Dr. Csillag Attila: Közjegyzői régiség (KK, 2011/3., 81-87. o.)[1]

Dr. Májay Dezső

A tragikus sorsú kaposvári királyi közjegyző

Kaposváron a Keleti temetőben sétálva az út mellett[1] egy magas fa tövében régi, családi sírbolt található. Nem lehet mellette csak úgy észrevétlenül elhaladni, akaratlanul is meg kell állni néhány pillanatra. A síron a következő személynevek olvashatók: májai dr. Májay Dezső közjegyző 1883-1958, májai Májay Dezsőné szül. Apagyi Evva Sári 1885-1962, májai Májay Balázs 1915-1932 és májai Májay István 1913-1940. A síron álló, arccal befele forduló szobor - talán egy anya vagy egy megtört ifjú alakja lehet - különösen fájdalmas és szomorú hatást vált ki az arra járókból. Milyen családi tragédia történhetett az itt nyugvó személyekkel?

Történetük nem Kaposváron, hanem több száz kilométerrel arrébb Erdélyben a XIX. század második felében kezdődik. Májay Dezső 1883. május 20-án - az akkor még létező - Torda-Aranyos vármegye Torda nevű városban született. Apja Májay István marosszéki székely nemes szülők gyermeke[2], aki 40 éven át tanított a tordai unitárius algimnáziumban, majd annak megszűnése után az ottani polgári fiúiskolában. Anyja Binecz Etelka, akinek foglalkozását nem ismerjük.

Májay Dezső 12 éves koráig szülővárosában nevelkedett. Apja halála után a kolozsvári unitárius kollégiumba[3] került, ahol 1901-ben jeles eredménnyel érettségizett. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte, ahol 1905-ben az államtudományok, 1907-ben a jogtudományok doktorává avatták.

Az ügyvédi vizsgát 1909-ben tette le, majd ezt követően figyelme a közjegyzői pálya felé fordult. Előbb a marosvásárhelyi, majd a székelyudvarhelyi királyi közjegyző állandó helyettese, ahonnan Budapestre került dr. Charmant Oszkár közjegyző mellé.

A fővárosban töltött évek alatt ismerkedett meg majdani feleségével - a Népszínház akkori igazgatójának apagyi Evva Lajosnak a lányával - Evva Sárával,[4] akivel 1912. szeptember 18-án kötöttek házasságot Budapesten. Ugyancsak itt született 1913. november 29-én első fiú gyermeke István is.

Négy év szorgalmas, kitartó és lelkiismeretes közjegyzőhelyettesi munka eredményeként 1913. március 1-én az igazságügyi miniszter közjegyzőnek nevezte ki Tasnádra. 8 évig dolgozott Szilágy vármegyében, ahol 1915. június 6-án megszületett második g yermeke Balázs.

Erdély román fennhatóság alá kerülését követően az igazságügyi miniszter előbb Zircre, majd két év elteltével 1923-ban[5] Kaposvárra helyezte át. Irodáját az Irányi Dániel utca 7. szám alatt nyitotta meg, ahol korábban már több kollégája is működött.[6]

Sokat és alázatosan dolgozott, így rövid idő alatt a kaposvári társadalom meghatározó tagjai közé került. Családi házat vásárolt a Németh István utca 32. szám alatt.

A város kulturális, társadalmi és politikai életében is fontos szerepet töltött be. Alelnöke volt az Erdélyiek Somogymegyei Társaságának, tagja az Unitárius Egyház Igazgató Tanácsának[7], mint egyházi tanácsos és kaposvári szórvány gondnoki tisztét is betöltötte.

Májay Dezső és felesége életét súlyos családi tragédiák kísérték végig. Meg kellett érniük gyermekük elvesztését.

Balázs 1932. januárjában egy szerencsétlen balesetben vesztette életét. A történtekről az egyik helyi lap következőképen tudósít: "Megrendítően súlyos szerencsétlenség történt Kaposvárott dr. Májay Dezső kir. közjegyző házánál, a Németh István utca 32. sz. alatt. Májay Balázs a reálgimnázium VII. oszt. tanulója a déli órákban, testvérbátyjának, Istvánnak a pécsi egyetem éppen idehaza tartózkodó joghallgatójának hatos ismétlő flóbert-puskáját vizsgálta, amelyből a töltényeket akarta kiszedegetni. Egy óvatlan pillanatban a fegyver ravasza éppen akkor csapódott le, amikor a szerencsétlen fiú feje a cső vége felett volt s a hatmilliméteres lövedék az arcán át behatolva a fejét is átfúrta. A mentők beszállították a közkórházba, de - sajnos - nem lehetett segíteni, az életvidám kedves diák a szülők mérhetetlen és vigasztalhatatlan fájdalmára kiszenvedett"[8].

Májay Balázst a város lakosainak nagy részvéte mellett helyezték örök nyugalomra. A temetést dr. Hoss József apátplébános vezette: A számos rokon, hozzátartozó és barát mellett megjelent személyesen a sírnál dr. Vétek György polgármester, Tallián Andor ny. alispán, a gimnázium tanári kara és az osztálytársak is.[9]

Azok, akik még élnek és ismerték a Májay családot elmesélték, hogy az események nem pontosan úgy játszódtak le, ahogyan azt az újságok megírták. A fegyver ugyanis nem Balázs, hanem István kezében volt a lövés eldördültekor. Valószínűsíti mindezt a pár év múlva bekövetkező újabb tragikus családi esemény. Májay István - aki a valóságban nem joghallgató volt, hanem gyógyszerésznek készült - pszichés okok miatt 1940. február 26-án a kaposvári kórházban elhunyt.[10]

Májay Dezső közjegyzői munkája mellett aktívan politizált, tagja volt a megyebizottságnak és a városi képviselő testületnek. 1934-től a Nemzeti Egység Pártja, majd a Magyar Élet Pártja körzeti tisztségviselője, 1937-től a kaposvári kerületi szervezetének vezetője.[11] Az 1935. és 1939. évben az általános választások alkalmával választási elnök Kaposváron. Pártvezetői minőségében 1938. szeptember 4-én dr. Kaposváry György polgármesterrel együtt a feldíszített kaposvári pályaudvaron[12] népes küldöttség élén fogadta a fővárosból "Somogyország székvárosába", a dunántúli gazdanagygyűlésre látogató Imrédy Béla miniszterelnököt.[13] 1941. március 16-án pedig Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert, Kaposvár és vidéke kerület országgyűlési képviselőjét üdvözölte.

A kormányzó gróf Teleki Pál miniszterelnök előterjesztésére közhasznú érdemes tevékenysége, 30 év közjegyzőhelyettesi és közjegyzői munkája elismeréseként is 1939. október 11-én kormányfőtanácsosi címet adományozott részére.[14]

Májay Dezsőt a Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara választmányi tagjai közé is beválasztották. A kamara titkáraként lelkiismeretesen és alaposan készítette el a közgyűlési éves jelentéseket. Irodájában kezdte több fiatal jogászi pályafutását, közjegyzőhelyetteseként dolgozott többek között Keller Sándor, Alleram Ferenc, Cziráky Pál és Majer Ferenc is hosszabb-rövidebb ideig. A közjegyzői kamara nevében ő búcsúztatta az elhunyt dr. Pálffy Gyula szigetvári és dr. Kasza Sándor marcali közjegyzőket.

A magánközjegyzőség megszűntetését követően állami közjegyzőnek már nem vették át. 1950. február 10-én a kamarához címzett levelében arról tájékoztat, hogy működése január 31-én megszűnt és leltározott iratait dr. Goitein Gábor állami közjegyző vette át.[15]

Az állását elvesztő, több családi tragédiát megélt, idősödő közjegyzőt az uralkodó hatalom igyekezett anyagilag is ellehetetleníteni. Feltehetőleg az ötvenes években minden vagyonától megfosztva az egyik napról a másikra kitelepítették. Élete utolsó éveit feleségével Kaposvár mellett Hetes községben töltötte, ahol először a helyi pap fogadta be, majd a falu szélén kapott egy kis házat.[16]

Dr. Májay Dezső hosszas szenvedés után, súlyos betegségben 1958. április 3-án hunyt el Hetes községben.[17] A Kaposvári Keleti temetőben, az általa 1932-ben építetett családi sírboltba helyezték örök nyugalomra.[18] Az élet mindent elvett tőle, de emlékét kegyelettel megőrizzük.[19]

A cikk megírásához nyújtott segítségért köszönettel tartozom az alábbi személyeknek: Polgár Tamás fő-levéltáros (Somogy Megyei Levéltár), Puskás Béla ügyvezető (Somogy Temetkezési Kft.), Vető Károlyné (Kaposvár). ■

FELHASZNÁLT IRODALOM

Kaposvár Megyei Város és Kaposvári Járás Igazoló-Bizottság jegyzőkönyvei 100/1945, Somogy Megyei Levéltár - Anyakönyvek - Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara iratai 1875-1950, Baranya Megyei Levéltár - Kelemen Miklós: Unitárius kislexikon, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 1999. - Hortobágyi Jenő: Keresztény magyar közéleti almanach, Pátria Irodalmi Vállalat, Budapest 1940, I-II Kötet - Somogyi Ujság, Uj-Somogy és Unitárius Elet folyóiratok.

JEGYZETEK

1 Keleti temető Kaposvár IX. szegély 46.

2 Májay Dezső apja testvérbátyja néhai májai Májay Béla császári és királyi tábornok-hadbíró, a legfelsőbb törvényszék katonai tanácselnöke volt, míg nővérének fia néhai dr. Varga Béla egyetemi magántanár, erdélyi unitárius püspök.

3 Ma János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár.

4 Májay Dezső felesége Evva Sári írónő, aki könyveit Balásházy Péter álnéven jelentette meg.

5 14494/1923. I.M. sz. r.

6 Itt volt irodája Schaffer Alajos és dr. Bárdió György kaposvári kir. közjegyzőknek is.

7 1916-tól tagja a Duna-Tiszamenti Unitárius Egyházkör közgyűlésének.

8 Uj-Somogy 1932. január 8., 3. o., Somogyi Ujság 1932. január 6., 5. o.

9 Somogyi Ujság 1932. január 9., 3. o.

10 Uj-Somogy 1940. február 26., 5. o.: A lapban közölt cikk szerint Májay István halálának oka influenzás mellhártyagyulladás.; Somogyi Ujság 1940. február 26., 5. o.: A lap szerint Májay István hosszas szenvedés után elhunyt.

11 A párt helyi gyűléseit a kaposvári Korona Szálló különtermében tartották.

12 Uj-Somogy 1938. szeptember 6., 1. o., Somogyi Ujság 1938. szeptember 6.

13 Imrédy Béla 1938. évi kaposvári beszéde megtekinthető korabeli filmhíradón az alábbi linkre kattintva: http:// filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=2958

14 Somogyi Ujság 1939. október 16., Magyar Országos Levéltár K 27 (1939.08.23.) 59R/81, 60R/81

15 A Pécsi Királyi Közjegyzői Kamara iratai, levelezés 1950. év, Baranya Megyei Levéltár.

16 A Májay házaspárt még ide is elkísérte a család hűséges házvezetője Zomi Anna, aki élete végéig gondoskodott és ápolta az öregeket. Májay Dezsőné 1962. december 19-én hunyt el Kaposváron.

17 Unitárius Élet, 1958. április, 4. o.

18 A sírt dr. Májay Dezső 1932-ben rendelte meg Kappéter István kaposvári építésztől.

19 Utódok hiányában a síremlék állapota több évtizeden át romlott, de köszönhetően a Somogy Temetkezési Kft.-nek 2007-ben nagyon szépen helyreállításra került.