Az év végi jogalkotási "dömping" következtében számos társasági és cégjogi szabály módosult, egyúttal több korábban meghozott, e területet érintő rendelkezés hatálybalépését is 2008. január 1-jére időzítették. [Így például az általános cégeljárási határidők Ctvn.-nel (a 2007. évi LXI. törvénnyel) lerövidített ügyintézési határidői is ekkortól hatályosak1.]
A 2008. januárjától hatályos rendelkezések között említést érdemelnek a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvénynek a Gt.-t érintő rendelkezései. Ismeretes, hogy a 2006. évi IV. törvénnyel megállapított Gt. 41. § (1) bekezdése a számviteli törvényhez2 kapcsolta a gazdasági társaságnál a könyvvizsgáló kötelező választását, a 41. § (2) bekezdése pedig ezt kiegészítette azzal, hogy a fentieken túl kötelező a könyvvizsgáló választása részvénytársaságnál, továbbá akkor is, ha azt a törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja.
Az előbbiekben ismertetett állapothoz képest jelentősen leszűkült a könyvvizsgáló kötelező választásának köre januártól: a 2007. évi LXXV. tv. 213. § ugyanis módosította az Szt. 155. § (3)-(4) bekezdését, és így az új szabály szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az előbbi szabályok alkalmazásakor - ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti év (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.
További enyhítést jelent a kötelező könyvvizsgálat társasági jogi előírásaira nézve a 2007. évi LXXV. törvény 226. §-ával végrehajtott, a törvény 201. §-a szerint szintén 2008. január 1-jétől hatályos Gt.-módosítás. Eszerint a Gt. 41. § (2) bekezdésének szövege a fenti időponttól a következő: "Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja".
A változás két vonatkozásban észlelhető: egyrészt elmaradt a "ha azt a törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja" szövegből a törvény kifejezés előtti határozott névelő, ami világossá teszi, hogy ilyen előírást nyilvánvalóan nem a Gt., hanem más anyagi jogszabály (pl. államháztartási törvény) fog tartalmazni.
Fontosabb ennél az a másik változás, amely a Gt. 41. § (2) bekezdéséből kiiktatta a részvénytársaságokra történő utalást, így egyértelművé vált, hogy a számviteli törvény 155. § új (3)-(4) bekezdésében írt igen magas árbevételt, illetve alkalmazotti létszámot elérő rt.-k kivételével (ha külön törvény ezt a köztulajdon védelme érdekében el nem rendeli) a könyvvizsgáló kötelező választása elmaradhat. Ez véleményem szerint valamennyi (zrt., nyrt. és egyszemélyes) rt. tetemes részénél azt eredményezi, hogy cégjegyzékükből - még szokatlan módon - hiányozni fog a könyvvizsgálóra vonatkozó cégadat.
Tekintve, hogy a cégek árbevételének vizsgálata a cégbíróságnak nem feladata, a cégbíróság nem ellenőrizheti és nem is kifogásolhatja (általános esetben) a könyvvizsgáló hiányát. [Megjegyzendő, hogy a Gt. 208. § (1) bekezdés e) pontját nem helyezték hatályon kívül, illetve nem helyezték a fakultatíve kötelező elemeket taglaló (2) bekezdésbe, így elvileg a részvénytársaság alapszabályának kötelező (és nem fakultatíve kötelező) tartalmi eleme továbbra is az első könyvvizsgáló megjelölése. Kétségtelen azonban, hogy nem ez az egyetlen olyan körülmény, amely a Gt. 208. §-ának felülvizsgálatát szükségessé tenné.]
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény egyebek közt módosította az It.-t (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt) is.
A 2007. évi CXXVI. törvény 155. §-ával módosított Itv. 45. § (1) bekezdésének új f) pontja értelmében a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének cégbejegyzése esetén fizetendő eljárási illeték 50 000 Ft, a közvetlen kereskedelmi képviselet alapításának bejegyzéséért ugyanakkora - 50 000 Ft-os - eljárási illetéket kell fizetni.
Az Itv. 45. § (4) bekezdését is átfogalmazta a jogalkotó, kimondva, hogy az átalakulás, a minősített többséget biztosító befolyás létrejötte, valamint az elismert vállalatcsoportként való működés, illetve a nyilvánosan működő rt. cégadataira vonatkozó változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50 000 Ft, ez az illeték pedig magában foglalja az átalakulással, a befolyásszerzéssel és az elismert vállalatcsoportként való működés bejegyzésével egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.
A 2007. évi CXXVI. tv. 378. § (1) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy az Itv.-t módosító szabályai 2008. január 1-jén azzal lépnek hatályba, hogy azokat a 2008. január 1. napját követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.
Az Art. (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv.) 127. § értelmében a bevallás adatai alapján hozott határozat esetében az adó-megállapításhoz való jog elévüléséig utólagos ellenőrzésnek van helye. Adókülönbözet megállapításáról akkor határozhat az adóhatóság, ha a bevallás adataitól, vagy az abban feltüntetett körülményektől eltérő tényállást tár fel. Az Art. 128. § (1) bekezdés értelmében az adóhatóság utólag állapítja meg az ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet. Törvény az adóhatóságot más esetekben is kötelezheti az adó megállapítására. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő utólagos adó-megállapítás esetén 60 nap.
Az Art.-be a 2007. évi CXXVI. tv. 201. §-ával beiktatott 128/A. § értelmében a végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye. Az eljárást gyorsítja, hogy a jegyzőkönyv alapján kiadandó határozat meghozatalára 30 napos határidőt állapít meg az Art., a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni, és a fellebbezés felterjesztése 5 nap alatt meg kell történjen. A fellebbezés elbírálására 15 napos határidőt biztosít a jogorvoslati hatóságnak az Art., új eljárásra utasításnak pedig nincs helye. [Ettől függetlenül kérdéses, hogy az egyszerűsített végelszámolás befejezhető-e ezen a módon, ha az adóhatóság adóellenőrzést rendel el. Nagy valószínűséggel ilyen esetben a "rendes" végelszámolásba kell majd átfordítani a végelszámolást, tekintve, hogy az egyszerűsített végelszámolás 120 napjába az adóellenőrzési eljárás nem fér majd bele.]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
