Az igazságügyi szakértői névjegyzék fejlődéstörténetét bemutató tanulmány a közjegyzői nemperes eljárások szempontjából is jelentőséggel bír. A közjegyző által elrendelt előzetes bizonyítás vagy az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárásokban számos esetben merül fel a kirendelésre "váró" igazságügyi szakértő személye. A digitális korban működő közjegyző könnyebb helyzetben van, amikor szakértőt kell keresnie, hiszen az interneten elérhető Igazságügyi Minisztérium által vezetett szakértői névjegyzékben a szakértő könnyen kereshető név és szakterület alapján is. Érdemes azonban a digitális névjegyzékhez vezető utat bemutatni, amelyet a Fontes Iurisban megjelent tanulmány elénk tár.
A tanulmány a XX. század közepétől napjainkig bemutatja az igazságügyi szakértői névjegyzék létrejöttét és működési elveit. Az igazságügyi szakértői névjegyzék feladata, hogy összekösse a kirendelőket, illetve a megbízókat az egyes szakterületeken az engedélyező által kompetenciával felruházott személyekkel.
A tanulmány első, történeti részének egyik központi kérdése, hogy a névjegyzéket vezető hatóság személye hogyan változott az évtizedek alatt. Az 1950-es években az igazságügyi szakértők a bíróságok felügyelete alatt álltak. Ebben az időben a megyei (fővárosi) bíróság elnöke a megyei ügyésszel egyetértésben jelölte ki őket, nyilvántartásukból az adatlekérés nehézkes volt. A szerző szerint már ekkor megfigyelhető az igazságügyi miniszter szerepe, főként a büntetőügyekben. Az 1960-as években jogszabályváltozás következtében az igazságügyi szakértői tevékenység feletti felügyeletet igazságügyi vonatkozásban az igazságügyi miniszter látta el. A tanulmány kiemeli, hogy az 1990-es években megalakult igazságügyi szakértői kamara az igazságügyi szakértők önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekképviseleti köztestülete lett, amely a minisztérium mellett a kamarai tagjairól is vezetett nyilvántartást.
Az igazságügyi szakértők számítógépes nyilvántartására, világhálón történő közzétételére a 2000-es évek elején került sor. Jogszabály határozta meg a nyilvántartás adattartalmát, így a szakértők természetes személyazonosító adatain kívül az igazolványszám, nyilvántartási szám, státusz, elérhetőség, munkahely és lakcím adatok, valamint a bejegyzett
- 86/87 -
szakterületre vonatkozó adatok is rögzítésre kerültek. A szerző kiemeli 2006. évi módosításokat, amelynek során 2006. január 1-jével hatályba lépett a mai szakértői törvény elődje, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (továbbiakban: régi Szaktv.), valamint a hatályban lévő igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről szóló 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet is. A történeti összehasonlításból a tanulmány írója levezeti, hogy az igazságügyi szakértés körülbelül tízévente érik meg a jogszabályi változásokra.
A tanulmány következő fejezete az igazságügyi szakértői névjegyzék jelenlegi helyzetéről szól. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) a névjegyzék adattartalmán is jelentős változásokat hozott. A területi szakértői kamarák megszűnése következtében az egyes szakértőknél a szakértői kamarai tagság már nem kerül rögzítésre. A természetes személy szakértők adatlapjának része az egyetemi vagy főiskolai végzettség külön megjelölése, a diploma és egyéb nemzetközi, hazai szakmai minősítésre vonatkozó adatok. További fontos változás, hogy az eljáró szakértőkkel szemben észlelt mulasztások, jogszabálysértések bejelentése szintén rögzítésre kerül a névjegyzékben. E bejelentési kötelezettség a kirendelő hatóságot terheli, így a hatóságok és a névjegyzéket vezető hatóság közötti visszajelzést teszi lehetővé. A kirendelő hatóság a bejelentésre az okot adó tény tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül köteles megtenni. A névjegyzéket vezető hatóság a bejelentést a szakértői névjegyzékbe bejegyzi és amennyiben két éven belül három bejelentés érkezik az adott szakértővel kapcsolatban, úgy kezdeményezi a szakértő munkájának értékelését a Kamara minőségbiztosítási bizottságánál. Alkalmatlan minősítés esetén a szakértőt kizárják a Kamarából.
A tanulmány utolsó részében bemutatásra kerül az igazságügyi szakértői névjegyzék webes felülete. A névjegyzék publikus, ingyenesen elérhető, így bárki könnyen kereshet benne. A kereshetőség a szakértő neve, szakterület, közlemény kulcsszó, nyelvismeret és megye szerint is rendelkezésre áll. A legfontosabb keresési szempont a szakértő szakterülete. A szakterület kiválasztása akár egyszerre több szakterület megjelölését is engedi. A találati lista a szakértőket véletlenszerűen adja meg, a név szerinti rendezés is beállítható.
Az igazságügyi szakértők számát illetően a szerző kiemeli, hogy a szakértők létszáma folyamatosan csökken. Míg a bejegyzett szakértők száma 2005. évben 4600, addig 2020. augusztusában csupán 2853 volt. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy a kis létszámú szakterületek teljes kiüresedésének megakadályozása érdekében fontos a megfelelő szakembereket az igazságügyi szakértés irányába csábítani. A másik fontos statisztikai összehasonlítást a szerző a bejegyzett és törölt szakértők számának alakulásában írja le. Megfigyelhető tendencia, hogy az elmúlt 16 évben folyamatosan csökkent a felvett szakértők száma, hiszen 2005-ben 231 szakértő került felvételre, azonban 2019-ben összesen 32 fő. A törlésre kerültek száma ezzel ellentétesen alakul. Évről évre jóval többen kerülnek törlésre a névjegyzékből.
A tanulmány zárórészében a névjegyzék jövőjét illetően a szerző a további informatikai fejlesztéseket vizionálja. Példaként hozza fel a kölcsönös adatszolgáltatások megkönnyítése érdekében a Kamarával, illetve az ágazati szakértői nyilvántartásokkal való közös felület kialakítását, a szakértői névjegyzékbe vétellel kapcsolatos eljárások elektronizálását. Ezenkívül a szakértői ügynyilvántartás és az egyes szakértők leterheltségére, esetleges szabad kapacitására vonatkozó adatok névjegyzékben való jelzése is napirenden szerepel. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyző, Debrecen.
Visszaugrás
