Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Nagy Álmos Lukács: Közjegyző vagy bíróság? Ki jogosult eljárni? (MJ, 2023/11., 666-667. o.)

Abban az esetben, ha az adós a végrehajtási lap kibocsátása előtt meghal és ez a körülmény csak a végrehajtási lap kibocsátását követően derült ki, akkor a jogutód személyének a megállapítása és a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem elbírálása a végrehajtást foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik.

Címszavak: végrehajtási eljárás, jogutódlás - végrehajtási lap visszavonása - végrehajtást elrendelő bíróság - végrehajtást foganatosító bíróság - közjegyző.

A Kúria döntése alapjául szolgáló tényállásban a közjegyző az általa kibocsátott és jogerőre emelkedett fizetési meghagyás alapján 2023. március 7-én a végrehajtást kérő kérelmére végrehajtási lapot állított ki, amely alapján a végrehajtási eljárás az adós ellen megindult.

Az adós gyermeke, mint egyéb érdekelt 2023. április 14-én kelt, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 217. § (2) bekezdése szerint végrehajtási kifogás megnevezésű kérelmet nyújtott be a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amelyben bejelentette, hogy az adós a végrehajtási lap kiállítása előtt, 2023. február 25-én elhunyt, továbbá kérte az eljárás szüneteltetését a hagyatéki eljárás lefolytatására tekintettel.

A végrehajtást foganatosító bíróság a beadványban foglaltakat végrehajtásilap-visszavonási kérelemnek tekintette és megállapította illetékességének hiányát, erre tekintettel pedig a kérelmet a végrehajtási lapot kibocsátó közjegyzőhöz tette át.

A közjegyző szintén hatáskörének hiányát állapította meg és az iratokat az eljáró hatóság kijelölése érdekében a Kúriához terjesztette fel. A közjegyző végzése indokolásában rámutatott, hogy a végrehajtási lap kiállításakor az adós jogképességét nem vizsgálhatta, elhalálozásáról nem volt tudomása. A végrehajtási lap kiállítása ily módon törvénysértés nélkül történt, ezért visszavonására nincs mód. A közjegyző utalt továbbá a Vht. 39. § (1) bekezdésére, amely szerint az adós személyében bekövetkező változásra tekintettel az eljárás a foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik.

A Kúria a negatív hatásköri összeütközést az alábbiak szerint oldotta fel:

A Vht. 39. § (1) bekezdése szerint, ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében végzéssel dönt.

A Kúria e jogszabályhellyel összefüggésben hivatkozott az 1/2023. JEH[1] III/11. pontjában foglaltakra, amely szerint a Vht. 39. § (1) bekezdése mint hatásköri szabály a felek személyében bekövetkező változással összefüggő eljárást, a jogutódlás megállapítását a változásról való tudomásszerzéshez, nem pedig a változás bekövetkeztének időpontjához köti. Ebből fakadóan, ha a fél - jelen esetben az adós - halála a végrehajtható okirat kibocsátása után "derül ki", az eljárás akkor is a végrehajtást foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik, ha a haláleset a végrehajtási lap kibocsátása előtt történt.

A Kúria indokolásában kiemelte: a jogegységi határozat III/13. pontja arra is kitér, hogy a fél személyében bekövetkező változások szükségképpen eltérő jogkövetkezményekkel járnak a peres és az annak jogerős befejezését követő végrehajtási eljárásban. A végrehajtási szakban - szemben az azt megelőző kontradiktórius szakasszal - a felek személyében bekövetkező változás - valamelyik fél halála - nem eredményezi az eljárás félbeszakadását, hanem annak a Vht. 39. § (4)-(6) bekezdések szerinti folytatását, a körülményektől függően a Vht. 52. § b) pontja szerinti szüneteltetését.

Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a hatáskört az előzőek szerint megalapozó tudomásszerzés a jelen esetben a végrehajtható okirat kibocsátása után történt (a fél halála ezt követően "derült ki"), ezért a további eljárásra - ezen belül a jogutódlás megállapítására - a foganatosító bíróságnak van hatásköre.

A Kúria rámutatott arra is, bár jelen esetben a foganatosító bíróság az egyéb érdekelt beadványát tévesen értelmezte "végrehajtási lap visszavonása iránti kérelemként", ugyanakkor a jogegységi határozat értelmében a Vht. 39. § (1) bekezdése szerint a fél személyében a végrehajtható okirat kibocsátása előtt bekövetkező változásról a kibocsátás után történő tudomásszerzés a foganatosító bíróság hatáskörét alapozza meg, az esetleges végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem elbírálása sem tehető át a végrehajtási lapot kibocsátó közjegyzőhöz, hanem azt is a foganatosító bíróságnak kell elutasítania.[2]

A kifejtett indokok alapján a Kúria az eljárás lefolytatására a végrehajtást foganatosító járásbíróságot jelölte ki, ekként feloldva a hatásköri összeütközést.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére