Belső bejelentési csatornaként aposztrofálja az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv[1] azt a rendszert, melyet a közösségi jog alapján a munkaadók meghatározó részének kötelező létrehoznia. A hazai jogharmonizáció részben késedelmes volt, mivel a 2021. december 17-i határidő[2] után közel másfél évvel később, 2023. július 25-én lépett életbe a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasz tv.). Másrészt ugyanakkor még határidőben vagyunk, mivel az Irányelv a magánszektorban működő, ötven-kétszáznegyvenkilenc munkavállalót foglalkoztató jogi személyek tekintetében 2023. december 17-ig kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti jogukat az uniós norma követelményeivel megfeleltessék.[3] A Panasz tv. szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: rendszer) - ide nem értve a Panasz tv. 6. alcímének hatálya alá tartozó állami és önkormányzati szerveket - az ötven és kétszáznegyvenkilenc közötti személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében alkalmazó foglalkoztató 2023. december 17-től köteles létrehozni.[4] Írásomban nem a Panasz tv. alkalmazásához szükséges ismertetésre és magyarázatra vállalkozom. Amint a cím is sugallja, jogalkotási eredményekre és - sokadik olvasatra is - számomra kérdőjeleket megfogalmazó rendelkezésekre fókuszálok. Ami persze érintheti a hétköznapok joggyakorlatát is...
1. A magyar megelőzhette volna az Európai Unió jogalkotását...
2. A rendszer működtetője - alternatívák joghézaggal
3. A létszám - Hogyan számoljunk?
4. Mi jelenthető be és kit véd a törvény?
5. Akik bejelenthetnek - Hogyan tehetik meg mindezt?
6. A kivizsgálás mellőzhetősége
7. Így kell eljárni, úgy kell eljárni
8. A visszaélést bejelentők védelme - a hátrányos intézkedés kérdőjelei
9. A hátrányos intézkedések - Mennyire konform az Mt.-vel a Panasz tv.?
10. A jogszerű bejelentés és a meghatározatlanul széles körű jogvédelem
11. Zárógondolat
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 2011-ben - nyolc évvel az Irányelv megalkotása előtt - közzétett tervezete[5] (a továbbiakban: Mt.-tervezet) a független munkaügyi vizsgálat részeként tartalmazta a munkavállalói kifogás intézményét, ami hasonlatos volt az európai uniós jogharmonizáció következtében fokozatosan hatályba lépő rendszerhez. E munkaügyi vizsgálat ugyanis az Mt.-tervezet szerint kiterjedt a munkavállaló foglalkoztatása jogszerűségét kifogásoló nyilatkozata megalapozottságának vizsgálatára is.[6] A vizsgálatot a munkaadóval megbízási jogviszonyban álló tanácsadó folytatta volna le, számára utasítást e feladat ellátásához kapcsolódóan nem lehetett volna adni. Az Mt.-tervezet továbbá kizárta a tanácsadóként a munkáltatóval munkaviszonyban álló személy eljárását is.[7]
Az Mt.-tervezet egyértelmű adatvédelmi garanciákat is megfogalmazott: a tanácsadó a munkavállaló kérésére adatait titkosan kezeli, és a vizsgálatot úgy folytatja le, hogy a munkavállaló személyét abból ne lehessen azonosítani. A névtelenül tett vagy hamis névvel ellátott munkavállalói kifogást a tanácsadó nem vizsgálhatta volna. A munkavállalói kifogás intézményének kodifikálásával az Mt.-tervezethez fűzött részletes indokolás szerint a független munkaügyi vizsgálat
- 15/16 -
keretében lehetőség nyílik a foglalkoztatás jogszerűségét kifogásoló munkavállalói nyilatkozat objektív, befolyásmentes elbírálására. Mindez a munkaügyi jogviták számát is csökkentheti. Végül kihasználatlan lehetőség maradt, hiszen a 2012-ben életbe lépett Mt.-ben már nem olvashattunk a független munkaügyi vizsgálatról. Ettől függetlenül csökkent ugyanakkor a munkaügyi perek száma.[8]
Bő egy évtized elteltével a jogalkotás szemlélete részben megváltozott. Az Mt.-tervezettől eltérően a Panasz tv. nem zárja ki a tanácsadó helyett a rendszer működtetőjeként eljárók köréből a munkáltatóval munkaviszonyban álló személyt. A rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység is működtetheti.[9] A kijelölés kifejezés a törvényszövegben értelmezésem szerint munkáltatói utasítást jelent, ami szükségszerűen csak munkaviszonyban állónak adható. Joghézagnak tekintendő, hogy a pártatlanságnak nincsenek tételes szabályban megfogalmazott törvényi garanciái. Így egyrészt az Mt.-tervezettől eltérően a Panasz tv. nem mondja ki, hogy a rendszer működtetője számára utasítást e feladat ellátásához kapcsolódóan a foglalkoztató nem adhat. Másrészt az utasíthatósággal kapcsolatban a Panasz tv. belső ellentmondást is tartalmaz: az egyes állami szervek által létrehozott elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer szabályai megállapítják: e rendszert a feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység működtetheti.[10] És ha már kitértem az egyes állami szervek által működtetett elkülönített rendszerre, kérdéses, hogy miért ebben az esetben írja csak elő a Panasz tv.: a kijelölt személyeknek az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséről és a bejelentések kezeléséről képzést kell kapniuk.[11]
Az utasítás tilalmának törvényi kimondása egyértelművé tenné a rendszert működtető munkavállalónak vagy a munkaviszonyban álló szervezeti egység tagjainak, jogosan tagadhatják meg az utasítást, hiszen az munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik.[12] A pártatlansággal kapcsolatban aggályos, hogy a Panasz tv. szintén nem tartalmaz szabályt arra nézve, milyen eljárás követendő, ha bejelentés éppen a rendszert működtető munkavállalót vagy az azt működtető szervezeti egység alkalmazottját érinti. A Panasz tv. a foglalkoztatóra bízza a megoldást.
Kétségtelen, a Panasz tv. két további lehetőséget is biztosít a rendszer "üzemeltetésére". Ezzel szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható.[13] Kérdés ugyanakkor, miért csak jogi személyként működő foglalkoztató bízhat meg bejelentővédelmi ügyvédet.[14] Ez különösen a foglalkoztatottak létszámától függetlenül kötelezően létrehozandó rendszer (például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatók)[15] esetén jelenthet gondot, mert e körben számos, jogi személyiséggel többnyire nem rendelkező vállalkozást találunk. E körbe tartozhatnak például a könyvvizsgálók, a könyvelők vagy az adótanácsadók. Jelentős részüknek még munkaviszonyban álló alkalmazottjuk sincs, így "házon belül" eleve kizárt a rendszerműködtetés személyi feltételének biztosítása. Praktikus lenne a bejelentővédelmi ügyvéd megbízása, ezt viszont a Panasz tv. kizárja. Kérdés ugyanakkor, az ügyvéddel azonos összeférhetetlenségi feltételek mellett miért bízható meg - egyébként a törvényben pontosan körül nem írt - más külső szervezet. Mert, hogy a külső szervezetre is alkalmazandó azon rendelkezés, miszerint a megbízási szerződés nem köthető meg, ha a foglalkoztató a bejelentővédelmi ügyvéddel más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt.[16]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
