2025. december 1-jén, a Weiss Emiliáról elnevezett teremben került megrendezésre az ELTE-n már hagyománnyá vált családjogi témájú konferencia Fókuszban a különélő szülő: a jogi, jogon kívüli és a mediációban rejlő segítés lehetőségei címmel. Az eseményt annak házigazdája, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének vezetője és egyúttal a családjogi szakjogászképzés szakmai vezetője, Szeibert Orsolya nyitotta meg. Köszöntőjében utalt a családjogi konferenciák hosszú évekre visszatekintő tradíciójára, valamint arra, hogy azok minden évben a családjog területének aktuális problémáira, kérdéseire fókuszáltak és koncentrálnak ezen alkalommal is. Hangsúlyozta, hogy a meghívott gyakorlati szakemberek előadásainak és a konferenciának magának is a célja a gyakorlati tapasztalatok megosztása mellett a párbeszéd, közös gondolkodás és egy erre alkalmas platform biztosítása a részt vevő, családjog iránt érdeklődő vendégeknek.
Az első blokkot Kerpel Éva mediátor, szülő-coach Szülői felelősség külső támogatása és a szülői kompetencia megerősítése krízishelyzetben lévő családokban című előadása nyitotta, amelyben a nemzetközi mediációs ügyek és a gyermek jogellenes elvitele kapcsán szerzett tapasztalatairól beszélt. Az általa tartott mediációs ülésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azok fontos lépése az első interjú és a felekkel való bizalom kiépítése, melynek a jogi képviselőkkel való egyeztetés is része annak érdekében, hogy ők is támogassák a mediációs folyamatot. Előadásában több aspektusból is hangsúlyt helyezett a gyermekekre: elmondta ugyanis, hogy gyakori szülői kérés, hogy a mediátor "változtasson a gyermeken" - ez ugyanakkor irreális elvárás a szülők részéről. Tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb érintett gyermek hat év alatti, nagy igényük van a mindkét szülővel való kapcsolattartásra, amely azonban - amennyiben az kizárólag online formában valósul meg - könnyen formálissá válhat. Hangsúlyozta továbbá, hogy a gyermek akkor lesz jól, ha szülei is jól vannak - válás esetén pedig különösen fontos, hogy a szülők konfliktusában a gyermek ne váljon eszközzé. Gyakorlatában három szempontot emelt ki: a szülők meglévő kompetenciáinak felmérését, a folyamat hatékonyságának állandó monitorozását, valamint gyermekközpontú mediátorként azt, hogy a fókuszt folyamatosan a gyermeken tartsa. Az előadás zárásaként és egyúttal gondolatébresztőként fogalmazta meg, hogy az, ami jogszerű, valójában nem mindig a legmegfelelőbb a gyermek számára.
A szakmai programot Herczeg Rita, a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője folytatta a Családjogi ügyek a gyermekvédelmi alapellátásban című előadásával. Prezentációja a gyermekvédelmi alapellátásban megjelenő családjogi ügyekre fókuszált, középpontba állítva azt a kérdést, hogy a rendszer működése során valójában ki van a fókuszban, mennyire érvényesülnek a gyermekek jogai az eljárások során. Az előadás bemutatta a gyermekvédelmi alapellátás célját, amely a gyermekek jogainak érvényesítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a család támogatása. Részletesen szó esett a gyermekjóléti szolgáltatás szerepéről, amely a szociális munka eszközeivel igyekszik elősegíteni a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megszüntetését, továbbá a kiemelt gyermekek családba való visszahelyezését. Az előadás kitért a települési és járási szinten működő intézmények közötti különbségekre, valamint az olyan tipikus ügytípusokra, mint a szülői felügyelet, a tartásdíj elmaradása, a felügyelt kapcsolattartásnál felmerülő problémák, a nagyszülői kapcsolattartás és a szülői elidegenítés kérdésköre. Bemutatta, hogy a gyermekjóléti szolgálat és a központ milyen eszközökkel tud segítséget nyújtani, beleértve a családgondozást és a hatósági intézkedések kezdeményezését. Külön hangsúlyt kapott az a kritikai megközelítés, hogy a jogalkalmazás - például az elhúzódó gyámhatósági eljárások, a konfliktuskerülés vagy az életszerűtlen szabályok - akár tovább is nehezítheti a családok helyzetét. Az előadás zárásaként fogalmazta meg, hogy a gyermekek sokszor elvesznek ezekben a folyamatokban.
Szeder Sarolt, az ELTE ÁJK doktorandusza a konferencia első blokkját Felügyelt kapcsolattartás - dilemmák a gyakorlatban című előadásával zárta, amelyben a felügyelt kapcsolattartás gyakorlatáról, annak természeténél fogva, korlátozó jellegéről beszélt. A kapcsolattartás vonatkozásában hangsúlyozta a különélő szülő ezen jogának sajátosságait, illetve azt is, hogy ennek biztosítása vagy akár kikényszerítése egy pontig működhet jogi eszközökkel, azon túl azonban már nem biztos, hogy az a jó megoldás. A vonatkozó bírósági gyakorlat ismertetése mellett bemutatta kutatását, amelynek részeként a felügyelt helyzetek katalógusát is elkészítette. Utóbbiban többek között a szülők közötti konfliktus, a gyermek
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
