A jogi érdek fennállása elegendő lehet egy közjegyző előtti nemperes, előzetes bizonyítási eljárás megindításához. Az Alkotmánybíróság azonban - egyetértve a rendesbíróságokkal - elhatárolja egymástól a jogvitás helyzetben felmerülő jogi érdeket és a későbbi perben felmerülő bizonyítási érdeket. A közjegyzői nemperes eljárásban beszerzett bizonyítékok perjogi értékélésben adott iránymutatást az Alkotmánybíróság.
Ügyszám: Alkotmánybíróság 3037/2024. (II. 9.) AB határozata
Címszavak: közjegyző előtti előzetes bizonyítás; bizonyítási érdek; más eljárásban keletkezett szakvélemény felhasználása
A polgári peres eljárás részeként - figyelemmel a modern perjogi vívmányokra - a hatályos perjogi kódex rendelkezik a perkoncentrációról,[1] vagyis arról, hogy a feleknek törekedniük kell arra, hogy valamennyi - az ítélet meghozatalához szükséges - tény, bizonyíték abban az időpontban rendelkezésre álljon, amikor a bíróság tárgyalást tart (lehetőség szerint úgy, hogy az ítélet egyetlen tárgyalás tartását követően meghozható legyen). A perkoncentráció, valamint a feleket terhelő eljárástámogatási (és igazmondási) kötelezettség erősíti és legitimálja is a feleknek azt a jogos érdekét, hogy bizonyos kérdésekre (tényekre) már a pert megelőzően is bizonyítást lehessen felvenni.[2]
A bizonyítandó tények sok esetben a fél, illetve a jogi képviselők (valamint a bíróságok) kompetenciáján oly módon mutatnak túl, hogy speciális szakkérdésnek minősülnek. Ezekben a helyzetekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) lehetővé teszi szakértő igénybevételét. A Pp. 267. §-a alapján a bizonyítás egyik módja a szakértői bizonyítás, maga a szakértő a bizonyítás eszköze és a szakvélemény a bizonyíték.[3] Gyakori, hogy a felek már a jogvita bíróság elé kerülése előtt, vagy akár költségkímélésből is, az általuk a jogvita szempontjából fontosnak ítélt tényekre szakértői bizonyítást kívánnak felvenni.
Egy peres eljárás előtt a szakkérdésre választ adó szakértői álláspont beszerzésének módja kulcsfontosságú. A bizonyítékot jelentő szakvélemény beszerzésére ugyanis több lehetőség is van.
A szakvélemény mint bizonyíték előzetes beszerzésének az igénye elsősorban abban az esetben merülhet fel, amikor a per tárgya egy olyan jogvita, amelyben valamely tényre vonatkozó bizonyítás különös szakértelmet igényel. Jellemzően ilyenek lehetnek az építési, beruházási ügyekkel kapcsolatos jogviták.
A szakvélemény mint bizonyíték beszerzésének módja, valamint a bizonyítékként való későbbi perbeli felhasználása kapcsán a gyakorlatban számos kérdés merült fel. Kiemelten igaz ez abban az esetben, ha a fél a pert megelőzően olyan módon szeretne a szakértői kompetenciába tartozó kérdés(ek)re választ kapni, hogy azt később a perbíróság előtt minél nagyobb bizonyító erővel tudja felhasználni. Ez alapvetően összeegyeztethető a perkoncentrációval, illetve azzal is, hogy a félnek jogi érdeke fűződhet bizonyos szakkérdésekre adott válaszok beszerzéséhez. (Hiszen ennek birtokában tud dönteni akár a per megindításáról is.)
A hatályos Pp. háromféle bizonyítási eszközt ismer a szakértői bizonyításban. Ezek a magánszakértő, a kirendelt szakértő, valamint a más eljárásban kirendelt szakértő.
