Jogalkalmazóként sokszor okoz gondot a maga elvont általánosságában megfogalmazott jogi definíciók szakmai tartalommal való kitöltése. Hogy a "legnépszerűbbeket" hozzam az állatvédelmi oldalról: a tartós láncon tartás tilalmánál mit jelent a "tartós", az állattartásnál a lakókörnyezet szükségtelen zavarásában mit jelent a "szükségtelen", vagy éppen a jó gazda gondosságának milyen tartalmi követelményei vannak? Az instant válasz erre az, hogy ezeknek a fogalmaknak a tartalmát a joggyakorlat dolgozza ki. De milyen segítséget kaphat ehhez a joggyakorlat?
Utóbbi fogalmat megvizsgálva: mit is jelent az állatvédelmi törvény által használt jó gazda gondossága?
Miért van, van-e egyáltalán jelentősége annak, hogy a tartott állat fiatal vagy idős, nőstény vagy kan, ivaros vagy ivartalan, éppen vemhes vagy almot nevel? Miért van, van-e egyáltalán jelentősége annak, hogy a tartott állat emlős vagy növényevő, ragadozó vagy prédaállat, eredeti természetes élőhelyének klímája hasonlít-e bármennyiben a nálunk tapasztalhatóhoz? Hogyan tudjuk mindezt kitölteni szakmailag úgy, hogy megalapozott döntést hozhassunk és feltárjuk a tartási hiányosságokat és azok megjavítására kötelezhessünk bárkit?
A hatósági ügyek többsége még mindig a kutyákat érinti, és nem is mindig állatvédelmi hiányosság az, amit az eljárás végén megállapíthatunk, hanem sokszor valamilyen évek vagy akár évtizedek óta fennálló szomszédkonfliktus körvonalazódik a helyszíni szemlék és a tanúmeghallgatások után.
Egyre többen tartanak ugyanakkor például egzotikus állatokat az országban: nagy divatja van mindenféle hüllőnek és kétéltűnek, ahol egyáltalán nem mindegy a hőmérséklet és a páratartalom a terráriumban vagy például az eleségállatok nagysága és változatossága (ingadozó hőmérsékleti viszonyok és helytelen méretű takarmányállat-választás esetén a leopárdgekkó például nem tudja rendesen megemészteni a táplálékát, az gyakorlatilag csak erjed benne, nem hasznosulnak a tápanyagok, ha ez a folyamat hosszabb távon fennáll, akkor az állat állapota leromlik, belső szervei károsodnak és végül a hiányos információkon való tartás pusztuláshoz vezet). Sajnos már állatkereskedésben is tapasztalható volt az elmúlt időszakban a téves információkon alapuló helytelen tartási körülmény, pedig a kereskedések felett kötelező állatorvosi felügyelet is van.
A hüllők és kétéltűek mellett divatosak többek között a nagyméretű papagájok, melyekről fontos tudni, hogy nem estek át a háziasítás folyamatán, a mai napig vadállatok. Természetes élőhelyeiken csapatokban, családban élnek akár 50-60 évig is, intelligensek, nagyfokú problémamegoldó-képességgel (ld.: szökési képesség, zárak kinyitása) rendelkeznek. A természetben idejük nagy részét a táplálékkeresés köti le, magányos tartásuk egy szűk kalitkában - ahol még a szárnyukat sem tudják kinyújtani -, valamint unalmukban való egész napos eszegetésük súlyos elhízáshoz és szociális problémákhoz vezet, ami abban csúcsosodhat ki, hogy magányukban egész nap kiabálnak, tépik a tollukat, míg végül a gazda szabadulni próbál tőlük, sokszor a szomszédok nyomására, akik nem bírják a hangzavart.
Vagy hogyan viszonyulhat a jó gazda gondosságához az a magatartás, hogy egy évek óta tudottan szív- és bőrférges kutyát kezeletlenül tartanak? A kezeletlen szívférges kutya a szúnyogcsípéseken keresztül terjedő mikrofiláriákkal megfertőzheti a körülötte élő többi kutyát is, de lévén, hogy a betegség zoonózis, a körülötte lévő emberekre is átterjedhet. [Egy kutya bekerülése esetén a szívféreg-tesztet alapellátásként alkalmazók nem véletlenül kritizálják a szívféreg-tesztet nem alkalmazó állatvédő szervezeteket, hogy külföldi örökbeadások alkalmával "exportálják" a szívférget külföldi országokba is (de ugyanígy országon belül is bárhova eljuttatják a potenciális fertőzőforrást tesztelés és kezelés nélkül) és ez egyáltalán nem felelős állattartás, amit szervezeti keretek között folytatnak].
Jócskán vannak tehát olyan speciális ismeretek, melyeket egy jogalkalmazó - akármilyen jól ismerje is az állatvédelmi jogszabályokat -, sok-sok évet asztal mögött töltve, hatóságként nem tudhat.
Még egy releváns példa a közelmúlt történéseiből: most már hál' isten évek óta összeszokott csapatot lehet hívni, ha olyan típusú segítségre van szükség, ahol szaporítótelep felszámolására kerül sor. Több mint tíz bíróságon bejegyzett, alapító okiratában a felelős állatvédelem végrehajtását megjelölő civil szervezet évek óta jól kidolgozott és begyakorolt közös forgatókönyvvel tud segíteni annak a települési jegyzőnek vagy járási hivatalnak, akinek/amelynek az a feladata, hogy például egy százon felüli kutyaállományt egyesével leltárba szedjen, feltárja akár egyedenként a hozzájuk tapadó hiányosságokat, ha szükséges, a helyszínen transzponder azonosítóval lássa el azokat, és ha felmerül a gyanú, hogy az állatok csak "papíron oltottak", akkor mintavételhez az állomány meghatározott százalékát kiválogassa titer-teszthez stb.
A szaporítótelepek emlegetésének szomorú apropója a szakértői munka kapcsán a "Román" néven ismert külföldi állatorvos számos híres-hírhedt beavatkozása, amikor is hangszálvágott anyaállatokat "állít" elő a szaporítók-kereskedők kérésére, hogy a nagylétszámú kutyatartás ne zavarja a szomszédokat, ne figyeljenek fel az állandó ugatásra és ne hívják rájuk a hatóságokat. A jellegzetes, fátyo-
- 26/27 -
los hang, amit egy ilyen hangszálvágás (pontosabban nem elvágják a hangszálat, "csak" belevágnak) eredményez, elsőre felismerhető olyan állatvédő szervezet tagja számára, amely már korábban több ilyen telep felszámolásában vett részt, ahol ilyen kutyák is érintettek voltak. Aki először szembesül az ilyen jellegzetes ugatással, akár gondolhat valamilyen felsőlégúti betegségre is.
Mind a közigazgatási hatósági eljárásban, mind a büntetőeljárás során alapvetően kétfajta szakértő rendelhető ki: az igazságügyi szakértő, akinek végzettsége, névjegyzékbe kerülése külön feltételekhez kötött és az eseti szakértő, aki elsősorban kirendelhető igazságügyi szakértő híján jöhet szóba, vagy ha olyan speciális szakértelemmel, szaktudással rendelkezik, amivel - elsőre nehezen hihető módon - például egy állatorvos végzettségű személy sem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
