A magyar Országgyűlés Hivatala 2004 óta folyamatosan aktív az Európai Unió által támogatott tanácsadói (technikai segítségnyújtási) programokban, amelyek az uniós csatlakozás felé igyekvő, vagy az Unióval partneri viszonyt ápoló délkelet-európai államok parlamentjeinek EU-csatlakozásra való felkészítését, fejlesztését szolgálják. A Hivatal munkatársai az együttműködő EU-tagállami parlamentek kollégáival együtt workshopokon, előadásokon, tényfeltáró és konzultációs alkalmakon adják át tudásukat, tapasztalataikat a kedvezményezett országok társintézményeinek. E tanácsadó tevékenység mind a demokratikus működéshez, a jogalkotási munkához szükséges általános, mind az EU-tagságból fakadó speciális kérdésekre kiterjed. Az érintett országok (Románia, Törökország, Moldova, Horvátország, Macedónia, Albánia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina) konkrét jogalkotási és intézményfejlesztési javaslatokat kaptak, amelyek jelentősen hozzájárultak az uniós csatlakozással vagy partnerséggel kapcsolatos feladataik gyakorlati megvalósításához. A tanulmány e programok hátterét és eredményeit mutatja be.
Politikai szinten ma általános az EU-bővítés támogatása, mind az Európai Unióban, mind Magyarországon. A konkrét lépések azonban sokszor elmaradnak. A magyar Országgyűlés ugyanakkor komolyan elkötelezett e folyamat mellett, és szisztematikusan végzi a nyugat-balkáni országok parlamentjei és az Országgyűlés közötti kapcsolatok erősítését. Az uniós parlamentek közül az Országgyűlés messze a legaktívabb a térségben.
E tevékenység 2004-ben kezdődött, amikor a közép-kelet-európai bővítési folyamatban részt vevő országok utolsó parlamenti elnöki ülésére az Országgyűlés meghívta a nyugat-balkáni házelnököket, majd amikor első alkalom-
- 139/140 -
mal, 2005-ben Magyarországon volt az EU-tagállamok házelnökeinek éves konferenciája, erre is meghívást kaptak a nyugat-balkáni házelnökök, akik nagy örömmel el is jöttek. E pozitív folyamat folytatásaként az Országgyűlés elnöke azóta kétévente meghívja a nyugat-balkáni házelnököket egy közös konferenciára, amely rendezvény mindig remek alkalmat biztosít arra, hogy az uniós csatlakozás, az euroatlanti biztonsági rendszer, valamint a nyugatbalkáni régió aktuális kihívásainak kérdéseit az Országgyűlés elnöke koordinálásával vitathassák meg a nyugat-balkáni parlamenti vezetők, ezzel is elősegítve a régió együttműködését és Magyarország regionális szerepének erősítését. Ez az együttműködés egyedülálló a térségben, nincs sehol máshol hasonló kezdeményezés. Ehhez a politikai szinten elindult folyamathoz kapcsolódik az a szakmai felkészítési munka, amit egy évtizede végez az Országgyűlés Hivatala a Külügyi Igazgatóság vezetésével. Ennek eredményeképpen ma az Országgyűlés az uniós parlamentek közül messze a legaktívabb a csatlakozási felkészítő projektek, programok végrehajtásában: az utóbbi tíz évben tizenkettő nagyobb úgynevezett asszisztencia programot nyert el, amelyek közül kettő végrehajtása és egy előkészítése jelenleg is folyamatban van.
Az első célország Románia volt 2005-2007 között. Az olasz és francia parlamenttel közösen vettek részt a magyar szakértők a román szenátus csatlakozásra történő felkészítésében. A program a magyar-román politikai kapcsolatok szempontjából is hasznos volt, különös tekintettel az ottani magyar kisebbség Unióhoz csatlakozása szempontjaira. Szakértőink a program során kiemelten az uniós jogharmonizációs munka megerősítésében, valamint a kormány és parlament uniós együttműködését szabályozó jogszabályi keret kidolgozásában játszottak vezető szerepet.
