Az alább ismertetett eset annak igazolásául szolgál, hogy a főkövetelés engedményezésével az azt biztosító óvadék, mint mellékkötelezettség is átszáll, ekként az óvadékba adott értékpapírok jogszerűen kerülnek az engedményes birtokába.
Perbeli esetben felperes részvényeket vásárolt I. r. alperestől oly módon, hogy az ellenértéket részben készpénzben, részben az I. r. alperes által biztosított e-hitelből teljesítette. Az e-hitelt biztosító kölcsönszerződés fedezeteként felperes óvadéki szerződés keretében biztosítékként ajánlotta fel a megvásárolt értékpapírokat. A papírok szabad átruházhatóságát lehetővé téve üres forgatmánnyal látták el a részvényeket. Az óvadéki szerződés későbbi módosítása alapján a felperesek jogosulttá váltak arra, hogy az óvadékul szolgáló részvényeket saját nevükre forgassák, feltéve, hogy a teljes forgatmány szerinti tulajdonos közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazással felhatalmazza az I. r. alperest vagy jogutódját a részvények forgatására. A meghatalmazások közjegyzői okiratba foglaltan elkészültek.
Az I. r. alperes birtokában levő részvények egy részén az üres forgatmányt a felperesek nevére kitöltötték, a többi részvény az üres forgatmánnyal maradt az I. r. alperes birtokában.
Az I. r. alperes a kölcsönszerződésből eredő követelését a II. r. alperesre engedményezte, az óvadékként nála levő értékpapírokat és a forgatásra szóló meghatalmazásokat a II. r. alperesnek átadta. A II. r. alperes a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta, majd az óvadéki papírokat értékesítette. Ezt követően a II. r. alperes a felperessel szemben még fennálló követelését a VI. r. alperesre engedményezte.
A felperes keresetében egyrészt annak megállapítását kérte, hogy az üresen forgatmányozott részvények és kötvények átadása a II. r. alperes részére jogszabályba ütközik, ezért semmis. Tehát az engedményezési szerződés megkötését követő forgatásokra senki nem alapíthat jogot. A követelés engedményezésével ugyanis az óvadékba adott értékpapírok nem szálltak át a II. r. alperesre, az óvadékból történő kielégítés joga továbbra is kizárólag az I. r. alperest illette meg. Másrészt a felperes annak megállapítását is kérte, hogy a felperes nevére kitöltött részvények továbbforgatása is jogszabályt sért, arra sem alapíthat senki jogot.
Arra is hivatkoztak, hogy a meghatalmazás, amelynek alapján a forgatásra sor került, érvénytelen, mivel azt meghatalmazási forgatmányként magukra a részvényekre kellett volna feljegyezni. Emellett a részére szóló meghatalmazást az I. r. alperes nem adhatta át a II. r. alperesnek. Kereseti kérelmet terjesztett elő az engedményezési szerződéskötést követően történt részvénykönyvi átruházási bejegyzések törlése iránt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
