Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Aleku Mónika: Az ügyész polgári jogi igényérvényesítése a büntetőeljárásban (JK, 2022/1., 33-41. o.)

A magyar ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője, alapvető feladata tehát a büntető igazságszolgáltatásban való részvétel. A büntetőjogon kívüli ügyészségi tevékenységet korábban a közigazgatási jogi törvényességi felügyelet (az úgynevezett ÁFEL) és a magánjogi ügyészi feladatok képezték. Jelenleg szintén két alrendszer különíthető el: a közérdekvédelmi szakterület, valamint a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi szakterület, amelyek az ügyészség közjogi szakágát jelentik. Jelen tanulmány a közjogi szakág közérdekvédelmi - azon belül is az ügyész korábban magánjoginak jelölt - feladataihoz kapcsolódik. Elsődleges célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az ügyésznek milyen meglévő, illetve kihasználatlan lehetőségei vannak a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítését illetően, a perkoncentráció alapelvére is figyelemmel.

Summary - The Public Prosecutor's Role in Civil Claim Enforcement in Criminal Proceedings

The paper tackles the issue of the existing and unused methods of public prosecutors to enforce civil claims during a criminal procedure with respect to the concentration of procedure regulated both in the Act of Criminal Procedure and the Act of Civil Procedure. After having analyzed the scope of authority, the dogmatic issues of mandatory prosecutorial participation and the practical problems of civil claim enforcement, the author concludes that the unnecessary separation of enforcement of criminal and civil claims might infringe the principle of procedural concentration. This might be mitigated with enabling the 'prosecutor for public interest' to enter into the criminal procedure, hence a concentrated procedure might enhance the enforcement of the victims' claims. De lege ferenda, a special permission to enter a criminal procedure for the 'prosecutor for public interest' might be considered.

Tárgyszavak: kötelező ügyészi fellépés, polgári jogi igény, közérdekvédelmi ügyész, perkoncentráció

I.

Bevezetés

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) - az indokolás szerint - a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítésével kapcsolatos szabályozás kialakítása során fokozott mértékben kívánja elősegíteni, hogy a sértett a sérelmére elkövetett cselekmény büntetőjogi és polgári jogi jogkövetkezményeinek levonását egy eljárásban is kérhesse. A polgári jogi igény büntetőbíróság előtti érvényesítését így olyannak kell tekinteni, mintha a magánfél[1] mint felperes a terhelttel mint alperessel szemben a bíróság előtt keresetet terjesztett volna elő. A két, viszonylag újnak mondható eljárásjogi törvény, a Be. és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) egyaránt célul tűzte ki a perkoncentrációt és az eljárás gyorsítását a hatékony jogvédelem megvalósítása érdekében.

Álláspontom szerint a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítése már önmagában egyfajta perkoncentráció, pontosabban perek - büntető- és polgári per - koncentrációja, azáltal, hogy a bűncselekmény folytán sérelmet szenvedett személy a bűncselekmény miatt keletkezett polgári jogi igényét már a büntetőeljárásban érvényesítheti. Kérdésként merül fel azonban a perkoncentráció gyakorlati megvalósulása, mivel álláspontom szerint ennek hatékony érvényesülését az jelentené, ha a sértett nem kényszerülne külön polgári pert indítani akkor, ha az nem feltétlenül szükséges. Kérdés továbbá, hogy a perkoncentráció alapelvét a polgári peres ügyészi részvétel szolgálhatja-e, és amennyiben igen, akkor miként.

II.

Alapvetések és a kötelező ügyészi fellépés

A hatályos jogrendben három úton érhető el, hogy a sértett a bűncselekménnyel okozott kár vagy sérelemdíj megtérítése iránti követelésének érvényt szerezzen: a büntetőeljárás keretei között polgári jogi igényt érvényesíthet, a büntetőeljárással párhuzamosan polgári pert kezdeményezhet, vagy ha a büntetőeljárásban nem érvényesített polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasították és a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, a polgári bíróság előtt gyorsított per indítható.[2]

