Az ausztriai Stegersbachban 2015. szeptember 17-19. napja között, a "Gyermekek és fiatalkorúak jogai és védelme a résztvevő országokban - nemzetközi fejlemények" témakörben megrendezésre került a XXII. Pannon Jogásznapok, melyen Ausztria, Szlovénia és Magyarország képviseltette magát.
A konferencia részletesen foglalkozott a gyermekek jogainak érvénysüléséről a polgári peres eljárásokban, valamint kitért a gyermek- és ifjúságvédelem intézményeire mind a három ország tekintetében.
Az első előadó Mag. Martina Erlebach bírónő, az Osztrák Igazságügyi Minisztérium Polgárjogi Szekció referense volt. "Az osztrák gyermeki jogállás új eszközei" címet viselő előadás a polgári eljárásjogban a gyermekek jogainak megerősítésére és védelmére - különös tekintettel a szülői felügyelet és a kapcsolattartás kérdéskörére - az elmúlt években Ausztriában bevezetett új eszközök, intézmények bemutatását tűzte ki céljául.
Az előadás keretében elsőként a pszichoszociális és jogi segítségnyújtás intézményének az ismertetésére került sor. A 2009. év júniusában hatályba lépő Második Erőszakvédelmi Törvény (Szövetségi Törvénytár I. sz. 40/2009.) rendelkezései hívták életre a polgári eljárásjogban ezt az intézményt a sértettek és a gyermekek jogainak állam általi védelmének megerősítése érdekében. A Törvény a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium és a Szövetségi Belügyminisztérium által javasolt, a gyermekekkel szemben a szociális környezetükben megvalósuló erőszak, valamint a szexuális erőszak elleni és a szexuális bűnözéssel szembeni intézkedéseket foglalta össze, illetve továbbá növelte a sértettek jogait mind a polgári mind a büntető eljárásjogban. A Törvény rendelkezései ezen felül lehetővé tették a polgári eljárásokban is a sértettek részére pszichoszociális és jogi segítségnyújtás igénybe vételét, a külön meghallgatás lehetőségét, a zárt lakcímkezelést, és a kiskorú személyek meghallgatását illetően is új szabályozást fogadtak el.
A pszichoszociális vagy jogi segítségnyújtás intézményét az Osztrák Polgári Perrendtartás 73. b. § (1) bekezdése szabályozza, amely rendelkezés kapcsolódik a Büntető perrendtartás (Büntető perrendtartás 66. §-a) jogi segítségnyújtásról szóló rendelkezéséhez. Ennek értelmében a büntetőeljárás során a sértett részére nyújtott pszichoszociális vagy jogi segítségnyújtást bizonyos körülmények fennállása esetén közte, és a büntetőeljárás gyanúsítottja között a polgári peres eljárásban is biztosítani kell, amennyiben a polgári peres eljárás tárgya összefüggésben áll a büntetőeljárás tárgyával, és amennyiben a sértett perbeli jogvédelméhez a személyes érintettségének lehető legnagyobb mértékű figyelembe-vétele szükséges. A pszichoszociális vagy jogi segítségnyújtás nem csak a büntetőeljárás befejezése után indult polgári eljárásban vehető igénybe, hanem a büntetőeljárás alatt folyamatban lévő polgári peres eljárásban is.
Ezen jogi eszköznek az előadó által ismertetettek szerint számos működési területe létezik.
Az Általános Polgári Törvénykönyv 1330. § (2) bekezdése szabályozza például azt, hogy amennyiben a sértett személynek a büntetőeljárás során pszichoszociális vagy jogi segítséget nyújtottak, és a sértett, valamint a bűntett elkövetésével gyanúsított személy között a büntetőeljárás tárgyával összefüggésben polgári per indul, akkor a segítségnyújtást a továbbiakban is biztosítani kell a részére, függetlenül attól, hogy a polgári eljárást a sértett indította kártérítés iránt, vagy a gyanúsított indította jó hírnév megsértése miatt.
Az Osztrák Peren kívüli eljárásról szóló törvény 7. §-ában foglaltak szerint a segítségnyújtás peren kívüli eljárásokban is érvényesülhet, pl. a büntetőeljáráshoz kapcsolódó szülői felügyelettel kapcsolatos jogvitákban.
Különös figyelmet érdemel még a sértett szerepe tanúként a polgári peres eljárásban. Ebben az esetben a sértettnek a büntetőeljárás tárgyával összefüggésben kell vallomást tennie és természetesen megilleti a büntetőeljárás során már biztosított pszichoszociális segítségnyújtás. Ilyen esetben a jogi segítségnyújtás szükségtelen, hiszen a polgári perben a jogi képviselet a tanú számára is szükségtelen.
A Polgári Perrendtartás 73. b. § (2) bekezdése értelmében a pszichoszociális segítségnyújtó az eljárás folyamán egy bizalmi személy szerepét tölti be, akit a bíróság köteles értesíteni a sértettet érintő kihallgatások, tárgyalások időpontjáról, valamint a sértett kérelmére jelen lehet ezen alkalmakkor, továbbá a sértett elkülönített helyiségben történő kihallgatásán is részt vesz.
A polgári peres eljárásokban a pszichoszociális segítségnyújtást legfeljebb 800 euró erejéig biztosítják, abban az esetben pedig, ha a sértett ingyenes jogi segítségnyújtásban részesül, akkor ez az összeg maximum 1200 euró lehet, amit a segítségnyújtásra jogosult ellenfele a pernyertesség arányában köteles viselni. A jogi segítségnyújtás költségeit a segítségnyújtásra jogosult ellenfele szintén a pernyertesség arányában köteles megtéríteni a szövetségi államnak, ebben az esetben azonban nincs felső összeghatár.
A Büntető perrendtartás 66. § (2) bekezdése a szövetségi igazságügyi minisztert jogosítja fel, hogy arra
- 670/671 -
alkalmas intézményeket bízzon meg a pszichoszociális vagy jogi segítségnyújtó szolgáltatás ellátásával. Jelenleg Ausztriában 46 intézménnyel áll fenn szerződéses viszony a pszichoszociális és jogi segítségnyújtó szolgáltatás biztosítására. 2014-ben 513 sértett, köztük 19 fiatalkorú részesült polgári peres eljárás keretében pszichoszociális segítségnyújtásban, erre a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium 125 000 eurót fordított. A perbeli segítségnyújtás intézményével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon fontos szerepet tölt be a sértett bírósági eljárás során való támogatásában, valamint annak megelőzésében, hogy ismételten áldozattá váljon.
Az előadás a továbbiakban az ügygondnok intézményének ismertetésével folytatódott. Ennek a jogi eszköznek a bevezetésére a szülői felügyeleti - és kapcsolattartási peren kívüli eljárásokban 2010. július 1. napjával került sor. Az ügygondnok, mint a gyermek "szócsöve", a gyermekek bírósággal kapcsolatos terheinek, illetve a szülői felügyeleti és kapcsolattartási jogvitákban felmerülő konfliktusaiknak csökkentése szempontjából játszik lényeges szerepet.
A peren kívüli eljárásról szóló törvény 104. § (1) bekezdése szerint a 14 év alatti kiskorúnak, rendkívüli esetben a 16 év alatti kiskorúnak is, annak jóváhagyásával, a bíróság ügygondnokot rendel ki, amennyiben az a többi fél közötti vitára való tekintettel, a kiskorú támogatásához szükséges és a bíróságnak erre alkalmas személyek állnak a rendelkezésére. A kirendelés hivatalból történik, a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium által, vagy annak megbízásából az Igazságügyi Gondozási Ügynökség által kijelölt személyek rendelhetőek ki. Ügygondnok csak pszichoszociális foglalkozású személy lehet. Az ügygondnok nem félként, nem a gyermek törvényes képviselőjeként vesz részt az eljárásban, szerepe nem azonos a bíróság által kirendelt szakértőével. Feladata a gyermek saját véleményalkotását elősegíteni, illetve lehetősége van a gyermek megbízásából az ügyre vonatkozóan a szülők, vagy a bíró részére a gyermekkel együtt írásbeli állásfoglalást készíteni és azt a tárgyaláson felolvasni. Az előadó tapasztalata szerint ennek a gyakorlatnak sokszor "felkavaró" hatása van a gyermek szüleire nézve.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
