Természetesen nem az ide sorolható/sorolandó joganyag "harminc éves", hanem az a felismerés, hogy létezik egy "a szabályösszesség súlya, a szabályozás sajátosságai és funkciója révén összefüggő komplex jogterület, amely tudományosan önálló diszciplina, elnevezésben pedig a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga nevet vonzza."1
1. 1977-ben - vagyis kereken harminc éve - jelent meg Mádl Ferencnek "A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. (A tények lázadása a nemzetközi magánjog ellen.)" című, terjedelmes tanulmánya2, amelyben a szerző már nemcsak magának a tudományos felismerésnek a tényét hozta nyilvánosságra, hanem részletesen elemezte is a "tények lázadásának" azt a folyamatát, amelynek következményeként, - "ha már van ilyen, (ti. az a joganyag, amelyet - többféle elnevezés megvizsgálása és elvetése után - Magyarországon3 ő nevezett el "nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogá"-nak), [azt] el kellene ismerni."
2. Még ugyanebben az esztendőben: 1977. december 2-án fogadta el az Oktatási Minisztérium által az akkor hazánkban működő3 jogi kar professzoraiból4 összehívott, ún. Civilisztikai Tantárgycsoport programját kidolgozó Bizottság a minisztérium részére készített Jelentését. Ebben már önálló stúdiumként jelenik meg a civilisztikai tantárgycsoportban5 - a nemzetközi magánjog mellett - a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga is. A jelentés mintegy másfél oldalon tömören ösz-szefoglalja az új stúdium oktatásának a célját. Megállapítja, hogy "a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga nélkülözhetetlen új eleme oktatásunknak." Továbbá: "Ez a diszciplina komplex összefüggő jogterületet fog át és az elméleti alapok nyújtása mellett különösen törekszik arra, ... hogy a gyakorlat céljait komplex szemléletben segítse megvalósulni."
A Jelentés részletes oktatási programot is tartalmaz. E szerint - heti 2 óra előadást feltételezve - a IV. évfolyam első félévében kell a "hagyományos" nemzetközi magánjogot (kollíziós jogot) oktatni, lényegében a már kialakult struktúra szerint. A második félévben kerülne sor az új stúdium: a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának oktatására. Ehhez, 30 pontra bontva, igen részletes tematikát is javasol, mintegy 3 oldalon keresztül.6
3. A következő esztendőben 1978-ban jelent meg Mádl nagyívű monográfiája7, és ezzel az új koncepció a jogász-társadalom legszélesebb körei számára is hozzáférhetővé vált. A könyv első része az "Összehasonlító nemzetközi magánjog" címet viseli. Ebben az amerikai Ehrenzweig transznacionális magánjogi elméletéből kiindulva, de azt jelentősen továbbfejlesztve hazai viszonyainkhoz adaptálva fejti ki a transznacionális kereskedelmi jogra vonatkozó elméletet.
Témánk szempontjából azonban a könyv második része bír igazi jelentőséggel, amelyben Mádl megalapozza a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogára vonatkozó elméletét. Könyvének az elméleti alapok tisztázásán túl külön erénye, hogy kísérletet tesz az e körbe vonható joganyag összeállítására is (pl. nemzetközi és hazai eredetű jogforrások, a kapcsolatok építésének és fenntartásának legfontosabb elvei, az alanyok köre, a szabályozásban jelentős szerepet játszó nemzetközi szervezetek, a legjelentősebb szerződések, a jogviták rendezésének sajátosságai).
