A Kúria elnöke 2016. január 20. napján döntött "A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége" tárgykörében joggyakorlat elemző csoport felállításáról. A joggyakorlat-elemző csoport feladata a vezető tisztségviselőknek a hitelezők irányában az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) és a 2006. évi V. tv. (Ctv.) alapján fennálló felelősségével összefüggő jogerős bírósági határozatok megvizsgálása, és a bírósági joggyakorlatban felmerült kérdések feltárása, és iránymutatás adása volt. A jelen tanulmány szerzője tagja volt a joggyakorlat-elemző csoportnak.
A Kúria első alkalommal vizsgálta meg átfogó jelleggel a tárgykörbe tartozó teljes jogszabályanyagot. A joggyakorlat-elemző csoport 2016. év folyamán több ülést tartott, munkája során felhasználta a tagok egyes rész-témakörökben készült tanulmányait, majd végül 2017. január 12. napján megtartott ülésén egyhangúan elfogadta Összefoglaló véleményét.
A Kúria Polgári Kollégiuma 2017. február 6. napján megtartott teljes ülése egyhangúan fogadta el a joggyakorlat-elemző csoport Összefoglaló véleményét, amely a Kúria honlapján közzétételre került.
E tanulmányomban a joggyakorlat-elemző csoport Összefoglaló véleményének legfontosabb megállapításait ismertetem.
A joggyakorlat-elemző csoport vizsgálódása összesen 180, a vezető tisztségviselők felelősségét megállapító jogerős ítéletre terjedt ki. A megállapítási perek 84%-át a hitelezők, 16%-át az adósok felszámolója terjesztette elő. A felszámolók tehát viszonylag alacsony arányban éltek a perindítás lehetőségével. A joggyakorlat-elemző csoport álláspontja szerint ennek több oka is lehet. Egyrészt az, hogy a felszámolók nem érdekeltek a per megindításában, másrészt a felszámolók jellemzően a Cstv. 40. § alapján indítanak pert fedezetelvonás okán.
A hitelezők közül a legaktívabb az állami adóhatóság volt. Az állami adóhatóság aktivitásának oka lehet, hogy számos olyan adattal rendelkezik hatóságként történő ellenőrzési tevékenysége eredményeként, amelyek a perlés eredményességét nagyban valószínűsíthetik. Az állami adóhatóság a per megindítása előtt feltérképezi, hogy van-e a vezető tisztségviselőnek végrehajtás alá vonható vagyona. A perek 88%-a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőivel szemben folyt. Több vezető tisztségviselő együttes perlésére az ügyek 30%-ában került sor. Árnyék vezető tisztségviselővel szemben megállapítási per az ügyek 1,7%-ában folyt. A bíróság az ügyek 27,3%-ában kötelezte az alperest vagyoni biztosíték nyújtására.
A 21. századi magyar felelősségi jogba a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szemben fennálló felelőssége 2006. július 1. napján került bevezetésre, amely szabályanyag a hatályba lépés óta négy alkalommal módosult. A szabályozás lényegi ismérve az, hogy a vezető tisztségviselő hitelezők irányában fennálló kártérítési felelősségének megállapítására, marasztalására főszabályként kétlépcsős perlési struktúrában kerül sor. A négy időállapot a következő volt: 1. időállapot: 2006. július 1. - 2009. augusztus 31.; 2. időállapot: 2009. szeptember 1. - 2012. február 29.; 3. időállapot: 2012. március 1. - 2014. március 14.; 4. időállapot: 2014. március 15-től.
Az 1. időállapotban a jogalkotó azt a megoldást alkalmazta, hogy a 2006. évi IV. tv. (továbbiakban: 2006-os Gt.) 30. § (3) bekezdésébe egy külön törvényre való utaló szabályt iktatott be. Ez a külön törvény a Cstv. lett, amelybe a 2006. évi VI. tv. (továbbiakban: Beiktató tv.) 14. § és 17. §-a ültette be a vezető tisztségviselők hitelezők irányában fennálló felelősségére vonatkozó szabályokat. A Beiktató tv. 20. § (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatos rendelkezéseket "a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni". A joggyakorlat-elemző csoport álláspontja szerint e fogalom alatt a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének időpontja értendő. Ebből következően, ha a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet 2006. július 1. napja előtt nyújtották be a bíróságra, a Cstv.-nek a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatos szabályai nem alkalmazhatók. A joggyakorlat-elemző csoport meglátása szerint azonban nem csak annak van jelentősége, hogy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet a hitelező mikor terjesztette elő, hanem annak is, hogy a felelősség megállapítására okot adó magatartást a vezető tisztségviselő mikor fejtette ki. A Beiktató tv. hatályba lépése előtt a felelősség megállapítására tehát nem kerülhet sor, figyelemmel a visszaható hatályú jogalkotás tilalmára.
A 2. időállapotban a jogalkotó lényegi újításként vezette be a vagyoni biztosíték nyújtása jogintézményét.
A 3. időállapotban a 2006-os Gt. 30. § (3) bekezdésében írt utaló szabály már nem csak a Cstv.-re, hanem a Ctv.-re is utalást tartalmazott. A Cstv.-ben a felszámolás útján megszűnt jogi személyek hitelezőivel szembeni felelősség szabályai, míg a Ctv.-ben a kényszervégelszámolás (utóbb: kényszertörlés) útján megszűnt jogi személyek hitelezőivel szembeni felelősségének szabályai kerültek elhelyezésre.
A 4. időállapotban már hatályon kívül helyezésre került a 2006-os Gt., és hatályba lépett a 2013. évi V. tv. (Ptk.).
A Ptk. Harmadik Könyve a gazdasági társaságokra, valamint a 3:368. § (3) bekezdésének utaló szabálya folytán az egyesülésekre is vonatkozó 3:118. §-ban, az
- 3/4 -
egyesületekre vonatkozó Ptk. 3:86. § (2) bekezdésében, a szövetkezetekre vonatkozó 3:347. § (3) bekezdésében azonos tartalommal szabályozza a vezető tisztségviselők hitelezők irányában fennálló felelősségét a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetére.
A Ptk. hivatkozott rendelkezései értelmében a vezető tisztségviselők a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően már nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége, hanem a hitelezői érdekek figyelembevételével kötelesek eljárni, vagyis a vezető tisztségviselőknek ügyvezetői feladataik ellátása során nem kizárólagosan a jogi személy hitelezői érdekeit kell figyelembe venniük.
A joggyakorlat-elemző csoport egyhangúan úgy foglalt állást, hogy a harmadik személyek irányában történő felelősségi szabályok tekintetében nincs jelentősége annak, hogy az adott jogi személy létesítő okirata módosításával a Ptk. szabályai alá helyezkedett-e vagy sem. A létesítő okirat Ptk. szabályaival történő összhangba hozatalának a vezető tisztségviselő jogi személy irányában fennálló felelőssége szempontjából van jelentősége. Ha a jogi személy még nem hozta összhangba létesítő okiratát a Ptk.-val, illetőleg a törvény erejénél fogva a jogi személy még nem tekinthető a Ptk. hatálya alatt állónak, a vezető tisztségviselőnek a jogi személlyel szembeni felelősségére a korábban hatályos jogszabály rendelkezései az irányadóak.
A Ptk. hatályba lépésével összefüggésben ugyan módosításra került a Cstv. és a Ctv. vonatkozó szabálya, azonban a jogalkotó nem teremtette meg a fenti négy jogi személytípus vezető tisztségviselőinek felelősségére vonatkozó szabályok és a Cstv., illetve a Ctv. szabályainak összhangját. A joggyakorlat-elemző csoport álláspontja szerint e miatt nem egyértelmű, hogy a Ptk. hivatkozott rendelkezései szerint önálló igényérvényesítésre van-e lehetőség, avagy ez egy felelősséget megállapító rendelkezés, amelyet a Cstv., illetve a Ctv. szabályai alkalmazásával, az ott írt szabályok maradéktalan betartásával lehet csak alkalmazni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
