A Cstv. 50. § (5) bekezdése alapján a felszámoló által megküldött közbenső mérlegre és mellékleteire a hitelezők 15 nap alatt észrevételt tehetnek, majd azokat a bíróság részére jóváhagyás vég ett be kell mutatni. A közbenső mérleg célja, hogy megbízható, hiteles helyzetfelmérés alapján történjen a hitelezők és a bíróság tájékoztatása a pénzügyi helyzetről.
Nem terheli olyan kötelezettség ugyanakkor a felszámolót, hogy az adós felszámolás alatti jogügyleteiről egyenként beszámoljon a hitelezőknek. Az egyes kiadások, költségek adatai iránt érdeklődő hitelező iratbetekintés útján juthat további információkhoz.
A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatásnak a Cstv. 52. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell szerepelnie. Ez nem véletlen, hiszen a hitelezőket elsősorban az érdekli, hogy milyen bevételek és kiadások merültek fel a közbenső mérleg elkészítéséig.
A hitelezőket megillető észrevétel mire terjedhet ki:
A hitelező a közbenső mérleg benyújtásával összefüggésben nem terjeszthet elő kifogást, csak észrevételt (BH 2001/490. sz. eseti döntés).
Annak kérdése, a mérlegben szereplő költségtételt a felszámoló jogszerűen, vagy jogszerűtlenül fizette ki, a mérleg számviteli helyességétől független kérdés, ami miatt a mérleg alappal nem támadható. A felszámoló ezen intézkedése jogszerűségének vizsgálata csak a Cstv. 51. §-a szerinti kifogás körében lehetséges (ÍH 2012/45. sz. döntés).
Az előbbiek helyes értelme az, ha a közbenső mérlegből szerez tudomást a hitelező valamely kiadás felmerültéről és annak jogszerűségét, indokoltságát, észszerűségét vitatja, úgy azt külön a Cstv. 51. §-a szerinti kifogásolási eljárásban kell elbírálni, ettől függetlenül a közbenső mérleg jóváhagyható, hiszen az megfelelően tartalmazza az adott tárgyidőszakban felmerült kiadásokat, bevételeket a megfelelő számviteli bizonylatok alapján, ebből következően a vitatás ellenére a mérleg jóváhagyható. A kifogásolás eredményét a következő közbenső mérlegbe kell beépítenie a felszámolónak.
Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő anyagi jogi határidő, a bírói döntés kétféle lehet, jóváhagyó, vagy a jóváhagyást megtagadó.
Eltérő álláspontok alakultak ki a közbenső mérleg esetében a tekintetben, hogy annak tételei hivatalból is vizsgálhatóak-e, vagy csak kifejezett észrevétel esetén.
A Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 3. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe és azt észrevételnek, kifogásnak, vagy vitatott hitelezői igénynek minősíti és mindegyik kérelmet a rá vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok szerint kezeli és bírálja el. Ezért minden esetben vizsgálni kell, hogy a hitelező beadványa kifejezetten a közbenső mérleggel kapcsolatban került-e előterjesztésre, vagy az valójában független a közbenső mérleg tartalmától. Amennyiben az észrevétel a felszámoló valamilyen jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen irányul, a bíróságnak külön lajstromozott kifogásolási eljárásban a Cstv. 51. §-a alapján kell határozatát meghoznia (BH 2005/153. sz. döntés).
Ugyanakkor a bíróság a hitelező közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el (EBH 2004/1133. sz. döntés). A közbenső mérleg jóváhagyása körében ugyanis a bíróság azt vizsgálja, a felszámoló a Cstv. közbenső mérlegre vonatkozó előírásait, továbbá a számviteli jogszabályok előírásait betartva készítette-e el a közbenső mérleget (Szegedi Ítélőtábla Fpkhf.III.30.512/2015/3. sz. végzés).
A konkrét tényállás alapján vitatott volt, hogy a felszámoló által megküldött közbenső mérleggel összefüggően előterjesztett hitelezői beadványban írtak a közbenső mérlegre tett észrevételnek, avagy a közbenső mérleg alapján történő tudomásszerzésre tekintettel a felszámoló jogszabálysértő mulasztása, intézkedése miatti kifogásnak tekinthetőek-e, avagy sem.
A jogerős döntés a következőket tekintette közbenső mérleggel összefüggő észrevételnek:
"1./ A közbenső mérleg 2. oldalán a felszámolást elrendelő végzés száma nem azonos az elsőfokú bíróság felszámolást elrendelő 1. oldalon feltüntetett végzés számával.
10./ A környezetvédelmi nyilatkozatot a volt képviselő a felszámoló állítása ellenére megtette, annak másolatát a felszámoló iratlista szerint átvette.
15./ A hitelezőkkel történő egyezség megkötése esetén a perek elkerülhetőek lettek volna. Nem értesült arról, hogy a felszámoló vele egyeztetést kezdeményezett.
16./ Kifogásolta a felszámoló díját.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
