Vannak esetek, amikor a szükséges munkálatok könnyen elvégezhetők és ez kedvező megoldásra vezet. Például egy berendezés szerelése részben történt meg és annak leszerelése és elszállítása könnyen és célszerűen elvégezhető. Más esetben az eredeti állapot helyreállítását véghez lehet vinni, de értelmetlen módon. Például ablak kicserélése után az újat ki lehetne bontani és a régit ismét beépíteni. Ilyen esetben a jogosult elállását nem kellene elfogadni, hanem csak a felmondást.
Arra is figyelemmel kell lenni, hogy az elvégzendő munkálatok költsége arányos-e a szerződésszegéssel előidézett hátrány és kár súlyával és ettől kell függővé tenni az elállás lehetőségét.
Ingatlan tulajdonjogának átruházása esetében aligha lehet a szerződés felmondásának lehetőségét elfogadni azon az alapon, hogy a vevő a szerződésszegés elkövetése előtt olyan épületet vagy építményt létesített, amely a föld (a földrészlet) alkotórészévé (5:18. §) vált. Ilyenkor csak a szerződéstől való elállásnak lehet helye. Más kérdés a ráépítéssel való tulajdonszerzés (5:70. §) lehetősége.
Az új Ptk. 6:140. §-ának (3) bekezdése az elállás és a felmondás gyakorlásának lehetősége közé egy sajátos megoldást iktatott be. Egyfelől a jogosult javára szólóan úgy rendelkezett, hogy olyankor, amikor az eredeti állapot természetben nem állítható helyre, a kötelezett nem követelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás pénzbeli ellenértékének megtérítését, ha a jogosult bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatást "visszatéríteni" (azaz visszaadni, visszajuttatni) olyan okból nem tudja, amiért a kötelezett felelős. Továbbá, ha a jogosult a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak (a kifizetett pénzösszegnek) visszatérítését akkor is, ha a szolgáltatást visszatéríteni (azaz az általa átvett dolgot visszaadni, visszajuttatni) azért nem tudja, mert bizonyítható, hogy ennek oka olyan körülményekre vezethető vissza, amelyért a kötelezett felelős.
Ez a szabály tulajdonképpen felmenti a jogosultat a felmondással együtt járó elszámolás alól.
A kötelezettnek felróható például az, hogy nem hajlandó az általa szolgáltatott dolgot visszavenni. Ezenfelül ő köteles azt elszállítani, hiszen az eredeti állapot helyreállításának költségei a szerződésszegést elkövető felet terhelik.
d) A régi Ptk. hatálya idején a kötelezettől el lehet várni, hogy ha a fajta szerint meghatározott dolgot nem tudja előállítani (megtermelni, elkészíteni), akkor azt kötelezettségének teljesítése végett mástól szerezze be. Az új Ptk. 6:141. §-a e megoldás helyett a fedezeti szerződés igénybevételének lehetőségét vezette be. Eszerint a jogosult - elállás vagy felmondás esetén - az elérni kívánt cél megvalósítása végett - harmadik személlyel arra alkalmas szerződést köthet. Ebben az esetben a jogosult a kötelezettől a vele kötött szerződésben és a fedezeti szerződésben meghatározott ellenértékek közti különbség, valamint a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését követelheti. A fedezeti szerződés ártöbbletet és a megkötéséből eredő költségek megtérítését a jogosult a szerződésszegésből eredő kártérítés szabályai szerint követelheti.
A régi Ptk. 289. §-a abban az esetben, ha a kötelezett saját maga termelte dolog szolgáltatására kötelezte magát (zártfajú szolgáltatás), de azt egészében vagy részben nem volt képes szolgáltatni, felmentette a kötelezettet az alól, hogy a szolgáltatás tárgyát a teljesítés céljára mástól beszerezze. Ilyen rendelkezést az új Ptk. nem tartalmaz, azonban 6:232. §-ának (1) bekezdéséből kitűnik, hogy az eladó az áru hiánya miatt nem vonható felelősségre, ha az hibáján kívül következett be.
3. A közbenső és az előzetes szerződésszegés
A régi Ptk. 302. §-ának b) pontja a jogosult késedelmének nyilvánította a közbenső intézkedések és nyilatkozatok elmulasztását és ennek következményét a 303. § (1) bekezdése kártérítésben, (3) bekezdése pedig a kötelezett késedelmének kimentésében határozta meg. Ezenfelül a 395. § (3) és (4) bekezdése egyedül a vállalkozási szerződés esetében - a megrendelő általános elállási jogához kapcsolódva - adott lehetőséget késedelem és hibás teljesítés esetén a teljesítési időt megelőzően a szerződésszegés szabályainak alkalmazására.
Az új Ptk. 6:150. § és 6:151. §-a szintén általános szabályként, de szélesebb körben nyitotta meg az utat a szerződésszegés szankcionálására a szolgáltatás teljesítése, illetve a teljesítés idejének lejárta előtt.
a) A 6:150. § (1) bekezdése kinyilvánítja, hogy szerződésszegést követ el az a fél, aki elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíteni tudja.
Az intézkedésre vagy a nyilatkozat tételére vonatkozó kötelezettség létrejöhet már az új Ptk. 6:62. §-án alapuló együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapján is. Ebben fenntartható a régi Ptk. hatályának idején kialakult gyakorlat, amely szerint a felek egyikének ilyen mulasztása kártérítés megítélésére vezethet (pl.: BH 1981.513., BH 1998.278., BH 2004.109 stb.). Kártérítés lehet az akadályközlési kötelezettség elmulasztásának (új Ptk. 6:126. §) következménye is. A másik fél teljesítéséhez szükséges intézkedéseket és nyilatkozatokat pedig a felek szerződése, valamint
- 3/4 -
a törvénynek a nevesített szerződéstípusokra vonatkozó szabályai között lehet megtalálni. Ilyen például a vállalkozási szerződés esetén a munkavégzés helyének átadása (6:241. §), a kivitelezési szerződés esetén a tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek megszerzése (6:252. §), fuvarozási szerződés esetén a küldemény kezeléséhez szükséges információk feltüntetése (6:259. §), közvetítői szerződés esetén a megbízottnak tájékoztatás adása, iratok rendelkezésre bocsátása (6:295. §) stb.
Az új Ptk. 6:150. §-ának (2) bekezdése - túllépve a régi Ptk. 303. §-a (3) bekezdésének tartalmán - úgy rendelkezik, hogy az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása a másik fél olyan kötelezettségének megszegését zárja ki, amelynek teljesítését az intézkedés vagy nyilatkozat hiánya megakadályozza. Például a tervek átadásának vagy a munkahely rendelkezésre bocsátásának hiánya rendszerint a vállalkozó késedelmét (arányos mértékben) kizárja; a küldeményre vonatkozó információk hiánya azonban csak az emiatt bekövetkezett kár megtérítése alól mentesíti a fuvarozót.
b) Az új Ptk. 6:151. § az ún. előzetes szerződésszegés következményeiről két vonatkozásban rendelkezik.
Először, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatást az esedékesség bekövetkezésekor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt nem áll a jogosult érdekében, gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat. Ezek a következők lehetnek:
- elállás, valamint kártérítés követelése a 6:154. § és 6:142. § később megtárgyalandó szabályai szerint;
- fedezeti szerződés a 6:141. § már megtárgyalt rendelkezései szerint.
Másodszor, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy a kicserélésre határidőt tűzhet ki és ha ez eredménytelenül telik el, gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.
A hibás teljesítésből eredő jogokat (a később megtárgyalandó) 6:159. § tartalmazza. Minthogy a kötelezett a hiba kijavítására, vagy a hibás dolog kicserélésére vonatkozó felhívásnak nem tett eleget a következő lehetőségekkel élhet:
• a 6:159. § (2) bekezdése (később megtárgyalandó) rendelkezése szerint az ellenszolgáltatás arányos leszállítását kérheti vagy elállhat a szerződéstől;
- ezúttal is lehetőség nyílik a 6:141. § szerint fedezeti szerződés megkötésére, valamint a 6:142. § alapján kártérítés követelésére.
Az előzetes szerződésszegéssel a gyakorlatban csaknem mindig a dolgok átruházásával és előállításával kapcsolatban találkozhatunk. ■
- 4 -
Visszaugrás
