel kapcsolatos, újabb jogalkotási fejleményekre is kitér.
Rácz Ildikó tanulmánya a digitális világnak az olvasóink előtt is közismert jelenségeiből kiindulva a munkaidőn túli "kapcsolódás" (okoseszköz-, illetve számítógép-használat) egyes munkajogi, munkaegészségügyi kérdéseit taglalja. Egy-egy nemzetállami megoldáson keresztül szemlélteti az elképzelhető szabályozási modelleket, illetve a felmerülő elvi és gyakorlati nehézségeket a munkavállaló munkaidejének és magánéletének az elhatárolása körében.
Víg Zoltán a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazása során felmerülő, néhány egymással összefüggő kérdést (a vevő megvizsgálási és értesítési kötelezettségének határideje, az általános szerződési feltételek, a kamat) mutat be az egyezmény
- 7/8 -
tanácsadó testületének véleményei és a nemzeti bíróságok gyakorlata alapján. Mint rámutat, a nemzeti ítélkezési fórumok nem mindig veszik figyelembe a véleményeket, s egyes rendelkezések értelmezése máig nem egységes.
Szabó Imre Szilárd a szakszervezetek jogállásával kapcsolatban felmerülő, számos jogértelmezési kérdést tárgyal. Az új kihívásoktól kezdve a fogalmi bizonytalanságokon át a jogintézmények közti, szabályozási ellentmondásokig, az alkotmányos és nemzetközi elvárásoknak való megfelelés kérdéseiig terjedő, széles skálán felvázolt elvi és gyakorlati problémák tükrében a hazai kollektív munkajogi szabályozás felülvizsgálatára tesz javaslatot.
Daniel Haitas a nemzetközi politika világába kalauzol minket, s két ország - Örményország és Szerbia - példáján keresztül szemlélteti, hogy a térség országai miként törekednek az európai és az eurázsiai gazdasági integrációs szervezetekkel való, egyidejű kapcsolatépítésre. Távlatos megoldásként a két integráció közti együttműködés is szóba jön, amelynek felvillantja az elképzelhető szabályozási kereteit.
Antal Tamás Józsa Zoltánnak a Közigazgatás a 21. század elején című kötetéről készített ismertetést, a szerző által felvonultatott, főbb kihívások kiemelésével.
A hátsó borítón ezúttal is egy klasszikus latin regulát, szállóigét idézünk fel. Nemo iniuriam facit, qui suo iure utitur. Azaz: senki sem követ el jogtalanságot, aki saját jogát gyakorolja.
Debrecen, 2019 tavaszán ■
JEGYZETEK
[1] A szerkesztőség befogadott ebbe a lapszámba egy további, a bírósági vezetők hazai kinevezési gyakorlatáról szóló kéziratot is. Miután azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a megjelenés előtt álló szöveg más, nem tudományos folyóirathoz is eljutott, és a mi küldetésünktől eltérő célokra kívánják felhasználni, intézményünk békéjének megőrzésére is tekintettel arra kényszerültünk, hogy a szerzőt megkérjük a kéziratnak egy másik folyóirathoz történő benyújtására.
Visszaugrás
