Az utóbbi tizenöt évben az államok versenyhatóságai új kihívásokkal szembesültek a munkáltatók által kötött, átcsábítási tilalomra és bérrögzítésre irányuló megállapodások formájában. Tanulmányom első részében ismertettem a munkagazdaságtan alapfogalmait, valamint a no-poaching megállapodások amerikai egyesült államokbeli szabályozását és gyakorlatát. Jelen második rész fókuszában Magyarország és az Európai Unió áll. Elsőként bemutatom a hazai szabályozási környezetet, ezt követően pedig egy versenyhatósági ügyet, melyben a Gazdasági Versenyhivatal a munkaerő-kölcsönzők és -közvetítők piacán tárt fel no-poaching megállapodásokat. Végül tanulmányom kitér az uniós szintű ügyek hiányára, ennek lehetséges okaira.
1. Magyarország és az Európai Unió
1.1. Jogszabályi környezet
1.1.1. Az Alaptörvény szabályai
1.1.2. A munkajog szabályai
1.1.3. A Polgári Törvénykönyv szabályai
1.1.4. A versenyjogi szabályozás
1.2. Hatósági gyakorlat: a GVH állásfoglalásai és a GVH Vj/61/2017. számú határozat elemzése
1.2.1. Az ügy lefolyása
1.2.2. Az ügy tényállása, a Versenytanács megállapításai
1.3. A munkaerőpiaci versenykorlátozás hatásai a munkavállalók jogaira és a munkáltató-munkavállaló viszony jellegére
1.4. Kitekintés az Európai Unióra
2. Konklúzió
A no-poaching megállapodások tanulmány első részében ismertetett meghatározása, valamint a munkagazdaságtan fogalmai és folyamatai természetesen, általánosságban véve, hazánkban is érvényesek és alkalmazhatóak. Magyarország piacgazdaság, ahol a piacokon, így a munkaerőpiacon is alapvetően a kereslet és a kínálat alakítja az árakat. Ugyanakkor Magyarország az Európai Unió tagállama is, e státusznak pedig alapvető következménye, hogy az Európai Unió jogrendszere hatással van a hazai jogrendszerre is. Az Amerikai Egyesült Államok jogrendszerétől több okból is különbözik hazánké, ami megmutatkozik mind a munkajog, mind a versenyjog szabályozásában, továbbá a jogalkalmazásban is jelentős különbségek figyelhetők meg a tengerentúli gyakorlathoz képest.
Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit és fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben - így szól az Alaptörvény M) cikke.[1] Az Alaptörvény hazánk jogrendszerének alapja, az M) cikk pedig alkotmányosan biztosítja egyrészt a munkához és vállalkozáshoz való jogot, amelyeket az Alkotmánybíróság is több határozatában tárgyalt,[2] másrészt a gazdasági verseny feltételeit és a fogyasztók jogainak védelmét.[3] A gazdasági verseny feltételeinek megteremtése nemcsak a piacgazdaság fenntartását jelenti, hanem e körbe tartozik az erőfölénnyel való visszaélés mellett a monopóliumokkal, kartellekkel és egyéb, a verseny tisztaságát sértő vagy a versenyt korlátozó cselekményekkel szembeni fellépés is.[4] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által szabályozott versenytilalmi megállapodás egyike azoknak a kivételes eseteknek, amikor a gazdasági verseny korlátozása megengedett.
- 30/31 -
Az Mt. tehát biztosít lehetőséget a verseny korlátozására, ám szűk körben és kizárólag a munkavállaló beleegyezésével, ellenérték fejében. Az Mt. 228. §-a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodásként nevesíti a versenytilalmi megállapodást.[5] A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) szabályai szerint a versenytilalmi megállapodás a munkaviszony megszüntetésével szorosan összefüggő, ugyanakkor polgári jogi megállapodás volt.[6] Ehhez képest az Mt. egy merőben új koncepciót jelent, hiszen a munkajog szabályrendszerében kell értelmezni a versenytilalmi megállapodásokat. Bár a törvény nem rendelkezik úgy, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.) háttérszabályként alkalmazni kell az Mt. 228. §-ában nem szabályozott kérdésekben, ez mégis indokoltnak tűnik a versenytilalmi megállapodás jogi természete miatt, ami valójában nem változott az Mt. elfogadásával. Ugyanis e megállapodás tartalmát tekintve polgári jogi megállapodás, a munkajogi vonatkozása kimerül annyiban, hogy azt a felek - a munkáltató és a munkavállaló - minden esetben a közöttük fennálló munkajogviszonyra tekintettel, a jogviszony fennállása alatt kötik meg.[7] Amennyiben ugyanis a felek a munkaviszony megszűnését követően kötnek ugyanilyen tartalmú megállapodást, az már nem az Mt., hanem a Ptk. és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) hatálya alá tartozik.[8]
A versenytilalmi megállapodások bírói értékelésének fontos támpontja az 1/2019. (V. 20.) KMK vélemény a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások: a versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályok értelmezéséről [a továbbiakban: 1/2019. (V. 20.) KMK vélemény], amely a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma álláspontját tartalmazza az ítélkezési gyakorlat egységessége érdekében.[9]
Az Mt. tehát nem biztosít lehetőséget arra, hogy egymástól elkülönült szervezettel rendelkező munkáltatók megállapodást kössenek egymás munkavállalóira tekintettel. Ilyet nem is tehetne, hiszen a törvény a munkáltató és a munkavállaló között létrejövő, fennálló és megszűnő munkajogviszonyt hivatott szabályozni, a két elkülönülő munkáltató szerződéses viszonyaira alapvetően a polgári jog szabályai alkalmazandók.
Mivel a versenytilalmi megállapodások értelmezéséhez bizonyos körben szükséges a Ptk. alkalmazása, valamint a Ptk. Hatodik Könyve szabályozza a hazai kötelmi, szerződési jogot, szükséges a Ptk. vonatkozó szabályait is megvizsgálni. A Ptk. a szerződések különös szabályai között nem szabályozza átfogó jelleggel a no-poaching szerződéseket, így polgári jogi szempontból ezt atipikus szerződésnek tekinthetjük.[10] A közvetítői szerződés tekintetében a kódex lehetőséget ad a szerződés megszűnését követő versenykorlátozásra, összhangban a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 86/653/EGK tanácsi irányelv (1986. december 18.) 20. cikkével, amely alapján legfeljebb két évig nem versenyezhet korábbi megbízójával azon a területen, amelyen korábban az ügynök tevékenykedett.[11]
Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagállama, így jogrendszerünkben és a jogforrási hierarchiában megtalálhatók az uniós jogi aktusok a hazai jogalkotás termékei mellett, bizonyos esetekben pedig azok felett. A Tpvt. ugyan az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előtt született, ám tartalma azóta többszöri változtatásokon esett át, és így lépést tart a közösségi versenyjog fejlődésével.
A törvény hatálya kiterjed mind a természetes, mind a jogi személyek, mind a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének Magyarország területén tanúsított piaci magatartására, ez alól pedig csak törvény - a Tpvt. maga vagy más - állapíthat meg kivételeket.[12] E törvény tiltja a gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatását, amelybe beletartozik különösen az üzletfelek és versenytársak érdekeinek megsértése és veszélyeztetése, valamint az üzleti tisztesség követelményeinek nem betartása.[13] A Tpvt. 11. § (1) bekezdése alapján kifejezetten tilos "a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társulásának a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki."[14] Ez a tilalom vonatkozik különösen a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; és a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására.[15]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
