A jelen dolgozatban az új Ptk. által bevezetett bizalmi vagyonkezelés jogintézményére vonatkozó szabályozást hasonlítom össze az Európai Trust Jog Elveivel (D. J. Hayton - S. C. J. J. Kortmann - H. L. E. Verhagen: Principles of European Trust Law Kluwer Law International The Hague 1999., a továbbiakban: PETL). Teszem mindezt az új Ptk.-ban szabályozott bizalmi vagyonkezelés jogintézményére vonatkozó szabályozás értelmezéséhez való hozzájárulás érdekében.
Meglátásom szerint általánosságban kijelenthető, hogy a PETL mindösszesen nyolc cikkében szabályozott trust - e dolgozatban kiemelt, félszáz feletti - vonásai többségében megegyeznek az új Ptk.-ban szabályozott bizalmi vagyonkezelés jogintézményével, míg az eltérések főként abból adódnak, hogy a PETL trust a vagyonrendelőtől távolabb, a kedvezményezetthez közelebb álló jogintézményre tesz javaslatot, míg az új Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésének központi érdekhordozója a vagyonrendelő. Az egyes cikkek vonatkozásában pedig az alábbiak mondhatóak el.
- 12/13 -
A PETL 1. cikke szerint az új Ptk. megoldásával egyezően szintén tulajdon-, jog-, követelés átruházást vár el a vagyonrendelőtől (settlor) a vagyonkezelő (trustee) felé, azaz a PETL trust fogalma nem várja el a tulajdonjog jogi és méltányos tulajdonjogra való felosztását, de kizárja hatálya alól a vagyon uratlanná tételével (Quebec trust), vagy kedvezményezettre ruházásával (dél-afrikai trust, holland bewind) operáló hasonló célt szolgáló jogintézményeket.
A kezelt vagyonba, trustba utalható vagyontárgyak köre vonatkozásában lényeges kérdés, hogy lehet-e az új Ptk. szerint már kezdetben is nem egyedileg meghatározott vagyontárgy-összességet, vagyont bizalmi vagyonkezelés jogcímén történő átruházással kezelt vagyonba utalni, tekintettel a dologi jogi egyediség elvére. Meglátásom szerint főszabály szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződés fogalmát meghatározó rendelkezésekből eredően (6:310. §) főszabály szerint a dologi jogi egyediség elve érvényesül, kivételképpen azonban éppen mivel a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályai diszpozitív jellegűek és az új Ptk. bevezette a szerződésátruházás intézményét, annak keretei között bizalmi vagyonkezelés jogcímén érvényesen sor kerülhet vagyon egységként való átruházására is. A PETL (39. o.) szintén egyes vagyontárgyakról beszél. A vagyonkezelőt a PETL alapján is vagyonelkülönítési, és a kedvezményezett (beneficiary) javára való eljárási kötelezettséggel terheli.
A PETL az új Ptk.-val ellentétben kifejezetten lehetővé teszi a közérdekű vagy nem közérdekű cél szolgálatára való trust rendelést is. Az új Ptk. a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó diszpozitív szabályai között nem rendelkezik arról, hogy a - legalább meghatározható kedvezményezett megjelölésével nem járó - cél szolgálatára is bizalmi vagyonkezelési szerződést lehessen kötni, vélhetően azért, mert ilyen célra az alapítvány jogintézményét tartja kizárólag választhatónak. Megjegyzendő azonban, hogy a cél szolgálatnak várhatóan a bírói gyakorlat által is elismerten széles teret fog engedni, ha a vagyonkezelési szerződést kötő felek a kedvezményezetteket, azok körére utalással fogják meghatározni [6:311. § (1) bek. második mondat], ha netán szűkösnek érzik az új Ptk. alapítványra vonatkozó, 1959-es Ptk.-hoz képest magánérdek szolgálatát liberálisabban engedő szabályainak kereteit (3:386. §).
