A 2011. január elsejével hatályba lépett új médiaszabályozás szakmai és politikai kritikák özönét váltotta ki belföldön és külföldön egyaránt. Annak ellenére, hogy az elmúlt másfél évben a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényt 7 törvény módosította 43 esetben, a részletes szabályokat megállapító, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt pedig 9 törvény alakította mintegy 300 helyen, a törvények normavilágosság követelményének még mindig nem felelnek meg maradéktalanul. Márpedig a tágan megfogalmazott normák, a nehezen, sokféle módon alkalmazható normaszöveg tetézve egy nagyon súlyos szankciók kiszabására is feljogosított hatósággal olyan környezet, amely a sajtószabadság érvényesülése ellenében az öncenzúra kialakulásának és gyakorlásának kedvez.
A Mérték Médiaelemző Műhely júliusban közzétett jelentésében (www.mertek.eu) azt vizsgáltuk, hogy a Médiatanács gyakorlatában sikerült-e kiszámítható tartalommal megtölteni a törvényi kereteket, és hogyan alakult a szankcióalkalmazási gyakorlat.
Az elemzett hatósági határozatok alapján a legszembetűnőbb jelenség a visszafogottság, mind a határozatok száma, mind a hatósági beavatkozás terjedelme tekintetében. A törvénysértést megállapító határozatok a korábbi médiahatóság működésének utolsó teljes évéhez, 2009-hez képest harmadára csökkentek. Az eljárások - a reklámszabályok, médiaszolgáltatási szerződéses vállalások teljesítése és a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályok, továbbá az adatszolgáltatás kivételével - csaknem kizárólag bejelentésre indultak.
A televíziós és a rádiós médiatartalmak kivételével az új médiaszabályozás lehetővé tette, hogy a nyomtatott és az internetes sajtóra vonatkozó előírások érvényesítését a területen működő önszabályozó szervezetek lássák el. Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete valamint az Önszabályozó Reklámtestület közigazgatási szerződést kötött a Médiatanáccsal a szabályok érvényesítésére, ám a társszabályozás e módjának a társadalmi elfogadottságát jelzi, hogy a vizsgált időszakban mindössze öt esetben kezdeményeztek bejelentés útján eljárást a szervezeteknél.
Az új médiatörvény megalkotásakor az egyik kiemelt szabályozási cél volt a magyar piacon működő, de külföldi joghatóság alatt álló médiaszolgáltatók megregulázása. A magyar nyelvű televíziós csatornák közel háromnegyede tartozik e körbe. A hatóság a vizsgált időszakban csupán egyetlen alkalommal lépett fel a törvény alapján egy külföldi bejegyzésű televízió ellen. A jogalkotó eredeti szándékával ellentétben a hatósági gyakorlat nem szélesítette a hazai szabályozási mozgásteret.
A jelentés megalapozásaként négy tartalomszabályozási területet (kiegyensúlyozott tájékoztatás emberi méltóság védelme, gyűlöletkeltés, gyermekvédelem) elemeztünk részletesen, s a mélyebb vizsgálat mutatta meg igazán, hogy a hatóságnak a tartalomba történő beavatkozásától való tartózkodása csupán egyfelől üdvözölhető a szerkesztői szabadságot tiszteletben tartó magatartásként, más esetben a be nem avatkozás nem a demokratikus közvélemény működésének és a közönség tájékozódáshoz való jogának érvényesülését segíti. Amit leginkább a kiegyensúlyozottsági eljárások vizsgálata esetén lehet érzékelni. A Médiatanács a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos tájékoztatás követelményei közül csak a sokoldalúságot kéri számon kiegyensúlyozottsági kötelezettségként a médiaszolgáltatókon (jelenjen meg a releváns ellenkező álláspont), így vitatható értelmezésében a tényeket elferdítő vagy elfogult közlés önmagában nem alapozza meg a kiegyensúlyozottság sérelmét.
Annak azonban, hogy a kiegyensúlyozottsági kérelmek csupán töredékében állapított meg törvénysértést a hatóság, nem csak a kiegyensúlyozottság szűk értelmezése volt az oka. Az elutasítások döntő többsége formai hibán vagy elkésettségen alapult, ráadásul a Médiatanács - a vizsgált időszak egy részében - a határidők számításának módjával, illetve az elektronikus úton benyújtott kérelmekkel kapcsolatban olyan, a törvény szövegéből nem következő értelmezést követett, ami jelentősen nehezítette az igények érvényesítését.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
