2015. május 9-én a Brüsszeltől délre fekvő Ottignies-Louvain-la-Neuve kisvárosban, 84 éves korában érte a halál Lámfalussy Sándort, a magyar származású nemzetközi hírű közgazdász professzort. Lámfalussy a Delors-bizottság tagjaként részt vett 1988-1989 között az Európai Monetáris Unió megvalósítási tervének kidolgozásában, majd az Európai Monetáris Intézet (az Európai Központi Bank elődje) elnökeként 1994. január 1-jétől 1997. június 30-ig ő felelt az euró bevezetésének előkészítéséért. Mindezen tevékenységének elismeréseként érdemelte ki az "euró atyja" megnevezést.
Lámfalussy Sándor 1929. április 26-án a Győr-Moson-Sopron megyei Kapuváron született. Iskoláit Sopronban a pannonhalmi Szent Benedek rend Szent Asztrik katolikus gimnáziumában végezte[1], majd érettségi után 1947-ben a budapesti Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaság-tudományi karára iratkozott be.[2] 1949-ben hagyta el Magyarországot, Belgiumba költözött, ahol 1949-1953 között a Leuveni Katolikus Egyetemen[3] folytatta közgazdasági tanulmányait és szerzett 1953-ban közgazdasági diplomát. Alapító tagja volt a leuveni Mindszenty Diákotthonnak. 1953 és 1955 között az oxfordi Nuffield College kutató hallgatója volt, majd 1957-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett. 1961 és 1962 között az egyesült államokbeli Yale Egyetemen, majd 1965 és 1995 között a Leuveni Katolikus Egyetemen oktatott. 1997-től a Leuveni Katolikus Egyetem Európa Tanulmányok Intézetét vezette.
1955 és 1975 között a Banque de Bruxelles-nél közgazdászként, gazdasági tanácsadóként, 1965-től vezérigazgatóként, majd az igazgatótanács elnökeként dolgozott. Miután a Banque de Bruxelles 1975-ben felvásárolta a Banque Bruxelles Lambertet, Lámfalussyt nevezték ki vezérigazgatónak a bank élére. 1976-tól a jegybankok bankjának nevezett bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) gazdasági tanácsadója, valamint a Monetáris és Gazdasági Osztály vezetője lett, majd 1981 és 1985 között a bank általános társigazgatója tisztségét, 1985-től 1993-ig pedig az általános igazgatói posztot töltötte be.
1994. január 1-jétől 1997. június 30-ig az Európai Központi Bank elődjének szánt, frankfurti székhelyű Európai Monetáris Intézet (EMI) első elnöke volt, az ő felügyeletével készítették elő az egységes európai valutára való átállást, hangolták össze az uniós tagállamok monetáris politikáját.
2000 és 2001 között az EU pénzügyminisztereinek felkérésére alakult Európai Értéktőzsdéket Szabályozó Bölcsek Tanácsának elnöki tisztségét töltötte be, vezetése alatt dolgozták ki az úgynevezett "Lámfalussy-eljárás"-t, amely a pénzügyi piacok területén egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi az Európai Unión belüli komplex és hosszadalmas döntéshozatalt és a szabályozási struktúrát.[4]
Közéleti és szakmai tevékenységének elismeréseként a belga királytól 1993-ban bárói címet kapott, 1999-ben a francia Becsületrend parancsnoki fokozatát vehette át. 1995-ben a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem díszdoktora lett, 1998-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt. 1999-től az első Orbán-kormány miniszterelnöki gazdasági tanácsadó testületének elnöke volt, 2001-ben megkapta a Corvin-lánc kitüntetést. 2008-ban megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Wahrmann Mór emlékérmét, és ugyanabban az évben a Sólyom László köztársasági elnök által a magyarországi oktatás fejlesztésének és a korrupció problémájának elemzésére létrejött Bölcsek Tanácsának lett a tagja. 2013-ban Áder János köztársasági elnök a Magyar Szent István Renddel tüntette ki.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke 2015. május 11-i közleményében Lámfalussyról az alábbiak szerint emlékezik meg: "[m] ély megrendüléssel és szomorúsággal értesültem barátom, az elkötelezett európai és kiváló tehetségű közgazdász, Lámfalussy Sándor haláláról, akire az euró egyik atyjaként emlékezünk. [...] Tisztelettel adózom ezen férfi feltétlen becsületessége és elszántsága előtt, akinek intellektusa, tudása és bölcsessége fájó hiány lesz mindazok számára, akik ismerték őt."[5] ■
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