A PETL szintén elismeri az alanytöbbség lehetőségét a vagyonkezelő és a kedvezményezett oldalán. Szintén megengedi, hogy a trustee kedvezményezett is lehessen, azzal, hogy nem lehet kizárólagos kedvezményezett itt sem. Szintén kimondja az elkülönített vagyon trustee házastársával, örököseivel, személyes hitelezőivel szembeni mentességét, azzal, hogy az új Ptk. megoldásával egyezően szintén nem ruházza fel a trust-ot jogi személyiséggel, vagy egyébként jogalanyisággal. A PETL is főszabály szerint kizárólag kötelmi jogokkal ruházza fel a kedvezményezettet a trust vagyonnal szemben, kivételképpen jogsértő átruházások esetén dologi igényeket is biztosít a kedvezményezett számára a trustee-vel, és harmadik személlyel szemben.
A PETL 2. cikkében az új Ptk. megoldásához hasonlóan szintén elismeri az élők között és a halál esetére létrehozható trust alapítást, ahogy elismeri a vagyonrendelő egyoldalú jognyilatkozatával önmaga trustee-vé nevezési jogát is [6:329. § (1)-(2) bek.].
A PETL 3. cikkében az új Ptk. megoldásához hasonlóan szintén egységként (universitas rerum) kezeli a trust vagyont, és beletartozónak tekinti nemcsak a trust rendeléskor, vagy később belekerült vagyontárgyakat, hanem az azokat megtestesítő, azok helyébe lépő vagyontárgyakat is.
A PETL külön elismeri a trust joggal való visszaélésre való alkalmasságát, és a trust vagyon mentességét pedig ilyen esetekben feloldja az alapító hitelezői, házastársa, örökösei igényeinek kielégítése érdekében. Az új Ptk. különösen a joggal való visszaélés tilalmára (1:5. §), a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonnal való rendelkezésre (4:45. § skk.), a fedezetelvonó szerződésre (6:120. §) és a végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelésre [6:329. § (2) bek.] vonatkozó rendelkezésekkel fedi le e kört.
A PETL az új Ptk. megoldásával részben egyezően általános esetben kizárólag a trustee e minőségében vállalt kötelezettségek hitelezőinek, valamint a kedvezményezett vagy a cél kikényszerítésére jogosult hivatalviselő igényeivel szemben teszi a trust vagyont elérhetővé. A több, trust vagyont kezelő trustee-t a PETL is kötelezi a vagyonelkülönítésre nemcsak saját személyes vagyona, hanem más, további kezelt vagyonok vonatkozásában is.
Igen lényeges különbség e körben, hogy lehetőség van-e mentesíteni egyes ügyletek vonatkozásában az elkülönítési kötelezettség alól. Az új Ptk. a 6:312. § (1) bekezdés utolsó mondatában kizárja, hogy a vagyonkezelő több vagyonrendelő által rendelt kezelt vagyont együtt kezeljen akár külön ilyen irányú felhatalmazás esetén is, pedig kis értékű kezelt vagyonok esetén ennek lehet gazdasági racionalitása. Érdekesség, hogy a 6:328. § (4) bekezdésben számol azzal, hogy több vagyonrendelőnek kell a kezelt vagyont kiadni, azonban ez a fenti korlátozással összhangban csak úgy tűnik értelmezhetőnek, ha a vagyonrendelői alanytöbbség a vagyonkezelési szerződés létrejöttét követően jött létre (pl. jogutódlás miatt) vagy már eredetileg is közös tulajdonban álló vagyontárgyak vonatkozásában rendelkeztek a tulajdonostárs vagyonrendelők annak bizalmi vagyonkezelésbe adásáról. Így felvethető e tilalom szűkítése a vagyonkezelő saját vagyonától való elkülönítés alóli mentesítés kizárására, és a különböző vagyonrendelők által rendelt kezelt vagyonok külön
- 13/14 -
engedély esetén való együttes kezelésének lehetővé tétele. [Ld. Egységes Állami Jogok Biztosainak Nemzeti Konferenciája National Conference of Commissioners on Uniform State Laws által 1994-ben kidolgozott Uniform Prudent Investor Act 3. cikkhez fűzött indokolást (12. o.), amely e lehetőség megnyitása mellett érvel.] A PETL megengedi, hogy a trustot alapító jognyilatkozatban az alapítók a trust vagyonok összevont kezelésére hatalmazzák fel a trustee-t.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
