A vagyonvisszaszerzés mint a bűnös pénz elleni küzdelem egyik fő eszköze, összetett intézmény-fogalom, sem büntetőpolitikai szinten, sem a joggyakorlatban nem új keletű kérdéskör. A tanulmány felvázolja a bűncselekményből származó jövedelmek visszaszerzésének elméleti kérdéseit, dimenzióit, bemutatja a vagyonvisszaszerzés magyar szabályozási és szervezetrendszerét, a vagyonelkobzás alá eső vagyon felkutatása, azonosítása és biztosítása körében irányadó hazai instrumentumokat. Napjainkban a vagyont generáló bűncselekmények elleni eljárásokban a bűnös úton szerzett vagyon visszaszerzése már a büntetőeljárás hangsúlyos feladatai közé lépett elő; a "vagyonvisszaszerzés" önálló jogintézmény lett, megfelelő szakmai kompetenciákra épülő szervezeti háttérrel. Az eredményes eljárásokat a sikeres felderítés és bizonyítás, az elkövetők felelősségre vonása mellett a bűncselekményből származó vagyon sikeres visszaszerzésével is példázzák.
A magyar büntetőjogi és büntetőeljárás-jogi szabályozás a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzésének jogintézményeit a nemzetközi és európai szabályokkal összhangban alakította ki. Fontos hangsúlyozni, hogy a dogmatikai és gyakorlati szabályozás során figyelemmel kell lenni a Tanács által 2024. április 12-én elfogadott, a vagyonvisszaszerzésről és a vagyonelkobzásról szóló új irányelvre, amely új, átfogó szabályozást céloz a vagyonkutatástól és az azonosítástól kezdve a vagyon befagyasztásán és kezelésén keresztül a vagyonelkobzásig és az elidegenítésig; megfelelő hatásköröket, új jogosultságokat és kereteket nyújt a vagyonvisszaszerzési hatóságok részére a hatékonyabb fellépés érdekében.
Az Európai Bizottság 2021 áprilisában terjesztette elő a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló új uniós stratégiát, amelyben a bűnüldözési és igazságügyi együttműködés fokozására, a szervezett bűnözői struktúrák és a kiemelten kezelendő bűncselekmények üldözésére, a bűncselekményekből származó jövedelmek visszaszerzésére és a technológiai fejlődésre adandó modern válaszok biztosítására helyezi a hangsúlyt. A stratégia a biztonsági unióra vonatkozó stratégiában[3] felvázolt azon uniós tevékenység részét képezi, amelynek célja, hogy mindenki biztonságban élhessen Európában.
Ezt követően 2021 májusában az EU elfogadta a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó, a következő négy évre szóló prioritásait, amelyek megvalósítására 2022 és 2025 között kerül sor az "Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen" (a továbbiakban: EMPACT) keretén belül. A Tanács által elfogadott 10 uniós bűnüldözési prioritás[4] az Europol által készített, az EU súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségének értékelésében (SOCTA) szereplő ajánlásokon alapul, de egyéb stratégiai dokumentumokat, értékeléseket és szakpolitikákat is figyelembe vesz.[5]
A bűncselekményekből származó jövedelmek témaköre egyrészről a Nagy kockázatot jelentő bűnözői hálózatok című 1. prioritáson belül került kiemelésre, másrészről a 7. prioritás (a Csalás, gazdasági és pénzügyi bűncselekmények) keretében jelenik meg, mint amelyre - ideértve az online csalási módszereket, a jövedéki adóval kapcsolatos csalást, a Közösségen belüli, eltűnő kereskedő útján elkövetett csalást, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekményeket, az áru- és pénzhamisítást, a pénzmosást - különleges figyelmet kell fordítani.
