A felhívást szükség esetén a körülményektől függően a felszámolónak pontosítania kell. Egy konkrét ügyben a felszámoló felhívta az adós vezetőjét kötelezettségei teljesítésére, az adós gazdálkodó szervezet vezetője pedig ezt követően az iratokat átadta, az átvétel tényét a felszámoló átvételi elismervényen elismerte. A felszámoló az iratanyag általa hivatkozott hiányosságai ellenére a hiányok pótlására a vezetőt nem hívta fel, hanem az egyszerűsített záró anyagot elkészítette. A Csődtörvény 63/B. § (1) bekezdés 2. mondatából következően viszont, amennyiben az volt a felszámoló álláspontja, hogy az átadott iratok oly mértékben hiányosak, hogy azok nem teszik lehetővé az eljárás általános szabályok szerinti lefolytatását, úgy akkor járt volna el helyesen, ha a fennálló (könyvvezetési vagy nyilvántartási) hiányokat konkrétan megjelölve ismételten felhívta volna az adós vezetőjét a hiányok pótlására a Csődtörvény 63/B. § (1) bekezdésének megfelelő tartalommal. E rendelkezésnek ugyanis az a célja, hogy a vezető tudomással bírjon arról, hogy az általa átadott iratok oly mértékben hiányosak, hogy az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, és hiánypótlási kötelezettsége elmulasztása esetén egyszerűsített felszámolási eljárásra kerül, aminek jogkövetkezménye az ő eljárási költségekben történő marasztalása is (BDT 2014.3119. szám alatt közzétett eseti döntés). A volt vezetőhöz címzett, megfelelő időben közölt újabb előzetes felhívás hiányában ezért a Csődtörvény 63/B. § (6) bekezdése szerinti szankciók az adós vezetőjével szemben nem alkalmazhatók.
Felveti adós vezetőjével szemben a szankció alkalmazhatóságát az előzetes felhívás hiánya abban az esetben is, ha a marasztalás alapja a beszámoló letétbe helyezésének, közzétételének elmulasztása. Amennyiben a beszámoló letétbe helyezése, közzététele nem történt meg, adós vezetője - azon kívül, hogy a tevékenység zárómérleg átadására a felszámoló felhívja a vezetőt - előzetesen felhívást, a jogkövetkezményekre figyelmeztetést nem kap. A bíróság a mulasztást vagy a felszámoló bejelentése vagy a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban közreműködő Szolgálat honlapja alapján állapítja meg. Tekintettel arra, hogy ez esetben a marasztalás további feltétele a felróhatóság, a bíróságnak a költségekben marasztalás előtt a vezetőt tájékoztatnia kell a megállapított mulasztás tényéről, ennek a Csődtörvény 63/B. § (6) bekezdése szerinti jogkövetkezményeiről és fel kell hívnia annak bizonyítására, hogy a kötelezettséget nem neki felróhatóan mulasztotta el. Ennek hiányában az adós vezetője a Pp. 235. § (1) bekezdése alapján a fellebbezésben tudja előadni a kimentését megalapozó tényeket. ■
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás