A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Informatikai- és Kommunikációs Jogi Kutatóintézete kiemelt feladatának tekinti tudományos konferenciák szervezését. 2005-ben immár hatodik alkalommal került megrendezésre az Infokommunikációs Szakmai Nap (korábban Informatikai Szakmai Nap), amely egy évente megrendezésre kerülő tematikus konferencia, és amelynek kifejezett célja egy-egy témakör több oldalú megvilágítása.
Az idei év témája a szoftver jogvédelme volt. A témakör aktualitását elsősorban a szabad szoftverek növekvő aránya, valamint a számítógéppel megvalósítható találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslat körüli heves vita adta.
Az aktuális fejlemények mellett azonban a konferencia során újból világossá vált, hogy a szoftverek védelmével - és általában a szerzői joggal - kapcsolatos legalapvetőbb kérdések is újra és újra vita tárgyát képezik. Ilyen alapkérdés az egyéni, eredeti jelleg szintje, a szabad felhasználási esetek köre, valamint a büntetőjogi védelem szükségessége.
A legszembetűnőbb problémát Faludi Gábor fogalmazta meg nagyon pontosan: "A felhasználás mindig is hárompólusú folyamat volt. A festő megfesti a képet, az aukciós ház azt kiállítja (felhasználja), a közönség meg megnézi. Vagyis a második pólushoz kapcsolódik a felhasználás (kiállítás), amihez a szerző engedélye kell. A közönség, mint műérzékelő, műélvező "közeg" nem minősül felhasználónak. A szoftvernél más a helyzet. [...] a felhasználás fogalma tömegesen kétpólusúvá válik. Elért a felhasználás a közönséghez. Ha pedig úgy ért el a felhasználás a közönséghez - lett légyen az üzleti közönség vagy magánközönség - hogy a mindennapi életében találkozik azzal, hogy szerzői jogi felhasználóvá vált, és ezért jogot sérthet, akkor ez paradigmaváltáshoz vezethet a szerzői jogban. Hogy bekövetkezik-e paradigmaváltás, azt ma még nem lehet tudni."
Valóban tapasztalható, hogy a szerzői jogi rendelkezések nagyon széles kört, az átlagembereket érintik. Ehhez a szoftverek elterjedése mellett a technológia fejlődése - gondolok itt a fénymásolóra, kazettára, CD-re, DVD-re, legújabban a számítógépes hálózatokra és fájlmegosztó rendszerekre - általában is hozzájárult. Így mind a szabad felhasználás, mind a jogsértések (valós és potenciális) száma jóval nagyobb méreteket ölt, mint pl. 20-30 évvel ezelőtt, amikor a maihoz hasonló tömeges jogsértés technológiai alapon is lehetetlen volt. Nem lehet persze azt mondani, hogy csupán azért, mert valami lehetséges, annak szabadnak is kell lennie, de erre a jelenségre a jognak mindenképpen reagálnia kell(ene), hatékony és valódi egyensúlyt teremtő megoldásokkal.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
