Kiadónk és a szerkesztőbizottság szervezésében 2011. május 12-én került megtartásra "Mindennapi Családjog - Kérdések és válaszok" címmel a Családi Jog folyóirat 2011. évi konferenciája. A Szerkesztőbizottságnak az volt a szándéka, hogy minél szélesebb körben kerüljenek terítékre a gyakorló szakemberek számára lényeges kérdések, s egyúttal lehetőség legyen ezeknek a kérdéseknek a megvitatására.
A családi jog mint jogterület jelentőségét kétségtelenül mutatja az is, hogy a Hotel Benczúr konferenciaterme teljesen megtelt, a későn érkezők nehezen találtak maguknak üres helyet. Az érdeklődés azt jelzi, hogy ez a jogág még akkor is - alappal és indokoltan - helyet követel magának, ha a jogászok körében többen lesajnáló pillantásokkal találkozunk, amikor közöljük szűkebb szakmai területünket. A konferencia megerősíthetett bennünket abban, hogy olyan témakör ez, amely fokozatosan szélesedik, és amely számos egyéb jogterülettel tart valóban közeli kapcsolatot: a polgári joggal, ezen belül a tulajdonjog, a kötelmi jog, az öröklési jog szabályaival, a polgári eljárásjoggal, a gyermekek jogaival, a gyermekvédelem területével, a közigazgatási joggal, sőt, a büntetőjoggal és a kriminológiával is. Annak, aki a családi jogot a gyakorlatban alkalmazza, jogszabályok széles körével kell tisztában lennie.
Nagy örömünkre szolgált, hogy a rendezvényen a családjogászi szakma különböző területeinek képviselői jelentek meg: ügyvédek, bírák, közjegyzők, gyámhivatalban dolgozó jogászok, egyetemi oktatók, s ezen felül azon egyéb szakmáknak a képviselői is, akik érintettek a családjogban, illetve gyermekvédelemben: a gyermekjóléti szolgálat szakemberei, pszichológusok, mediátorok, orvosok. Az egyes előadásokat követő vita során élénk párbeszéd alakulhatott ki, ez a konferencia hasznosságát és reményeink szerint sikerességét jelezte. A családjog szabályai a gyors és sokrétű társadalmi változások miatt, illetve az egész jogterület óhatatlan ember-központúsága miatt a családjogi problémákat is nehezen tudják megoldani, a családjogi problémák mögötti emberi konfliktusokat pedig egyáltalán nem - éppen ezért a fenti párbeszéd elengedhetetlenül szükséges. Annál is inkább, mert az előadások és kerekasztal-beszélgetések során többször is megfogalmazódott annak észlelése, hogy számos kérdésben nincsenek kikristályosodott, egyértelmű megoldások - a gyors és folyamatos társadalmi változások, a családformák átalakulása, az együttélési szokások megváltozása, az újabb jogi megoldások megjelenése, illetve számos helyzetben az emberi magatartásformák (kevéssé pozitív irányú) változása mellett nem is lehet egyértelmű megoldásokat találni, a létező megoldások pedig változtatásra szorulnak.
Idézzük fel röviden azokat a kérdéseket, amelyek a konferencián - időbeli sorrendben - felvetődtek, s amelyek kapcsán a fenti párbeszéd megindult.
1. Miben társ az élettárs? (Dr. Szeibert Orsolya)
Ki tekinthető élettársnak a bejegyzett élettársi kapcsolat és a nyilvántartással igazolt élettársi kapcsolat bevezetését követően? Hogyan ítéli meg a társadalom, a jog, illetve a bíróságok a de facto élettársi viszonyt? Melyek a feltételei annak, hogy valamely élettárs alappal hivatkozhasson arra, hogy az élettársi kapcsolat nem állt fenn közöttük, hiányzott a gazdasági közösség, illetve az adott vagyon, vagyontárgy nem a felek közös tulajdona? Hogyan jellemezhető az élettársak vagyoni kérdéseinek megítélésével kapcsolatos bírói gyakorlat, milyen irányzatok jelennek meg az ítélkezésben?
2. Enyém a ház, tiéd a hitel? - házastársi vagyonmegosztás. (Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna)
Miért szaporodott meg azoknak az eseteknek a száma, amikor a bontás előtt álló házastársak, illetve a házastársak egyikének hitele meghaladja az aktív vagyon mértékét? Miként oldhatja meg a bíróság ezeket a helyzeteket? Kivehető-e az ingatlan mint a legjelentősebb és speciális vagyontárgy a jelenleginél nagyobb mértékben a vagyonmegosztás köréből? Miként alakulhat a bank szerepe - hagynia kell-e a bíróságnak, hogy a bank "oldja meg" a lakásban maradó és fizetésképtelen házastárs helyzetét? Mennyiben kell a bíróságnak a döntés végrehajthatatlanságára tekintettel lennie?
3. Kinek fáj a gyermekbántalmazás? - a testi fenyítés tilalma. (Dr. Gyurkó Szilvia)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
