Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Demus István: Jövőnk a feladatalapú költségvetés szerinti gazdálkodás (Jegyző, 2011/6., 10-11. o.)

Gondolatok a Kormányhivatalok tervezésének és gazdálkodásának első történeteiből

A kormányhivatali integráció egyik fontos eseménye volt számunkra a 2011-es elemi költségvetés összeállítása, a megadott kincstári, illetve fejezeti költségvetések kiemelt előirányzatai alapján. Kerestük azokat a fix pontokat, amelyek segítségével megtaláljuk a közös nevezőt a szakigazgatási szervek zavarba ejtően különböző kondíciói, eltérő körülményei, feltételei miatt és nem beszélve arról, hogy az adatok nem, vagy hiányosan álltak rendelkezésünkre. Utólag úgy tűnik az idő rövidsége miatt a fejezet nem vont be minket, kormányhivatalokat kellő mélységben a számítások elvégzése, a múlt feltárása során, ezért csak részletek és nem a teljes kép állt kezdetben rendelkezésre.

Kétféle szervezet került be az integrációba. Egyrészt olyanok, amelyek korábban önállóan működtek és gazdálkodtak, így nyitott könyvként teljes adatállományukkal rendelkezésünkre álltak. Természetesen a pontosításokat, egyeztetéseket le kellett folytatni a költségvetés összeállítása során. Ezeknél a szervezeteknél, azaz a szakigazgatási szerveinknél rendelkezésre álltak a felelős személyek által összeállított és a fejezetek által elfogadott mérlegbeszámolók adatai, amelyek megadták számunkra a bázisadatokat. A teljes költségvetési beszámolás áttekinthetővé vált. Kezdetben az adatokat, az adathalmazt átvettük, beépítettük. Annak teljes elemzése, összevetése a valósággal és a korrekciók elvégzése később történhetett meg, hisz erre sem idő, sem feltétel nem állt rendelkezésre.

Más volt a helyzet az országos szervezetek alatt működő, nem önállóan gazdálkodó, sőt gazdálkodó szervezettel sem rendelkező költségvetési szervek, szervezetek, egységek esetén, ahol az elkülönült gazdálkodás részben, vagy nem teljes körűen valósult meg. Itt nem álltak rendelkezésre, vagy nem adták meg a valóságnak mindenben megfelelő adatokat, azért mert nekik sem állt rendelkezésükre, illetve a központoknak nem állt érdekében az adatszolgáltatás. Olykor küzdelmet kellett folytatni, nem mindig eredménnyel a szükséges adatok megszerzéséért. Itt érvényesült az ágazati belső érdek, amelynek mozgató rugója az volt, hogy meg kell tartani a lehetséges kondíciókat, a központi, országos szerv finanszírozhatósága érdekében az országos szervnél és a források egy részének átadásának alakulása ennek függvényévé vált. Az országos hatáskörű szervezetekkel a fejezet közvetlen tárgyalásokat folytatott. Az egyeztetésekbe kezdetben nem vonta be, vagy csak részben a kormányhivatalok vezetőit. A KIM esetében fontos érdek volt a NÁK létrehozása, és elkerülhetetlen volt az átadó ágazatra való támaszkodás az adatok megismerésében és így az átadó feladathoz való megközelítése érvényesült. A kormányhivatalok nem voltak abban a helyzetben, hogy érdekeiket megalapozott adatokra építve kifejtsék, érvényesítsék.

Nyilvánvalóan látszott az eredeti előirányzatok, illetve a tényleges 2010. évi adatok megismerése után, hogy az eltérés alapos vizsgálata nélkül nem lehet megfelelő következtéseket levonni a 2011. évi költségvetés összeállításához. Egyes szervezeteknél, egyes előirányzatoknál jelentős különbségek, akár 25-30%-os évközi növekedés is előfordult az eredeti, illetve a módosított előirányzat vonatkozásában. Ismerve a költségvetési gazdálkodás sajátosságait, leszámítva és figyelembe véve a természetes növekedést, jelentősnek mondható év közben az országos központok gazdálkodása során adagolt és soha be nem épített előirányzat módosítás. Ez a helyzet elrejtette a tényleges igényt és az integrációs folyamat során természetesen az ágazati központi gazdálkodó szervezet számára a gyakorlatban azt jelentette, hogy saját érdekei mentén nem adta át a szükséges forrásokat csak az eredeti előirányzati mélységben. A legszembetűnőbb eseteket kiemelve küzdöttünk ezekért a forrásokért nem sok eredménnyel, esetünkben 17% a főösszeghez képest az alulfinanszírozottság, ennek a körülménynek köszönhetően, amely pótolhatatlan sebeket, károkat okoz a gazdálkodásunkban.

A bizonyított esetekben sem lehet ma már orvosolni az ügyet, annak ellenére, hogy van olyan országos szerv, amely év közben adta át előirányzat módosítás keretében az általa évekig indokoltnak tartott költségvetési főösszeg negyedét.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére