Onga Nagyközség Miskolctól 8 km-re - a tavalyi évben a Vis maior kapcsán sokat emlegetett Felsőzsolca szomszédságában - három vízfolyás mentén helyezkedik el. Közigazgatási területén, a központi településen és két külterületi lakott részén együttesen 5000 főt, s közel 2000 ingatlant számlál. Napjaink önkormányzati problémái (alulfinanszírozottság, deviza alapú kötvény stb.) mellett a 2010-es év sajnos természeti katasztrófákban is bővelkedett.
Május, június hónapokban a közvetlenül egymás után, 2 hullámban érkező árvizek (11 lakóingatlan dőlt össze), augusztus hónapban orkán erejű szél okozta viharkár, majd szintén augusztus hónaptól napjainkig folyamatosan az árvizek és a csapadékos időjárásnak köszönhetően megemelkedett talajvíz okozott belvíz problémákat a település jelentős területén.
Településünkön, s főleg Ócsanálos külterületi lakott rész tekintetében nem újdonság, hogy számolnunk kell az árvízzel. A településrész a Vadász patak és a Hernád torkolatában, lényegében a Hernád folyó nagyvízi medrében helyezkedik el, így gyakorta szembe kell, nézzen a védekezésből eredő problémákkal. Szerencsére azonban mind a település "rutinjának", mind a közreműködő szervezetek dolgozóinak áldozatos, segítőkész munkájának köszönhetően Onga nagyközség évről évre sikeresen veszi fel a harcot a természettel.
Veszteségek, károsodások nélkül természetesen soha nem zajlanak ezek az események. A legalaposabb felkészülés, a közreműködők legnagyobb figyelme és odaadása ellenére is sajnos mindig akadnak olyan problémák, melyeket helyi szinten nem lehet kezelni, s megoldásuk csak a rendszer - napjainkban is zajló - komplex átvizsgálásával, átalakításával képzelhető el. A teljesség igénye nélkül szeretném néhány számunkra fontosnak tartott kérdésre irányítani a figyelmet.
A tavalyi évben többször is felmerült, hogy hogyan épülhettek olyan területre épületek, ahol kifejezett veszélynek vannak kitéve. Sajnos a helyi építési szabályzatok, a megyei és az országos szabályzathoz igazodva, a közigazgatási terület veszélyeztetett részét is gyakran (esetünkben biztosan) beépítésre szánt területnek minősíti. Ez helyi szinten, elsősorban az ott lakó választópolgárok nyomására nem is fog változni. Tehát amíg a magasabb rendű jogszabályokban az ilyen jellegű területeket (OTrT, megyei területrendezési terv) potenciálisan természeti veszélyeztetettségű területi besorolással nem látják el, s a most is hiányzó összhangot nem teremtik meg a tényleges állapot és a területrendezési jogszabályok terület használati javaslata között, addig sajnos nagy összegeket kell a jövőben is védekezésre fordítani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
