A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 2016. decemberben elfogadott, 2017. január 15-től hatályos módosítása[1] két főbb kérdéskört érint: az összefonódásokra vonatkozó eljárási rendszer átalakítása és a versenyjogi jogsértésekkel okozott kár megtérítését szabályozó EU-irányelv implementálása, ideértve mind a polgári anyagi, mind eljárásjogi szabályok módosítását, kiegészítését. E két nagy területen túl a novella érinti még a csekély jelentőségű versenykorlátozásokat és a bírságolással, tárgyalásos egyezséggel kapcsolatos témaköröket is. A tanulmány célja e főbb jogszabályi változások áttekintése.
Az összefonódásokkal kapcsolatos számos változtatás legfőbb oka a törvényjavaslat indokolása szerint a vállalkozások engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó adminisztratív terheinek további csökkentése és az eljárások gyorsítása. E téren az új jogszabályi rendelkezéseket a vonatkozó fúziós GVH-közlemények és az összefonódás-bejelentési űrlap módosítása egészíti ki.[2] A versenyjog magánérdekű érvényesítését segítő szabályok nem hazai kezdeményezésűek, hanem az antitröszt versenytilalmak megsértésén alapuló kártérítési kereseteket támogatni kívánó EU-irányelv[3] hazai implementációját valósítja meg.
A módosítást megelőző két évtizedben a GVH által folytatott versenyfelügyeleti eljárások vagy hivatalból indultak (alapvetően az antitröszt és megtévesztő reklámokat vizsgáló ügyek), vagy az ügyfél kérelmére (ilyen volt megszüntetését megelőzően az egyedi mentesítési kérelem, illetve az összefonódások engedélyezése iránti kérelem). A módosítás hatálybalépését követően lényegében megszűntek a kérelmes eljárások a GVH gyakorlatában. A törvényjavaslat indokolása szerint a megnövekedett számú eljárások gyorsítása érdekében volt szükséges kérelem benyújtása helyett kötelező bejelentés megtételét előírni. A hazai versenyjogban a formalizált panasz leírására használt "bejelentés"-től való elhatárolás érdekében a törvény az "összefonódás-bejelentés" fogalmat használja. Az összefonódás-bejelentést a korábban is használt űrlapon kell benyújtani.[4]
Az összefonódás-bejelentés sorsa háromféleképpen alakulhat: az esetek nagy többségében a vizsgáló, az eljáró versenytanáccsal egyetértésben hatósági bizonyítványt állít ki, a problémás ügyekben hivatalból versenyfelügyeleti eljárás indul, illetve döntés hiányában az ügylet a be-
- 243/244 -
jelentést követő 8 nap után végrehajthatóvá válik.[5] Egy teljesnek minősülő összefonódás-bejelentést követően tehát a hatóság gyakorlatilag "megakaszthatja" a tervezett tranzakciót. A jövőben versenyfelügyeleti eljárás kérelemre már csak egyetlen, ritka esetben indulhat: amennyiben az átmeneti irányítás időpontját szeretné az érintett vállalkozás meghosszabbítani.[6]
Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás nem fog versenyfelügyeleti eljárásnak minősülni, ezért a Tpvt. külön meghatározza[7], hogy a Tpvt., illetve a Ket. mely szakaszait kell e sajátos eljárás során alkalmazni. A GVH szervezete így egy újabb, sajátos közigazgatási eljárásváltozattal bővült, a fő tevékenységi kört jelentő versenyfelügyeleti eljárás mellett eddig is létező bejelentés és panaszkivizsgálás, illetve ágazati vizsgálat és piacelemzés mellett megjelenik a várhatóan számos döntésnek keretet adó összefonódás-bejelentés elintézése.
Új döntési forma lesz a GVH gyakorlatában eddig nem ismert aktus, a hatósági bizonyítvány kiállítása az összefonódás-bejelentési eljárás lezárásaként. A Ket. irányadó 83. §-a szerint a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. Érdekesség, hogy a Ket. szerint hatósági bizonyítványt az ügyfél kérelmére lehet kiadni, a versenytörvény módosítása viszont éppen bejelentésre cseréli a korábban létező kérelmet.[8]
Úgyszintén újszerű döntési folyamatnak tűnik, hogy a vizsgáló a döntését "az eljáró versenytanáccsal egyetértésben" hozza meg. Hosszú ideje érlelődő megoldásnak tűnik megbízni a vizsgálókban annyira, hogy maguk is eldönthessék, melyik tranzakció nem vet fel egyáltalán versenyproblémát. Hogy erről emiatt egy engedélyező határozatot hoznak, vagy egy bizonyítványt adnak majd ki, nem tűnik érdemi különbségnek. Érdekes lesz viszont a gyakorlatban látni, hogyan él az eljáró versenytanács egyetértési jogkörével, megjelenik-e például az aktában a versenytanácsi egyetértés, miért szükséges egy egyetértés kinyilvánítására háromtagú eljáró versenytanácsot formálisan felállítani? A Versenytanács és a fúziós ügyeket vizsgálói részleg között az elmúlt években is már szoros kapcsolat alakult ki, ami nélkül nem lennének tarthatók a szoros határidők. Tekintettel arra, hogy ezen eljárások "békésebb" természetűek, mint a kartell- és erőfölénnyel való visszaélés vizsgálatok, nem szükséges a szankcionáló döntéshozatalt védő ezen intézményi garancia. Információink szerint e vizsgálói-versenytanácsi ügyszak közötti közeledés abban is megnyilvánul, hogy az összefonódásokat ellenőrző vizsgálói iroda a Versenytanács, pontosabban annak elnöke felügyelete alatt fog működni a jövőben.[9] Azokban az esetekben, amikor a tervezett összefonódás kezelendő versenyproblémát vet fel, viszont továbbra is helyes a jelenleg is létező kétfokozatú eljárást megőrizni, másra bízni a tényfeltárást és másra a döntéshozatalt.
Az összefonódás-bejelentés nyomán versenyfelügyeleti eljárás megindítására három esetben fog sor kerülni. Egyrészt, ha az összefonódás-bejelentésben foglaltak alapján nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését.[10] Másrészt, ha az összefonódás-bejelentés nem felel meg a Tpvt. 43/J. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, azaz az űrlap nem tartalmazza a döntéshozatalhoz szükséges információkat. Harmadikként megjegyzendő, hogy médiapiacot érintő esetekben akkor is versenyfelügyeleti eljárás indul, ha be kell szerezni a Médiatanács szakhatósági állásfoglalását,[11] és nem áll rendelkezésre a Médiatanács olyan előzetes szakhatósági állásfoglalása, amely az összefonódást feltétel és kötelezettség előírása nélkül engedélyezné. Egy új GVH-közlemény szól arról, hogy milyen esetben szükséges eleget tenni az összefonódás-bejelentési kötelezettségnek, mikor kerül sor az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárás megindítására, valamint az eljárás teljes körűvé nyilvánítására.[12]
Nem teljesen következetes jogalkotói megoldás, hogy ugyanazon tényhelyzet esetén két eltérő jogkövetkezmény is számításba jöhet. A megindított versenyfelügyeleti eljárás teljes körűvé nyilvánításának már hosszabb ideje létező feltétele ugyanis megegyezik a bejelentés nyomán indítandó versenyfelügyeleti eljárás most megfogalmazott előfeltételével: "nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését".[13] Ezért is fontos, hogy az eljárásindítási közlemény rögzíteni fogja, hogy amennyiben nem zárható ki egyértelműen versenyaggály, akkor
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