Ez a program elindított egy tanulási folyamatot, amelynek eredményeként az Országgyűlés Hivatala képessé vált arra, hogy immár önállóan, illetve vezető partnerként hajtson végre ilyen projekteket. A Magyarországtól délre eső, Törökországig érő térségben - Szerbia és Montenegró kivételével - mindenhol volt komoly magyar parlamenti technikai segítségnyújtási projekt, amelyek formája általában - a teljes egészében uniós forrásból megvalósuló - ún. twinning (ikerintézményi) program[2]
- 140/141 -
keretében történik. Időrendi sorrendben Romániát követően Törökország, Moldova, Horvátország, Macedónia, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina követte, de Bulgáriában is nyújtottak segítséget a magyar parlamenti szakértők még a csatlakozási folyamat elején.
Törökországban 2007-2008-ban mint vezető partner irányította az Országgyűlés az Olasz Képviselőház bevonásával a török parlamenti twinning programot, ahol a legnagyobb tagjelölt országban játszhattunk meghatározó szerepet az uniós csatlakozás parlamenti követelményrendszerének bemutatásában.[3] 2008 nyara és 2010 szeptembere között a francia Nemzetgyűléssel és a francia szenátussal közösen bonyolítottunk le hasonló programot a Moldáv Köztársaság Parlamentjében, amely elsősorban a helyi tisztviselők képzésére, valamint a társulási folyamat előkészítéséhez szükséges politikai és adminisztrációs feltételek kialakítására koncentrált.[4] Egy ún. twinning light ("könnyített ikerintézményi") programot vezettünk a horvát parlamentben 2010. február-július között, amely többek között kidolgozta a parlament és a kormány uniós ügyekben történő együttműködését biztosító törvényi keretet, valamint javaslatai mentén került felállításra az uniós ügyekkel foglalkozó hivatali szerv. A programot az Európai Bizottság a legsikeresebb horvátországi uniós programok között emelte ki.[5] Horvátország azóta EU-tagként a gyakorlatban is sikeresen alkalmazza az új eljárásokat.[6]
Az Országgyűlés a lett parlamenttel közösen adott szakértőket a macedón parlamentben 2011. január és 2012. július között megvalósított európai uniós technikai asszisztencia programba, amely az uniós ügyek kezelésének intézményi és adminisztrációs feltételeinek kialakítását segítette képzési és tanácsadói munkával. Az albán parlament felkészítési twinning projektje 2012. januárban indult és 2013. júliusban ért véget az Országgyűlés vezetésével és a francia parlament két házának junior partneri közreműködésével. Az intenzitásában az addigi legnagyobb magyar vezetésű programban közel 100 különböző szakértő, a projektet megvalósító intézmények - a magyar és a francia parlament - tisztviselői mellett belga, dán, észt, lengyel, lett, litván, horvát, olasz, portugál, román és svéd parlamenti szakértők, továbbá uniós
- 141/142 -
intézmények képviselői is részt vettek, és segítették elő az uniós csatlakozás érdekében szükséges hatékonyabb jogalkotási, jogharmonizációs, ellenőrzési és tájékoztatási parlamenti feladatok ellátását, valamint a hozzájuk kapcsolódó erőforrás menedzsment megerősítését.[7]
Az eddigi leghosszabb együttműködés Koszovó parlamentjével alakult ki, ahol immár az Országgyűlés harmadik twinning projektje fut. Az első kétéves projekt 2011 novemberében indult és 2013 decemberében zárult, a magyar Országgyűlés vezetésével, számos külföldi parlamenti szakértő bevonásával, keretében 75 különböző projekttevékenységre került sor mintegy 80 magyar, valamint belga, brit, dán, lett, lengyel, svéd és portugál parlamenti szakértő közreműködésével. A program elsősorban a hatékonyabb bizottsági és jogalkotási munka megteremtésére, a jogharmonizáció megerősítésére, továbbá a parlamenti hivatal képzésére és fejlesztésére koncentrált.[8] 2014 márciusa és októbere közötti második, rövidebb, ún. twinning light keretben megvalósult projektünk feladata a parlament független és autonóm működését megteremtő jogszabályi keretrendszer, valamint a külügyi stratégia kidolgozását szolgálta.[9] 2016 márciusában indult a harmadik Országgyűlés vezette twinning program Koszovóban. Az újabb kétéves projekt feladata elsősorban az uniós tagjelöltség elnyeréséhez szükséges intézményi, jogharmonizációs és adminisztratív feladatok ellátásának támogatása, a szükséges keretek kidolgozása, valamint a hatékonyabb jogalkotói és ellenőrző munka biztosítása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