A kirendelt szakértő primátusa eljárásjogilag levezethető a Pp.-ből (lásd 305. §),[4] hiszen amennyiben a magánszakértő véleménye aggályos, akkor ezt csak kirendelt szakértő útján lehet orvosolni. A más eljárásban kirendelt szakértő, illetve szakvélemény perjogi viszonya azonban kérdéses, főként abból a szempontból, hogy az itt elkészült szakvéleményt a hatályos szabályozás a perben kirendelt szakértő véleményének értékelési rendszerébe helyezi.[5]
A Pp. szabályrendszeréből következik, hogy egy szakkérdés vonatkozásában csak akkor lehet más eljárásban kirendelt szakértő által adott szakvéleményt mint bizonyítékot felhasználni, ha az adott kérdésben még sem kirendelt szakértő, sem pedig magánszakértő nem került alkalmazásra. A más eljárásban kirendelt szakértő aggályos szakvéleményére pedig a Pp. 306. § (3) bekezdése - eltérően a magánszakértőre vonatkozó szabályoktól - kifejezetten azt írja elő, hogy a felek "indítványozhatják, hogy a szakértő a szakvélemény aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítást adja meg". Ilyen esetben
- 617/618 -
tehát a más eljárásban kirendelt szakértő - a kirendelt szakértőhöz hasonlóan - maga oldhatja fel az esetlegesen felmerülő aggályokat.
Mindebből pedig az következne, hogy a más eljárásban kirendelt szakértő perjogi szempontból azonos helyzetben van, mint a kirendelt szakértő. Lényeges szerepe van azonban egyrészről annak, hogy a bíróság a bizonyítékokat szabadon mérlegelheti, másrészről pedig annak, hogy a bizonyítási terhet a Pp. 265. §-a szerint hogyan osztja ki. Ennek alapján a bíróság pervezetése során már jelzi, hogy a bizonyítási teher melyik félre miként esik, vagyis, hogy melyik félnek mit szükséges bizonyítania.
Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a bizonyítási érdek és a korábban már felmerült jogi érdek egymástól elválhat. Hogy ez a gyakorlatban milyen kérdéseket vethet fel, arra jó példa az az alább bemutatott alkotmánybírósági eset, amelynek tárgya egy közjegyző előtti nemperes eljárásban (vagyis a Pp. rendszerében más eljárásban) kirendelt szakértő által elkészített szakvélemény és egy a későbbi polgári perben kirendelt szakértő szakvéleményének viszonya.
Az Alkotmánybíróság elé került ügy tényállása szerint egy gazdasági társaság és a Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban: "Minisztérium") között egy adásvételi szerződés kapcsán jogvita alakult ki. Az adásvételi szerződés tárgya 600-600 pár téli, illetve nyári díszelgő kesztyű volt. Az adásvételi szerződésben - a szerződés mellékletében szabályozott műszaki leírás alapján - minőségi feltételek is meghatározásra kerültek. Ezeket a feltételeket a társaság az áru leszállításakor nem teljesítette, így a teljesítés a Minisztérium által nem került elfogadásra. Kifejezetten a nyári kesztyűk vonatkozásában merültek fel hibák az átvételi ellenőrzés keretében. A kifogásolt termékeket a gazdasági társaság visszavette, majd későbbi időpontokban további teljesítéseket ajánlott fel. Így további átvételi ellenőrzések történtek, amelyek során szintén minőségi kifogásokat találtak. Végül a Minisztérium felmondta a szerződést a minőségi kifogásokra és a késedelmes teljesítésre tekintettel.
Az indítványozó gazdasági társaság (az alapul fekvő per felperese) közjegyző előtt előzetes bizonyítási eljárást[6] kezdeményezett annak érdekében, hogy feltárásra kerülhessen, hogy a teljesítése valóban hibás volt-e, s így a Minisztérium (a per alperese) jogszerűen élt-e a felmondással.
A konkrét esetben az előzetes bizonyítási eljárásban kirendelt szakértő megállapította, hogy a teljesítés nem volt hibás. Ezt követően a gazdasági társaság pert indított, amelyben - ahogyan ez az Alkotmánybíróság határozatából is kitűnik - a közjegyző előtti előzetes bizonyítási eljárásban beszerzett szakértői véleményt mint okirati bizonyítékot a keresetéhez csatolta.[7]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