- 33/34 -

Az első esetben a büntetőbíróság a polgári jogi igényt vagy érdemben bírálja el [Be. 571. § (1) bekezdés], vagy annak érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja [Be. 560. § (1) bekezdés a)-o) pont]. Az egyéb törvényes útra utasítás esetében az igény érvényesítése iránt a sértettnek vagy az egyéb érdekeltnek kell megindítania a polgári pert. A Be. indokolása alapján "[a] törvény a polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasításának részletes szabályozásával azt a célt tűzi ki, hogy a büntetőbíróság a polgári jogi igény érdemében az egyértelműen megítélhető helyzetekben döntsön, egyébként pedig semmi - különösen a polgári jogi igényt elbíráló rendelkezés jogereje - ne gátolja meg a sértettet abban, hogy igényét más módon, a büntetőeljárástól függetlenül érvényesíthesse". A Be. taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor a polgári jogi igény érdemi elbírálása a büntetőeljárás jellegével összeegyeztethetetlen lenne vagy jelentősen hátráltatná a büntetőjogi felelősség elbírálását. Tekintettel arra, hogy számos esetben csak az adott ügy körülményei alapján lehet megítélni egy-egy polgári jogi igény elbírálásának bonyolultságát vagy időigényét, valamint ennek hatását a büntetőeljárásra, a törvény az eljáró bíróság számára mérlegelési jogot és döntési lehetőséget biztosít, hogy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja-e.

Amikor a bűncselekmény folytán sérelmet szenvedett személy a bűncselekmény miatt keletkezett polgári jogi igényét a büntetőeljárásban érvényesíti, tehát az úgynevezett adhéziós eljárásban, az nem csupán számára, de a bírósági ügyteher szempontjából is kedvező megoldás, hiszen szükségtelen új per indítása, ha a büntetőeljárásban már lehetséges az igény jogalapjának és összegszerűségének jogilag megalapozott eldöntése. Kétségtelen, hogy "[a]z angolszász és a kontinentális jogrendszer közötti különbség a polgári jogi igény tekintetében is megmutatkozik. Az előbbi külön tartja a két jogvitát a »fair« eljárás elvére hivatkozva. »A magánügy ugyanis megzavarja a közügyet« - vallják. A másik jogrendszer büntetőeljárása viszont befogadja a polgári jogvitát, és a kár megtérítésének gyorsítása érdekében lehetőséget nyújt az adhézióra."[3]

Magyarországon már a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk indokolása rögzíti: "A büntető perrel kapcsolatosan elbirálandó magánjogi igénynyel (az adhaesio, vagy simultan eljárás nevek alatt ismert intézménynyel) [...] [kapcsolatosan m]a már általában az opportunitás szempontja győzött abban a vitában; vajjon megengedhető-e, hogy oly különböző tartalmú igényeket, milyenek a közjogi vádban és a magánjogi keresetben foglaltak, egyazon eljárás fonalán és egyazon itéletben döntsenek el s vajjon nem sérti-e meg a hatáskörök elkülönitését és függetlenségét az, ha a büntető biró polgári követelések fölött itélő? [...] [A] perjog czélszerűségi követelményei az egyesités és az egy perben való elbirálás mellett döntenek. A polgári itélet szempontjából ugyanis a büntető itélet praejudicialis, vagyis az abban megállapitott bűnösség úgy viszonylik a magánjogi kötelezettséghez, mint a jogalap a kereseti kérelemhez. [...] Egyszerű logicai következtetés ez, melyet éppen az a biró vonhat le legbiztosabban, ki az előleges kérdést megoldotta s ha a kárositott fellépett a büntető perben, a vita tényleg inter partes folyt is. [...] Ezekhez járul az a körülmény is, hogy oly esetekben, midőn a magánjogi sérelem mennyiségének megállapitása a büntető törvény alkalmazása czéljából szükséges, a büntető birónak mulhatatlanul kell adni ily »polgári« hatáskört s a javaslat 486. §-a világosan igy is rendelkezik. Kétségtelen, hogy az esetek túlnyomó többsége olyan, hogy e mennyiségi megállapitásra a büntető itélet szempontjából is szükség van, csak a már elvégzett birói munka ismétlése volna tehát és egyértelmű volna a pereknek fölösleges szaporitásával, ha például a kár nagysága vagy a tulajdonjog kérdése polgári úton ujból nyomozás tárgyává volna téve."

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére