"A jövő előrejelzése legalábbannyira művészet, mint amennyiret udományos tevékenység." (K E. Rosengen)
1. A jogi közgondolkodás természetszerű fölismerése, hogy a jog az emberi együttélésben és együttműködésben a közösségi és az egyéni cselekvéseket rendezi a közrend, a közbiztonság, a társadalmi stabilitás érdekében; s arra hivatott, hogy az előbbi célok érvényesítése végett elvárásokat és jogi előírásokat (kötelességeket, tilalmakat) kifejezzen ki: a közösségek és egyének mindennapi és jövőbeli magatartást befolyásolja. Erre irányul a jogpolitikának a jog prospektivitását erősítő szerepe.
A jogi kultúra jelentékeny vívmánya a jogszabály hatályának meghatározása, s a jog prospektivitásának konkretizálása az időbeli hatály rögzítése. S a demokratikus jogfejlődés ehhez kapcsolódó követelménye a visszamenőleges szabályozás mellőzése, tilalmazása - negatív oldalról elemi elvárás pedig az, hogy a jövőre vonatkozó előírások hatályba lépése rögzítve legyen, érvényesítésükhöz szükséges a "kellő idő" biztosítása.
A jog prospektiv jellege - az előző kiindulópont alapján - több sajátosságban érzékelhető. Ezek között kiemelhető konkrét összefüggésként:
a) a jog előreszabályozó szerepe,
b) a jogi prevenció,
c) a kiszámíthatóság,
d) a jogi szocializáció és
e) a jog jövőorientáltságának szakmai-tudományos megalapozása és fejlesztése.
a) A jog egyik prospektiv vonása - az előre szabályozás, amely a különböző magatartások rendezését előírásokban nemcsak a jelenre, hanem a jövőre vonatkozóan is meghatározza. Ezt a kezdeti jogfejlődés a szokásjogban (ösztönösen) fejezte ki, majd tudatossá, bevett gyakorlattá vált (törvények írott jogszabályok formájában).[1] A jogi előreszabályozás a változó viszonyokhoz való alkalmazkodás lehetőségét is tartalmazza, a várható változásokkal is kalkulál. Ezzel kapcsolatban R. König megállapította: a jog normarendszere túlmegy a valóságon mint jelenen, amennyiben megpróbál hatni a jövőre "hogy bizonyos előrelátott, illetőleg várható jelenségekre felkészüljön vagy éppenséggel szabályozza azokat."[2]
A jogi előreszabályozás alapvetően az adott közéleti-szabályozási gond megoldására irányul, és arra is, hogy a proszociális folyamatok erősítését, fejlesztését elősegítse, a jövőben is biztosítsa, és az antiszociális tevékenységeket korlátozza.
b) A jogi közgondolkodásban hangsúlyozott tétel az, hogy a jog sajátos szerepet játszik a bűnmegelőzésben. Figyelmen kívül marad viszont a jog átfogó-megelőző szerepe; emiatt ennek az összefüggésnek a kezelése a mai jogszemléletben és joggyakorlatban egyoldalú. Az egyoldalúság abban jelentkezik, hogy ezt elsősorban a büntetőjogi megelőzésre (speciális és generális prevenció kérdésére) szűkítik, holott a jogi sza-
- 324/325 -
bályozás általában és egészében gyakorol megelőző hatást a konfliktusok föloldására, a jogviták és sérelmek elkerülésére, valamint a helyes (jogszerű) magatartások érvényesítésére.
A büntetőjog tudománya a differenciált és individualizált elkövető-központú büntetést igényli, s a megtorlással szemben előtérbe állítja a bűnmegelőzés társadalmi előföltételeinek tudatosítását és konkretizálását. A büntetőjogtudomány klasszikusától idézhető alapvető fölismerésként: a bűnök megelőzésének legbiztosabb és legnehezebb eszköze a nevelés tökéletesítése.[3]
Az idézett egyoldalúsággal szemben az általános jogpolitika előtérbe állítja a jogi szabályozás átfogó megelőző szerepét a jogi elvárások érvényesítését a jogsértéseket és a jogvitákat illetően is. A jogi szabályozás - a jogtudomány eredményei alapján - átfogó követelményévé vált a megelőzés társadalmi összefüggéseinek konkrét megragadása és módszereinek fejlesztése.
A megelőzés a konszolidált társadalmi (mindennapi) együttélésben várható eredményekre, bizonyos pozitív tevékenységek támogatására, valamint az emberi-közéleti nehézségek, károk elkerülésére irányul. Ezek közé tartozik a bajok elhárítása (pl.: balesetek, járványok megelőzését előíró tilalmak), a technikai eszközök használatával kapcsolatos szabályok rögzítése (szakmai tevékenységeket, közlekedést rendező előírások) által - hangsúlyozva a technikai normák követésével kapcsolatos jogi felelősséget. S egyre jelentősebbé válik a természeti csapások elkerülésére és a környezetvédelemre vonatkozó károk megelőzésére szolgáló normák jogi felelősséggel való erősítése. Ezek miatt a jogpolitika alapvető hivatása a jog prospektiv jellegéhez kötődően, hogy tudatosítsa a jogi szabályozás várható (vagy előre látható) következményeit, és jelölje meg a jog megelőző szerepének tartalmát a jogalkotásban, a jogalkalmazásban és a mindennapi jogi tevékenységben.
Kiemelhető az a történelmi-társadalmi tény, hogy a jogi prevenció a közéleti és jogi kultúra állapotán nyugszik, és erre épül a szabályozás kiszámíthatósága.
c) A modern társadalmakban sajátos igény a jogi szabályozás olyan kidolgozása és érvényesítése, hogy a társadalmi együttműködésben kiszámítható legyen. Az a kívánalom, hogy érvényesüljön a jog előreszabályozó, megelőző szerepe alapján az is, hogy az állampolgárok és közösségek számoljanak saját magatartásuk várható-határozott jogi megítélésével, az arányos jogi következményekkel, a jogvédelemmel és a jogi garanciákkal. Ez a sajátosság egyébként a jogrend és a jogbiztonság érvényesülésének jelentős biztosítéka.
Alapvető jogszociológiai következtetés, hogy a jogszabályok (és jogelvek) azért lényegesek, mert elősegítik a jogi (elsősorban bírói) döntések előrejelzését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogi szabályozás figyelmen kívül hagyja a kiszámíthatatlan, véletlenszerű, jogilag befolyásolhatatlan eseményeket, történéseket. Emiatt operál a jogi szabályozás a vis major kategóriájával, az elháríthatatlan természeti és társadalmi-emberi események kiszámíthatatlanságával. Ehhez viszont hozzákapcsolódik a jogi előírások és megállapodások lehetetlenülése miatt az emberi-jogi méltányosság.
A jogi döntések kiszámíthatóságát az előzők mellett befolyásolja a jogi eljárások szabályozottsága és a bevett, általánosan elfogadott (gyakorlatként) követelményként - a jogalkalmazás egysége. Emiatt a különböző jogrendszerek rögzítik a bírói gyakorlat és a közigazgatási jogalkalmazás egységét szolgáló jogelveket. (Mindezek a megoldások nem öncélúak, hanem megalapozzák vagy erősítik a jogi szocializációt.)
d) A szocializáció átfogó társadalmi folyamatának jelentős oldala a jogi elvárások és előírások mindennapi együttélésbe való beépülése. Ennek alapvető következménye, hogy az egyének viselkedésének részévé, a jogtudatává válik a jog tisztelete és követése. Külön közéleti (és jogpolitikai) probléma a jogi szocializáció elmélyítése, és cél az, hogy a jogi elvárások és értékek az egyének és közösségek magatartásába interiorizálódjanak és a jog természetszerű követésében realizálódjanak.
A jogi szocializáció állapotának vizsgálata során kitűnik általános és specifikus problémaként a jog átfogó közösségi elfogadottsága, vagy csupán bizonyos társadalmi rétegekben jelentkező pozitív hatása. Bizonyos mércét jelenthet e vonatkozásban a szolidaritás színvonala, a proszociális beállítottság. Erre tekintettel tisztázandó jogszociológiai elemzéssel, hogy a jogi értékek közül melyek épülnek be (és melyek nem) az egyének és közösségek tudatába. Konkrétabban fölvetődik, hogy mely jogszabályok (vagy jogintézmények) érvényesíthetetlenek, s emiatt várhatóan hatástalanok az emberek magatartásának rendezésében. A jog érvényesülésének tényei jogpolitikai kezdeményezést igényelnek két irányban; egyrészt: a társadalompolitika figyelmét fölhívja a nevelési-közoktatási rendszer vagy a közéleti erkölcs e vonatkozású fogyatékosságaira, valamint a családi és közösségi viszonyok jogkövetéssel kapcsolatos gondjaira; másrészt előtérbe állítja a jogi ismeretek terjesztését, elsajátítását, az emberek jogtudatába való beépítésének követelményeit - a jogi elvárások érvényesülése végett. Megjegyzendő: a jog e szocializációs szerepe nemcsak a mindennapi cselekvésekbe (viselkedésbe) való beépítésére irányul, hanem más normafajták követését is elősegíti (latens módon) - főleg a közerkölcsök vonatkozásában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
