Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács március 7.-i ülésén tárgyalt arról a február 27-én kelt határozati javaslatról, amely az ország minden bíróságán megszüntetné a gazdasági kollégiumokat. A döntést néhány hónapra elhalasztották. (A szerk.)
"Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat nem tett, egy reggel letartóztatták" - kezdi Franz Kafka A per című regényét. Josef K. élete végéig nem tudja meg, mivel vádolták, s valami hasonló érzése van az embernek, amikor a gazdasági kollégiumok megszüntetéséről hall. Mint búvópatak a föld alól, úgy merül föl ugyanis időnként a kérdés - teljesen váratlan fórumokon és időpontokban - szükség van-e gazdasági kollégiumokra, vagy indokolt azok beolvasztása a polgári kollégiumba. Bár meggyőződésem szerint a kérdés időnkénti felvetését elsősorban személyes - és nem szervezeti - indokok motiválják, a "cui prodest" kérdését félretéve szükségesnek érzem a kérdés körbejárását. Cikkemet kifejezetten vitaindítónak tekintem, amelynek célja az érvek és ellenérvek felszínre hozatala.
A kollégiumról, mint a bírói szervezet egységéről, az 1954. évi II. törvény rendelkezik először. (Ezt megelőző időszakban külön bíróságok felállításával oldották meg a speciális bíráskodási igényeket.) A törvény 29. §-a kimondja, hogy a megyei (fővárosi) bíróságnak a büntetőügyekben első és másodfokon eljáró hivatásos bírái büntető kollégiumot, a polgári ügyekben első és másodfokon ítélkező hivatásos bírái pedig polgári kollégiumot alkotnak. A törvény 43. §-a úgy rendelkezett, hogy a Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári, katonai és közlekedési kollégiumok működnek. Az utóbbi két kollégium működését az tette indokolttá, hogy a szervezeti törvény 31. §-a alapján külön bíróságként működtek a katonai és a közlekedési bíróságok.
Az ezen törvénnyel létrehozott kollégiumok a magyar bírósági szervezetnek új intézményei voltak, amelyeknek feladata volt, hogy biztosítsák a megyei bíróság területén a jogpolitika helyes alkalmazását, az ítélkezés színvonalának emelését, a bírósági gyakorlat egységét. Szerepük volt abban, hogy a bírák a Legfelsőbb Bíróság elvi döntéseit és kollégiumi állásfoglalásait megfelelően alkalmazzák.
A kollégiumok az ugyanazon ügyszakban eljáró hivatásos bírák tanácskozó testületeként kerültek így megfogalmazásra. (Dr. Lévai László: Magyar törvénykezési szervezeti jog. Tankönyvkiadó, Budapest 1961)
A fenti szervezeti törvényt váltotta fel az 1972. évi IV. törvény (a bíróságokról), amelynek 20. §-a (1) bekezdése kimondta, hogy a megyei bíróságon büntető, polgári és gazdasági kollégium működik. A kollégium az ugyanabban az ügyszakban ítélkező hivatásos bírák testülete, amely a megyei bíróság területén az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben és szükség esetén elvi irányítást kezdeményez. Két vagy több kollégium összevontan is működhet. A kollégium vezetője a megyei bíróság elnökhelyettese. Ugyanezen törvény 32. §-a a Legfelsőbb Bírósággal kapcsolatban úgy szabályozta a kérdést, hogy ott büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és katonai tanácsokban ítélkeznek.
A gazdasági kollégiumok megszervezésére azért volt szükség 1972-ben, mert a gazdasági döntőbizottságokat megszüntették, és a gazdasági ítélkezést a bírósági szervezetbe integrálták. Ekkor a gazdasági kollégiumok kizárólag a gazdálkodó szervezetek közötti peres és peren kívüli ügyeket intézték.
Ilyen előzmények után született meg az 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.), amely az igazságügyi reform keretében, annak koncepcióját követve szabályozta az igazságügyi szervezettel kapcsolatos kérdéseket. A 20. § (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A megyei bíróságon tanácsok, csoportok és büntető, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek." A Legfelsőbb Bírósággal kapcsolatban a 26. § tartalmaz rendelkezést, mely szerint a Legfelsőbb Bíróságon ítélkező és jogegységi tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. Az 1972. évi IV. törvényhez képest tehát annyi a változás, hogy a megyei bíróságon közigazgatási kollégiumok létesítésére nyílt lehetőség, míg a Legfelsőbb Bíróságon radikálisan csökkentették a kollégiumok számát, megszüntetve a gazdasági, a munkaügyi és katonai kollégiumot.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
