A válságok hatására kialakuló recesszió következtében az állam szerepe felértékelődik, ami az Európai Unió megengedő magatartásával párosul. A COVID-19 járvány és az orosz-ukrán háború következtében alkalmazott válságkezelő eszközökből látszik, hogy az állam tanul a múlt tapasztalataiból és bátrabban használja az állami intervenció valamely eszközét. Magyarországon 2020. március 26. óta rendkívüli helyzet van érvényben, amely időszak alatt a kormány felhatalmazást kapott, hogy olyan kérdésekben döntsön kormányrendeletben, amelyekben rendes körülmények között csak az Országgyűlés határozhatna törvényben. Az árszabályozás az állami intervenciók megszokott formája, azonban a Magyarországon bevezetett élelmiszer-és üzemanyag árstop intézménye unikális és drasztikusabb beavatkozás a piaci viszonyokba. A válságok és azokat követő recessziók egyre gyorsabban követik egymást, amelyek tanulásra ösztönzik az államokat, hogy elkerüljék a korábbi hibás döntéseiket, új megoldásokat allokálva az állami intervenciók eszköztárából. Az árstop intézménye a piacgazdasággal rendelkező államokban is megszokott megoldás (valami régi), azonban a COVID-19 járványt, valamint az orosz-ukrán háborút követő alkalmazása eltér a megszokottól (valami új).
As a result of the recession caused by the crises, the role of the state is being enhanced, coupled with the permissive attitude of the European Union. The crisis management tools used in the wake of the COVID-19 epidemic and the Russian-Ukrainian war show that the state is learning from past experience and is more courageous in using an instrument of state intervention. Hungary has been in a state of emergency since 26 March 2020, during which time the government has been empowered to decide by government decree on matters that would normally be decided by law only by Parliament. Price regulation is a common form of state intervention, but the food and fuel price freeze introduced in Hungary is a unique and more drastic intervention in market conditions. The succession of crises and subsequent recessions is accelerating, prompting states to learn from their past mistakes and to allocate new solutions from the toolbox of public intervention. The institution of the price freeze is a familiar solution in market economies (something old), but its application following the COVID-19 epidemic and the Russia-Ukraine war is different (something new).
A válságok - például a 2008-as gazdasági-, vagy a 2015. évet követő menekültválság - hatására kialakuló recesszió következtében az állam szerepe felértékelődik, ami az Európai Unió (továbbiakban: EU vagy Unió) megengedő magatartásával párosul. A COVID-19 járvány és az orosz-ukrán háború következtében - hazánk által is - alkalmazott válságkezelő eszközökből látszik, hogy az állam tanul a múlt tapasztalataiból és bátrabban használja az állami intervenció valamely eszközét.[2]
Magyarországon 2020. március 26. óta rendkívüli helyzet vagy érvényben, amely időszak alatt - a válság negatív hatásainak gyors kezelése érdekében - a kormány felhatalmazást kapott, hogy olyan kérdésekben döntsön kormányrendeletben, amelyekben rendes körülmények között csak az Országgyűlés határozhatna törvényben.[3]
Az árszabályozás az állami intervenciók megszokott formája, amelyet egyes esetekben az EU is ösztönöz - például társadalom számára fontos általános gazdasági érdekű szolgáltatások[4] - vagy alkalmaz például Roaming díj[5] vagy gázársapka[6]. Álláspontunk szerint a Magyarországon - és több régiós államban - bevezetett élelmiszer-és üzemanyag árstop intézménye - elődeihez képest - unikális és drasztikusabb beavatkozás a piaci viszonyokba. Ennek oka lehet, hogy a válságok és azokat követő recessziók egyre gyorsabban követik egymást, amelyek tanulásra ösztönzik az államokat, hogy elkerüljék a korábbi hibás döntéseiket, új megoldásokat allokálva az állami intervenciók eszköztárából. Az árstop intézménye a piacgazdasággal rendelkező államokban is megszokott megoldás (valami régi), azonban a COVID-19 járványt, valamint az orosz-ukrán háborút követő alkalmazása eltér a megszokottól (valami új). Az államnak a visszaesés kezelése érdekében bevezetni kívánt árstopnál körültekintően mérlegelnie szükséges a gazdasági, a társadalmi és a környezeti körülményeket, valamint tekintettel kell lennie az európai uniós jog adta keretek megtartására, továbbá az intézkedés alkalmazása esetén folyamatosan vizsgálnia indokolt a fenntartás szükségességét, mind hosszú-, mind pedig rövidtávon, hogy azok valóban az lakosság érdekeit szolgálják.
Jelen tanulmány tehát a hazánkban bevezetett élelmiszer- és üzemanyag árstop intézményét elemzi, miközben tágabb kontextusban vizsgálódva megvilágítja az európai uniós jogi aspketusokat is.
- 37/38 -
Az árszabályozás fogalma komplexebb annál, mint ahogy első megközelítésre tűnik. Tágabb értelemben - ármeghatározó szerepük miatt - ide sorolhatjuk a fogyasztási típusú, közvetett adókat is, hiszen például a jövedéki adó - az EU által meghatározott minimum - magas adókulcsa egyfajta alsó ársapka, amely alatt nem érdemes értékesíteni.[7] Szélesebb körbe ide tartozhat a profit - vállalatoktól történő - állami elvonása is, mivel így azoknak nem éri meg a túlzott nyereség. A profit elvonására többféle eszköze van az államnak, azonban válság során intervenciós tára tovább bővül, amelyre jó példa a hazánkban ideiglenesen alkalmazott - EU által jóváhagyott - extraprofit különadó. Ezt a kormány 2022 nyarán vezette be az orosz-ukrán háború következtében, "szél fújta" profitra szert tevő vállalkozások nyereségének elvonására, a társadalmi redisztribúció megvalósítása érdekében.[8]
Az árszabályozás alatt szűkebb értelemben azt értjük, amikor az állam minimum vagy maximum árat határoz meg, amely nem ördögtől való megoldás, hiszen szükség van rá például fogyasztóvédelmi szempontok miatt. Ezen körbe tartozik hazánkban a 2013-tól alkalmazott rezsicsökkentés intézkedés,[9] valamint a 2021-től bevezetett élelmiszer-és üzemanyag árstop intézménye is.
A 2008-as gazdasági világválság következtében kialakuló recesszió és az energia emelkedő piaci ára miatt 2013-ban hazánkban ársapkát állapítottak meg ezen erőforrás szolgáltatására vonatkozóan, amely 2022-ig változatlanul tartotta magát.[10] Bevezetésének oka a piaci elégtelenségek társadalompolitikai okból történő kezelése volt, de - mint utóbb látható - azon jóval túlment. Ahogy Horváth M. Tamás írja, a rezsicsökkentés oka inkább vagyonszerzési- és felosztási üzletpolitika volt, azaz kormányzati rendelkezési körbe tartozó tulajdon- és tulajdonosváltás, mintsem lakossági díjpolitikai intézkedés.[11] Tehát inkább gazdasági és nem társadalmi oka volt alkalmazásának, amelyet az Európai Bizottság közzétett dokumentumának azon megállapítása is igazol, hogy a hatósági árak és az energiaszegénység kiterjedése között nincsen egyértelmű kapcsolat, mivel például a legszegényebb réteg a szolgáltatás hiánya miatt hozzá sem tud férni a támogatáshoz.[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