A bűnös vagyon visszaszerzése érdekében a Bizottság 2022. május 25-én javaslatot terjesztett elő a vagyonvisszaszerzésről és a vagyonelkobzásról szóló új irányelvre, amely új, átfogó szabályozást céloz a vagyonkutatástól és az azonosítástól kezdve a vagyon befagyasztásán és kezelésén keresztül a vagyonelkobzásig és az elidegenítésig; megfelelő hatásköröket, új jogosultságokat és kereteket nyújt a vagyonvisszaszerzési hatóságok részére a hatékonyabb fellépés érdekében. Az igazságügyi miniszterek 2023. június 9-én megállapodtak a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló irányelvtervezetre vonatkozó tanácsi közös álláspontról. A tervezett irányelv minimumszabályokat állapít meg a bűncselekményből származó vagyon felkutatására, azonosítására, befagyasztására, elkobzására, valamint kezelésére vonatkozóan.[6]
- 516/517 -
A Tanács és az Európai Parlament 2023. december 12-én megállapodásra jutott a bűncselekményből származó pénz befagyasztására és elkobzására vonatkozó szabályokról, a Tanács 2024. április 12-én elfogadta az új irányelvet.[7]
A "bűnös pénz" elleni küzdelem sem büntetőpolitikai szinten, sem a joggyakorlatban nem új keletű kérdéskör, a tudományos szakirodalom is évtizedek óta foglalkozik a jelenséggel. A nyereségalapú bűnözés-ellenőrzési politika iránti érdeklődés számos nemzetközi egyezményt, ajánlást, nemzeti és nemzetközi programot eredményezett. A "bevételek kora" a nyereségorientált bűnözés új megközelítését vonta maga után.[8] A büntető igazságszolgáltatásnak meg kell felelnie az egyre növekvő társadalmi elvárásoknak, hogy hatékonyabb intézkedéseket hozzon a bűnös vagyon elvétele érdekében.[9] Az Európai Unión belül a bűncselekményekből származó jövedelmekből származó eredő becsült "bűnös nyereség" 98,9%-át nem kobozzák el, az továbbra is a bűnözők rendelkezésére áll.[10] Az Europol becslése szerint a bűncselekményből származó jövedelmeknek mindössze 2%-át fagyasztják be és 1%-át kobozzák el az EU-ban, és az EU éves GDP-jének 0,7-1,28%-a érintett a gyanús pénzügyi tevékenységben.[11]
A vagyonvisszaszerzés mint a bűnös pénz elleni küzdelem egyik fő eszköze egy igen összetett intézményfogalom. Jogszabályok rendelkeznek a befagyasztásról, a lefoglalásról és az elkobzásról; továbbá egyéb büntető anyagi és eljárási jogi, nemzetközi kötelezettségeket és kölcsönös jogsegélyt eredményező előírásokat tartalmaznak. Ennek megfelelően a "vagyonvisszaszerzés" fogalmát úgy értelmezzük, mint az uniós jogi kommunikációban és a tudományos szakirodalomban körülírt olyan "többlépcsős eljárást, amelyet minden olyan esetben el kell indítani, amikor egy bűncselekmény pénzügyi nyereséget eredményezett"[12].
A bűncselekményből származó vagyon elvonásának elsődlegesen megtorló jellege van: az ilyen jellegű bűncselekményeket elkövetőknek nagyobb büntetést jelent elveszteni a vagyonukat, mint meghatározott időre elveszteni a szabadságukat (majd ezt követően élvezni a tevékenységük "gyümölcsét").
A vagyonvisszaszerzésnek mindezek mellett a megelőző szerepe is lényeges: megakadályozza, hogy az elkövető a bűncselekmény hasznából más bűncselekményeket finanszírozzon, illetve a jól működő vagyonfelderítő és -elkobzó intézményrendszer másokat is elriaszthat e súlyos, mindenre kiterjedő szervezést igénylő bűncselekmények elkövetésétől.[13]
Nem szabad megfeledkeznünk továbbá a reparációs célról sem, ekként a vagyonvisszaszerzési eljárás hatalmas lépés a sértetti érdekek érvényesítése érdekében.[14]
A bűnös pénzek visszaszerzésének számos dimenziója van. Az első és legnyilvánvalóbb szempont a büntetőjogi. Ahogy Ligeti Katalin és Michele Simonato megfogalmazta: A bűnözőket megfosztani a nyereségüktől azt jelenti, hogy "ott találjuk el őket, ahol a legjobban fáj"; sok bűnöző számára rosszabb lehet mindent elveszíteni, mint egy bizonyos időt börtönben tölteni, majd szabadulás után élvezni a megszerzett nyereséget. Egy másik dimenzió az erkölcsi imperativus és az általános jogelv következménye, miszerint "senki sem húzhat hasznot a saját rossz cselekedetéből" (Commodum ex injuria sua non habere debet). A prevenciós megközelítés azt erősíti, hogy a bűnözők a bűncselekményből származó nyereségük elvesztésével nem tudnak más bűncselekményeket finanszírozni (speciális prevenció), és ez visszatarthat másokat is a nyereségvágyból elkövetett bűncselekmények elkövetésétől (általános prevenció).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
