Megrendelés
Európai Jog

Fizessen elő az Európai Jogra!

Előfizetés

Az Európai Unió Bíróságának a C-80/11. és C-142/11. sz., Mahagében Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága egyesített ügyekben 2012. június 21-én hozott ítélete (EJ, 2012/5., 36-42. o.)

Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A C-80/11. sz. ügy

16 2007. június 1-jén a Mahagében a Rómahegy-Kert Kft.-vel (a továbbiakban: RK) feldolgozatlan állapotú akácrönkök szállítására irányuló szerződést kötött 2007. június 1. napjától 2007. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra. Ezen időtartam alatt az RK tizenhat számlát állított ki a Mahagében nevére, amelyek mind különböző mennyiségű akácrönk szállításáról szóltak. E számlák közül haton szerepelt a mellékletként csatolt szállítólevél száma. Az RK adóbevallásában valamennyi számlát feltüntette azt állítva, hogy a szállítások teljesítésre kerültek, és megfizette a szállítást terhelő áfát. A Mahagében szintén szerepeltette e számlákat az adóbevallásában, és gyakorolta adólevonási jogát. Az RK-tól vásárolt akácrönkök a Mahagében árukészletében szerepeltek, majd azokat különböző vállalkozásoknak értékesítették tovább.

17 Az RK által teljesített beszerzések és szállítások ellenőrzése során az adóhatóság arra a megállapításra jutott, hogy e társaság nem rendelkezett akácrönkökkel az árukészletében, és a 2007-ben általa beszerzett akácrönkmennyiség nem volt elegendő a Mahagében részére kiszámlázott szállítások teljesítéséhez. Jóllehet a két szerződő fél az említett ellenőrzés során úgy nyilatkozott, hogy a szállítóleveleket nem őrizték meg, a Mahagében később az ügylet valós jellegének bizonyítására benyújtott huszonkét szállítólevél-másolatot az adóhatósághoz.

18 Az adóhatóság 2010. június 1-jei határozatában adótartozást állapított meg a Mahagében terhére, és bírságot és késedelmi pótlékot vetett ki e társaságra, mivel álláspontja szerint a Mahagébennek nem volt adólevonási joga az említett, RK által kiállított számlák alapján. Az ez utóbbinál végzett ellenőrzés eredményére tekintettel ugyanis e számlák nem tekinthetők hitelesnek.

19 A Mahagében által a 2010. június 1-jei határozattal szemben előterjesztett panaszt az alapügy alperese elutasította. Ezen elutasító határozat különösen azon a megállapításon alapult, hogy az RK, mint a szóban forgó számlák kibocsátója, az ügylet teljesítését semmilyen irattal, például a szállítólevéllel, nem tudta bizonyítani, az e számlákon szereplő árumennyiséggel nem rendelkezhetett, továbbá sem a farönkök szállításához megfelelő tehergépjárművel nem bírt, sem a szállításért fizetett árat nem tudta igazolni. Emellett a Mahagében nem az áfatörvény 44. §-ának (5) bekezdésében előírt kellő körültekintéssel járt el, amennyiben nem ellenőrizte, hogy az RK létező adóalany-e, és hogy rendelkezik-e a Mahagében által megvásárolni kívánt árumennyiséggel.

20 A Mahagében a Baranya Megyei Bírósághoz fordult a vele szemben megállapított adótartozás, bírság és késedelmi pótlék törlése iránt. Arra hivatkozott többek között, hogy a szerződés RK-val történő megkötésekor kellő körültekintéssel járt el. Az ügyletre való ráhatása arra korlátozódott, hogy meggyőződött arról, hogy a szállító társaság be volt jegyezve, rendelkezett adószámmal, és képes volt a szóban forgó ügylet teljesítésére. Ezenkívül az árunak az említett szerződés szerinti teljesítési helyen, azaz a telephelyén történő átvételekor meggyőződött annak minőségéről és mennyiségéről.

21 A Baranya Megyei Bíróságnak kétségei vannak afelől, hogy a levonási jog megtagadható kizárólag azon az alapon, hogy a számla kibocsátója a könyvelésében nem tüntette fel az érintett áruk beszerzését, és hogy tehergépjármű hiányában nem volt lehetősége azok szállítására, amennyiben elismerte e szállítások teljesítését, és adóbevallási, illetve adófizetési kötelezettségének eleget tett.