4. Mádl előzőekben hivatkozott könyvéből merített indíttatással és a Civilisztikai Tantárgycsoport-Bizottság Jelentésében foglalt javaslatokra is figyelemmel készítettem el saját tankönyvemet, amely - eredetileg a szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatói részére -1980-ban került kiadásra a JATE-Press gondozásában.8
Ebben a munkámban megkíséreltem a kollíziós jogot is szervesen beépíteni a tananyagba. Mégpedig oly módon, hogy - egy általános bevezetőt: "A nemzetközi elemet tartalmazó jogviszonyok szabályozása általában" c. részt követően - "A nemzetközi elemet tartalmazó jogviszonyok specifikus szabályozása: a nemzetközi magánjog (kollíziósjog)" c. II. részbe beépítettem (a magyar Kódex alapulvételével) a nemzetközi kollíziós magánjog ún. általános részét. A Kódex különös részének az egyes jogviszony-típusokra vonatkozó szabályait (elsősorban a kapcsoló elveket) pedig igyekeztem a III. rész ("A nemzetközi gazdasági forgalom jogi szabályozása: a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga"), illetőleg a IV. rész ("A nemzetközi vonatkozású személyi viszonyok jogi szabályozása") megfelelő pontjához (pl. adásvétel, vagy az öröklési jogviszonyok) kapcsolva bemutatni, illetve ismertetni.
5. A következő évben: 1981-ben jelent meg a Mádl-Vékás szerzőpáros - azóta, folyamatos korszerűsítéssel már számos kiadást megért - alapműve9, amely mind a mai napig a legteljesebb kompendiuma a "nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga" névvel illethető joganyagnak. Szerkezeti felépítését a szerzők a következők szerint határozták meg: "A nemzetközi magánjogra, mint általános keretadó rendszerre építve és a nemzetközi magánjog teljes bemutatása mellett, amennyire csak lehet, feldolgoztuk az adott területnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok körébe tartozó nem kollíziós norma jellegű szabályanyagát és problémáit is."10
A könyv egyébként XI. Címre, azon belül Fejezetekre és összesen 121. §§-ra oszlik. A legfontosabb Címek - példálózó jelleggel - a nemzetközi magánjog általános kérdései, a kollíziós szabály, személyek, a tulajdon, a szerződések, felelősségi kérdések, nemzetközi öröklési, nemzetközi családi és nemzetközi munkajog, majd a joghatósági és nemzetközi eljárásjogi kérdések.
6. 1995 őszén indult meg a tanítás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, így az 1998/99-es tanévre kellett felkészülni a nemzetközi magánjog - nemzetközi gazdasági kapcsolatok kettős tantárgy oktatására. Burián László kollégámmal - akit a tanszék vezetésével bíztak meg - úgy állapodtunk meg, hogy a IV. évfolyam I. félévében kerül előadásra a nemzetközi (kollíziós) magánjog11, majd a II. félévben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Szükség volt tehát egy olyan - kifejezetten a kar oktatási struktúrájába illeszkedő tankönyvre, amely ezt a jogterületet önállóan dolgozza fel. Ennek az igénynek kívánt megfelelni az a tankönyvem, amelynek első kiadása 1998-ban jelent meg.12
A tankönyv - szakítva a bizonyos mértékig "előd"-jének tekinthető, a szegedi egyetem hallgatói számára készült tankönyv (ld. a 8. sz. jegyzetet) strukturális felépítésével - a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogát olyan önálló, komplex joganyagnak tekinti, amely alapvetően két nagy részre osztható. Az első rész, ami - kissé elnagyoltan - közjogi résznek nevezhető, azt, a részben hazai, nagy részében pedig nemzetközi eredetű joganyagot dolgozza fel, amely a külgazdasági tevékenység folytatásának kereteit és feltételeit határozza meg. A második rész e tevékenység végzésének központi intézményéből: a szerződésből kiindulva tárgyalja annak alanyait (az államot, mint gazdálkodó szervezetet és az ún. kereskedelmi társaságokat), tárgyát (tulajdonjog, külföldi beruházások, szellemi alkotások, értékpapírok), valamint tartalmát (értve ez alatt a külgazdasági forgalom jellemző szerződés-fajtáit, kiemelten tárgyalva a Bécsi Adásvételi Konvenciót, az INCOTERMS-el és az UNIDROIT "Alapelvek"-el).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
