Jelen témakörben a már korábbi tanulmányokban is említett célok néhány gondolattal történő kiegészítést, valamint kiemelt hangsúlyt érdemelnek, szándék szerint elsősorban azon önkormányzati adóhatóságok számára, ahol az elemzés szükségességét nem ismerték fel, vagy szűkös szakmai kapacitás birtokában, idő hiányában ezzel nem foglalkoztak, illetve helyi adóztatási lehetőségük, képességük ennek elvégzését nem indokolta.
A helyi adóztatás működésének elemzése egyben belső vizsgálat is, tehát megfelelő módszerek alkalmazásával akár belső ellenőrzésnek is minősül, ezzel jelentősen elősegíti a települési adóztatási struktúra és a hozzárendelt apparátus konvergálódását, feladatvégzését, eszközrendszerének kialakítását, átformálását, biztosítva a saját bevételi források tekintetében általában meghatározó szerepét. Biztosítja azokat az információkat, amelyek a tervezéshez, irányításhoz szükséges vezetői döntéseket előkészítik, azokat számszakilag alátámasztják, megfelelő alapokat biztosít a képviselő-testület esetleges tájékoztatásához, de a későbbi visszacsatolás indokát és eszközeit is megadja.
Az elemzés legfőbb feladatai az alábbiakban sorolhatók fel:
- helyi adóbevételi eredményesség fokozása;
- az adókötelezettség szempontjainak maradéktalan betartása, belső összefüggéseinek feltérképezése;
- a korábbi és tárgyévi adóbevételek tervezett és tényleges alakulásának, megalapozottságának áttekintése, az eltérés okainak feltárása;
- a részfeladatok (adóvégrehajtás, adóellenőrzés, fizetési könnyítések stb.) elvégzésének, határidők betartásának hatása az adóbevételek alakulására;
- az adóigazgatási kapacitás mérése, változása, esetleges szervezeti rend (ahol van) változtatása, a törvényi változás és a helyi önkormányzati rendelet módosításának hatása;
- mérésre alkalmas statisztikai adatok (pl.: egy fő adótisztviselőre jutó adóbevétel helyi adó típusonként, egy végrehajtási cselekményre jutó összes költség, adóhiány, adókülönbözet revizoronként és adó szakmánként, adóhátralék alakulása az utolsó három évben, hatékonyság és eredményesség érdekében tett beavatkozások száma stb.);
- felettes szerv(ek) ellenőrzésének tapasztalatai, az esetlegesen feltárt hibák kijavításának időtartama, a javaslatok elfogadásának realitása és valós helyzet összhangjának léte, illetve vitája (nem megalapozott megállapítás esetén);
- a korábbi elemzés konkrét javaslatainak megvalósítására tett törekvések eredménye, az esetleges elmaradások oka;
- a közvetlen vezetői irányítás (jegyző, irodavezető, osztályvezető stb.) intelmei, utasításai végrehajtásra kerültek-e. Ebben a feladatszakaszban már jól mérhető a belső ellenőrzési funkció jelenléte és gyakorlata is.
A fenti célok elérése érdekében különböző elemzési szakaszok felsorolása indokolt, így
- döntést előkészítő elemzés, ami részletes elemzés gazdaságossági számításokkal, statisztikai adatokkal; a korábbi elemzés eredményét alátámasztó következtetésekkel szolgál a döntési pont számára;
- a jelen elemzés által kitűzött cél megvalósíthatóságának vizsgálata, követelmény és realitás összhangja, segítségnyújtás, információk elemzése, értékelése, a törvények változásának adaptálása, következmények;
- az adóigazgatási események folyamatos és utólagos értékelése, az esetleges beavatkozási pont megjelölése, a beavatkozás mélységének és időtartamának elemzése, majd azok gyors meghatározása.
Az elemzés irányát, témaválasztását, adattartalmát, mélységét, időintervallumát racionális szempontok alapján megfelelő szakmai kapacitás birtokában érdemes munkatervben rögzíteni. Az elfogadott anyagot befolyásoló tényezők között a törvény esetleges évközi módosítása miatti önkormányzati rendelet megváltoztatása indokolhatja, mert az a hatásvizsgálatok okán újabb szempontok iránti érdeklődést, igényt, tárgyalandó kérdésként vet fel. Ebből következően egy előre átfogó elemzésként megjelölt témakör mellett vagy helyett egy tematikus, részleges elemzési funkció érvényesül. Egy azonnali hatállyal belépő törvény és helyi rendelet jelentősen befolyásolhatja a már korábban elfogadott éves költségvetési gazdálkodás nagyságát, végösszegét, tartalmát, illetve gazdálkodási irányváltozás szükségességét vetheti fel. Adott helyzetben nem kizárt olyan témavizsgálat, belső ellenőrzési feladat végzése, amely a jogszabályi változást követő szerkezeti, feldolgozási, információs ismeretekkel a jogkövető magatartást és a költségvetési gazdálkodás legkedvezőbb helyzetét megjelölő megoldást bocsát a döntéshozó, általában a képviselő-testület rendelkezésére.
Az önkormányzati adatokra való támaszkodás egyértelműen alapszabály az elemző számára, amelyek szükségességét, tartalmát, karakterét, működési rendjét stb. számos központi és helyi szabályozás kötelező erővel kezeli. Az aktuális helyzetet érintő, korábbi időszakra vonatkozó statikus adatokat alkalmaz, amelyek erőteljessé teszik a viszonyítás lehetőségét, helyes és valós, igazolható tartalmú következtetések levonására ad lehetőséget, bizonyítja az önkormányzati költségvetés hátterét, a helyi forrá-
- 36/37 -
sok megalapozottságát és az adóapparátus igazgatási munkáját is reprezentálja. Itt tehát nem kizárólag a jól kommunikálható önkormányzati gondoskodás bemutatása a feladat, hanem egy az adóapparátus működési rendszerét, az alkalmazott módszerek és eszközök törvényességét szemléltető és további alkalmazásra érdemes, valamint javasolt tematikák érvényesülésének bemutatása is az elemzés fontos részeként jelenik meg.
A rendelkezésre álló alapadatok, így a felettes szerv(ek) felé különböző, de meghatározott időszakokban átadott, a helyi adóztatással összefüggő lépéseket bemutató adathalmaz, továbbá a helyi önkormányzati költségvetéshez kapcsolódó periodikusan ismétlődő, az adóbevallások feldolgozásából következő hasonló tartalmú halmaz, saját elhatározás eredményeként rendelkezésre álló információk (pl.: hatósági ügyintézés hatása az adóbevételekre, végrehajtási eljárások eredményessége, adóellenőrzés hatása az adóbevételre stb.) meghatározzák az elemzés irányát is. Nem vitatható, hogy a tematikus elemzés olyan belső ellenőrzési (korábban számos alkalommal említésre került) funkció egy időben történő végzését is jelenti, amely a külső és belső funkcionális rendszer (jogalkotás és jogalkalmazás) összefüggéseinek gyakorlatát elismeri és vitatja is, ám szándékában az összhang megteremtése a célja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