22 Mivel a Baranya Megyei Bíróság úgy ítélte meg, hogy az alapügy tárgyát képező jogvita elbírálása az uniós jog értelmezésétől függ, úgy döntött, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

"1) A 2006/112 irányelvet úgy kell-e értelmezni, hogy azt a héaalanyt, aki az említett irányelv rendelkezéseinek megfelelően teljesíti a héalevonás anyagi jogi feltételeit, megfoszthatja-e levonási jogától az olyan nemzeti szabályozás, illetve gyakorlat, amely megtiltja a termékek vétele alkalmával megfizetett héa levonását abban az esetben, ha kizárólag a számla mint hiteles dokumentum igazolja a termékértékesítés megtörténtét, s nem rendelkezik a számlakibocsátótól olyan dokumentummal, amely igazolja, hogy a termékkel rendelkezett, azt szállíthatta, illetőleg bevallási kötelezettségének eleget tett? A tagállam megkövetelheti-e az irányelv 273. cikke alapján a héa pontos behajtása és az adócsalás megakadályozása érdekében, hogy a számlabefogadó rendelkezzen egyéb olyan dokumentummal, amely a számlakibocsátó termékkel való rendelkezését, illetőleg a számlabefogadó részére történő szállítást, fuvarozást bizonyítják?

2) Összeegyeztethető szabályozást tartalmaz-e [a 2006/112] irányelv alkalmazása kapcsán [a Bíróság] által már többször kifejtett semlegesség és arányosság elvével […] [az áfatörvény 44. §-ának] (5) bekezdésében rögzített »kellő körültekintés« fogalma, melynek alkalmazása során az adóhatóság és a kialakult bírói gyakorlat azt követeli meg, hogy a számlabefogadónak meg kell győződnie arról, hogy a számlát kibocsátó adóalany-e, illetőleg a termékeit nyilvántartásba vette-e, azokról beszerzési számlával rendelkezik-e, illetőleg bevallási és áfabefizetési kötelezettségének eleget tett-e.

3) Úgy kell-e értelmezni a [2006/112] irányelv 167. cikkét, illetőleg 178. cikk[ének] a) pontját, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás illetőleg gyakorlat, amely az adólevonási jog érvényesítéséhez megköveteli a számlát befogadó adóalanytól a számlát kibocsátó társaság jogkövető magatartásának igazolását?"

A C-142/11. sz. ügy

23 A C-142/11. sz. ügy alapjául szolgáló jogvita két elkülönülő ügyletet érint.

24 Először is Dávid P. vállalkozási szerződéssel különböző építési munkák elvégzésére vállalkozott. A szerződés 2006 májusában történt teljesítését követően a megrendelő megbízottja teljesítésigazolást adott ki, amelyben a munkavégzés idejét és helyét, a dolgozók nevét, születési idejét és aláírását, valamint Dávid P. nevét és bélyegzőjét tartalmazó jelenléti ívek alapján 1992 munkaóra teljesítését igazolta.

25 Az ezen ügyletet érintő adóellenőrzés során Dávid P. azt nyilatkozta, hogy nem voltak munkavállalói, és a munkákat Máté Z. alvállalkozóval végeztette el. Az ezen alvállalkozó által igénybe vett munkavállalók kilétével kapcsolatban nem tudott nyilatkozni. A Dávid P. és Máté Z. közötti szerződésben megjelölt munkadíj a teljesítésigazolás alapján került kifizetésre.

26 Az elvégzett adóellenőrzés során megállapítást nyert, hogy Máté Z. sem rendelkezett munkavállalókkal, sem pedig a kiszámlázott munkák teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételekkel, és az általa kiállított számlák pusztán egy másik alvállalkozó számláinak továbbszámlázását jelentették. Ez utóbbi Máté Z. apósa volt, aki nem rendelkezett bejelentett munkavállalókkal az érintett időszakban, és a szóban forgó adóévben nem nyújtott be adóbevallást.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére