Sport és jog: Sportjog (folyóirat). Sportoló és jogász: Borbás Gáspár (labdarúgó). Magam sem mondanám, hogy e szavak, fogalmak és személyek összekapcsolása túlságosan leleményes és szellemes lenne, azt pedig főleg nem, hogy a sportoló és jogász, labdarúgó és ügyvéd egyaránt kizárólag dr. Borbás Gáspár személyében egyesült és megtestesült volna, de az kétségtelen, hogy Borbás Gáspár számos dologban volt első, így ő volt a magyar labdarúgó-válogatott első gólszerzője, mind hazai pályán, mind idegenben; az első angliai magyar mérkőzés győztes góllövője; valamint az első (aktív)[1] "doktor labdarúgó", ahogy ezeket Borbás Barna Első gól. Borbás Gáspár élete című műve[2] borítóhátoldalának szövege is kiemeli, továbbá övé a Ferencvárosi Torna Club (FTC) első bajnoki gólja is, és Magyarországon ő érte el először a 25-szörös válogatottságot[3] (nyolc év alatt) 1911. december 17-én Münchenben, a németek elleni győztes meccsen.
A szerzőt és (a könyv) főhősét meg összekapcsolja a rokonság, a hozzátartozói viszony, Borbás Barna történész, újság- és forgatókönyvíró ugyanis dédunokája Borbás Gáspárnak. A dédapa pedig nemcsak sportolói pályafutása alatt egyetemi és ügyvédi vizsgái abszolválása során, hanem a sportolói pályafutása befejezése után jóval, a II. világháború alatt embermentőként is jelesre vizsgázott.[4]
Dr. Borbás Gáspár 140 éve, 1884. július 26-án született, és 92 évesen, 1976. szeptember 20-án hunyt el. Atlétaként (100 méteres, illetve yardos, 200 méteres[5] síkfutás) rövid, labdarúgóként hosszú volt pályafutása. Még bőven versenyző korában, 1908-ban szerezte meg jogi doktori címét, 1911. június 17-én jogtudományi diplomáját,[6] aztán lett, 1913-ban ügyvéd, miután szakvizsgáját egy ausztriai válogatott mérkőzés másnapján, április 28. napján letette és ügyvédi oklevelét július 4-én kézhez vette.[7] Először 1901-től 1904-ig, majd 1910-től 1916-ig játszott az FTC-ben, a köztes időszakban pedig a MAC-ban (Magyar Athletikai Club). 41-szer szerepelt a válogatottban és ott 11 gólt,[8] míg 82 klubmérkőzésen 19 gólt[9] lőtt. 5-szörös magyar bajnok, egyszeres Magyar Kupa-győztes.[10]
A könyv három, A játék ideje 1900-1916, Az eszmék ideje 1915-1944 és A tettek ideje 1944-1945 részre tagolt, az utóbbi részén belül pedig az Epilógus az, amely a II. világháború utáni életszakaszt magában foglalja.
Borbás Gáspár labdarúgó-pályafutását (közvetve) - mint sokan másoknak is - a magyar futball egyik atyja, a (tragikus sorsú)[11] "Mister", a játékos-játékvezető-szövetségi kapitány Stobbe Ferenc indította el, míg labdarúgó-tehetségének felfedezője - mint sokan másoknak, így többek között Schlosser Imrének, a magyar labdarúgás első korszakos zsenijének is - Malaky Mihály, az FTC játékosa (titkára, intézője, igazgatója, alelnöke)[12] volt, 1900-ban. Kezdetben jobb-, majd balszélsőként játszott, először 1901. február 10-én a BTC (Budapesti Torna Club) elleni vesztes felkészülési mérkőzésen, majd 1901. április 21-én a MÚE (Magyar Úszó Egylet) elleni győztes hivatalos mérkőzésen, már annak elején megszerezve az FTC első bajnoki gólját.
A magyar labdarúgó-válogatottban annak második, egyben első hazai győztes meccsén, 1903. április 5-én a csehek ellen mutatkozott be, rögtön megszerezve a válogatottnak is az első gólját, míg második alkalommal annak negyedik, az osztrákok elleni idegenbeli vesztes meccsén, 1993. október 11-én lépett pályára, ott is megszerezve az első (és második) magyar válogatott gólt.
Borbás Gáspár atlétikai pályafutását az 1904-es olimpia hazai próbaversenye, ahol a 100 és 200 méteres síkfutásban is első lett, ám mégsem ő, hanem Mező Béla ment St. Louisba, miután édesapja nem engedte el a tengerentúlra az akkor már joghallgatót; valamint a MAC által 1905-ben rendezett versenyen, a 100 yardon elért eredményével elnyert Király-díj[13] fémjelezi. (Azért 1912-ben, Stockholmban a labdarúgó-válogatott tagjaként mégiscsak olimpikon lett.)
A MAC-nál tartott edzések és futóversenyek következménye is lehetett 1904-ben a bajnok Fradiból a(z ezáltal jelentősen megerősödött) MAC labdarúgócsapatába átigazolása, ahonnan 1910-ben tért vissza a zöld-fehérekhez, ahol így összeállt a legendás Borbás-Schlosser balszárny, hogy aztán 1912 januárjában az FTC angliai túrájának első meccsén a Woking ellen 2:2 után az immár "The Doctor" Borbás belője a győztes gólt, majd másnap az English Wanderers ellen az egyetlen magyar gólt.
1912. május 31-én pedig a Budapesten vendégeskedő Tottenham Hotspur FC vette kölcsön egy mérkőzés ere-
- 67/68 -
jéig, s vitte volna magával a kontinentális túrájára, és adott számára profi ajánlatot is, ám mindezek (be)teljesülését ismét édesapja akadályozta meg.
A válogatottban 1916. október 1-jén, a Fradiban 1916. október 15-én (másik csapata, a MAC ellen) lépett utoljára pályára, miután 1916 januárjában Bárczy István polgármester - a közgyűlési választást követően - tiszti alügyésznek nevezte ki. 1916 júliusában a Fradi közgyűlésén az egyesület főtitkárává választották, 1925 végén az akkor alakult Magyar Tréner Collegium ügyésze lett, majd bekerült az MLSZ Jubileumi Bizottságába.
Borbás Gáspár - aki egyébként ateista volt - civil pályafutása is bővelkedett eseményekben és nemes tettekben.
1921. január 1-jével 11 év fővárosi szolgálati idő után, 37 évesen nyugdíjazták, amit követően a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezeténél lett jogtanácsos, aztán ügyvezető igazgató és elnökségi tag. Emellett munkája témakörében, gazdasági kérdésekben - kapitalizmus- és szocializmuskritikát gyakorolva, a (fogyasztó)szövetkezeteket fetisizálva - publikált is. Szövetkezeti működésének tíz év után, 1932-ben a világválság okozta gazdasági krízis vetett véget. Ezután ügyvédként magánpraxist vitt.
Borbás Gáspár politikai pályafutása a Bajcsy-Zsilinszky Endre által 1930-ban alakított Nemzeti Radikális Pártban indult, amelynek budai választókerületi elnöke és gazdasági bizottsága, majd budapesti intézőbizottsága tagja is volt. Ekkor a párt lapjában, a Szabadságban jelentetett meg gazdasági elemzéseket. Később a Rassay Károly által 1928-ban alapított, 1935-ben Polgári Szabadságpárt nevet felvett párt színeiben és hátországában tűnt fel, ahol a Budai Szabadelvű Kör ügyvezető elnökévé választották, és maradt tagja a pártnak egészen annak 1944-ben való feloszlatásáig.
Borbás Gáspár titkos életéhez hozzátartozik, hogy már 1915. március 17-én felvették a Corvin Mátyásról elnevezett pesti szabadkőműves-páholyba, amivel rész(es)e lett az akkoriban mintegy 7500 tagot számláló, 1920-ban viszont betiltott magyarországi szabadkőművességnek, míg 1943-ban belépett a Magyar Testvéri Közösség nevű titkos társaságba, amelynek tagjai közül sokan részt vettek az ellenállásban vagy az embermentésben.
Borbás Gáspár szintén altruista volt, ez (is) vezetett embermentő tevékenységéhez, amelynek során zsidó ügyvédeket és klienseket, munkaszolgálatosokat, zsidó vagyonokat védett meg, mentett meg.
A II. világháború után őt meg - a családi fáma szerint - sportérdemeire tekintettel Sebes Gusztáv, az Aranycsapat szövetségi kapitánya közbenjárására hagyták békén, és folytathatta ügyvédi magánpraxisát is 1958. augusztus 31-ig, amikor is a(z akkori) tisztogatás során "az ügyvédi hivatás gyakorlására alkalmatlannak" nyilvánították és az ügyvédek névjegyzékéből törölték. A magyar sporttörténet első doktor labdarúgójának ügyvédi ténykedése ekkor és így ért véget.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
