A Fővárosi Ítélőtábla a 12.Cspkf.44.157/2018/7. számú végzésében előremutató döntést hozott egy csődeljárásban megkötött egyezség kapcsán. A jogerős határozat, illetve az alapjául szolgáló csődegyezség kiemelkedő jelentőséggel bírhat a hazai joggyakorlat alakulása szempontjából, ezért célszerűnek mutatkozik azok részletesebb bemutatása.
A döntés a csődegyezség jogszabályokban foglaltaknak való megfelelőségével kapcsolatos bírói mérlegelési szempontok terén nyújt iránymutatást. A gyakorlatban ugyanis nem tűnt egyértelműnek, hogy a csődeljárás során esetlegesen elkövetett formai, alaki hibák - önmagukban - eredményezhetik-e a hitelezők nagy többsége által elfogadott, a csődegyezség meghiúsulását előidéző csődeljárás megszüntetését? A fellelhető kúriai döntések eltérő tényállásokon alapultak, ezekben az ügyekben ugyanis - szemben a jelen tanulmány tárgyát képező eljárással - a formai hibák mellett további jogszabálysértések is alapul szolgáltak a csődegyezség jóváhagyásának a megtagadására.
Az ügyben született bírói döntések bemutatása előtt indokolt az egyezséghez vezető folyamat és az egyezség rövid ismertetése.
A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága 2018. február 7. napján kelt határozatával 1 503 765 000 Ft összeg erejéig zárolta az adós társaság vagyonát, elsősorban a vevőköveteléseit, valamint ingatlantulajdonát. A zár alá vétel hatására 2018. február hónapban az adós finanszírozását ellátó pénzintézet adós hitelszerződéseit felmondta, a finanszírozást megvonta, az adóssal kötött faktoring szerződést "felfüggesztette", így a társaság tulajdonosa a csődeljárás kezdeményezése mellett döntött 2018. február 28. napján. A törvényszék 2018. március 7-én rendelte el az adós csődeljárását, melynek közzétételére 2018. március 8-án került sor.
Az adós a 2018. március 14-én és 15-én országos napilapokban megjelent hirdetésekben hívta fel a hitelezőit - többek között - a követelések bejelentésére. E hirdetményekben hívta meg az adós az esetlegesen ismeretlen hitelezőit a 2018. május 2-án tartandó egyezségi tárgyalásra. A közzétett meghívó tartalmazta a tárgyalás helyét és idejét. Az adós a 2018. április 17-én kelt levelével hívta meg a 2018. május 2-án megtartandó egyezségi tárgyalásra a hitelezőit, illetőleg a vagyonfelügyelőt a Cstv. 17. § (1) bekezdése alapján. E levél tartalmazta az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az iratokat az adós székhelyén, illetőleg a vagyonfelügyelő irodájában megtekinthetik, mely levélhez mellékelte a reorganizációs tervet és az egyezségi javaslatot. A meghívó a hitelezők részére könyvelt küldeményként lett feladva. Az adós több, a hitelezői listán nem szereplő jogi személy részére is meghívót küldött, melyek egy része esetén a kézbesítés nem járt eredménnyel, de a hitelezői listán szereplő, nem biztosított hitelezők tekintetében is megállapítható volt, hogy több esetben nem megfelelő címre került a meghívó megküldésre, azonban a hitelezők képviselői megjelentek a tárgyaláson. Az adós e-mail útján megküldte a reorganizációs tervet és az egyezségi javaslatot magyar és német nyelven, illetőleg az egyezségi tárgyalás meghívóját partnereinek azzal a tájékoztatással, hogy azokat postai úton is megküldte részükre.
A meghívó tartalmazta az adós nevét, székhelyét, a tárgyalás napirendjét:
1. Egyezségi tárgyalás megnyitása;
2. Tájékoztatás a bejelentett hitelezői igényekről;
Beszámoló a vagyonfelügyelő munkájáról, a csődeljárás eddigi eredményeiről;
3. A hitelezői választmány alakulás feltételei;
4. Az adós fizetőképességének helyreállítását, illetve annak megőrzését célzó program és az egyezségi javaslat ismertetése;
5. Egyezségi javaslat megtárgyalása, szavazás;
6. Egyéb indítványok.
Tartalmazta továbbá az adós arra vonatkozó közlését, hogy az egyezési tárgyalásról jegyzőkönyvet készít, valamint arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a Cstv. 8. § (2)
- 11/12 -
bekezdése szerinti iratokat és a Cstv. 17. § (2) bekezdése értelmében az egyezségi javaslatot a tárgyalást 5 munkanappal megelőzően az adós Dunakeszi székhelyén, illetve a vagyonfelügyelő irodájában előre egyeztetett időpontban megtekinthetik. E leveléhez mellékelte a reorganizációs tervet és egyezségi javaslatot.
A 2018. május 2-án tartott egyezségi tárgyaláson az adós részéről levezető elnök számba vette a megjelenteket, a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven rögzítették megjelenésüket, igazolták képviseleti jogosultságukat. A tárgyalásról tartalmi és nem szó szerinti jegyzőkönyv készült. Hitelezői választmány nem alakult.
A vagyonfelügyelő a 2. napirendi pontban tájékoztatást adott az eljárásban bejelentett hitelezői igényekről, az egyes hitelezői osztályokba besorolt követelések mértékéről és a hitelezők létszámáról, valamint a szavazati jog alakulásáról. Biztosított kategóriában 23 840 db, míg nem biztosított kategóriában 61 132 db szavazatot vettek nyilvántartásba. A 3. napirendi pontban a levezető elnök ismertette az adós egyezségi javaslatának kidolgozási folyamatát, tájékoztatást adott az eljárás körülményeiről, a sikeres reorganizáció érdekében megfogalmazott célokról és az alapján kidolgozott egyezségi javaslatról és a reorganizációs tervről.
A csődegyezségi tárgyaláson jelenlévő hitelezők a biztosított kategóriában 23 561 (99%) szavazattal, míg a nem biztosított kategóriában 55 525 szavazattal (91%) támogatták az egyezségi javaslatot. A hitelező lista a Cstv. 12. § (2) bekezdés bc) és bd) alpontja szerinti szavazatot nem tartalmazott. A vagyonfelügyelő megállapította, hogy a Cstv. 20. § (1) bekezdése alapján az adós egyezségi javaslata mindkét hitelezői kategóriában megkapta a szavazatok többségét, így az egyezség létrejött, azt a vagyonfelügyelő ellenjegyezte.
A csődegyezség szerint az elismert, nem vitatott követeléssel rendelkező biztosított és nem biztosított hitelezői követelések kiegyenlítése az alábbi módon és időpontban történik: Az elismert, nem vitatott, biztosítotti kategóriában 4 hitelező igénye összesen 1 192 068 829 forint összegben került nyilvántartásba vételre. A hitelezők kielégítése 81,6% arányban történik a csődegyezségben pontosan megjelölt kielégítési időpontok és összegek szerint. Eszerint a csődegyezséget jóváhagyó jogerős végzés közzétételét követő harminc napon belül a hitelezőnként megjelölt pénzeszköz kerül kifizetésre, majd 2018. november 30-ig, illetőleg 2020. április 30-ig a további megjelölt összegek.
Az elismert, nem vitatott, nem biztosított kategóriában a 3 061 730 371 forint összeg 30%-a három részletben kerül megfizetésre. Az első részlet, az összeg 10%-a az egyezséget jóváhagyó jogerős végzést követő harminc napon belül, majd a további 10% 2018. november 30-ig, 5% 2019. február 28-ig, míg az utolsó 5% 2019. május 31-ig. Az egyes hitelezőknek jutó pontos összeget a megállapodás 3. számú mellékletét képező kimutatás tartalmazta.
A csődeljárásba bejelentett hitelezői igények közül a vagyonfelügyelő az adóssal folytatott egyeztetést követően 5 bejelentett hitelezői igény tekintetében látta a követelést jogalapjában és összegszerűségében vitatottnak. A csődegyezség értelmében a vitatott követelések tekintetében az adós akkor köteles kifizetést teljesíteni, ha a csődeljárásban bejelentett követelések jogalapját és összegszerűségét a bíróság jogerősen megítéli, vagy a hitelező egyéb úton érvényesíti az igényét. Az adós ez esetben a jogerős határozatban megállapított teljesítési határidőn belül, a csődegyezségben megállapított kielégítés mértéke szerint köteles teljesíteni. A vitatott követelésekre az adós 6 186 292 forint tartalékot képzett.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
