Az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 3. § (4) bekezdése szerint a társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.
Ez a felsorolás egyben sorrendiséget is jelent, tehát az alapításhoz szükséges három aktusnak a fenti törvényhely szerint meghatározott sorrendben kell egymást követnie. Amennyiben a megfelelő sorrendiség nincs betartva a megalakuláskor, abban az esetben a bejegyzés megtagadható. Ilyen esetben új alakuló ülést kell tartani, és ezen sorrendiség megtartásával lehet érvényesen megalakítani a társadalmi szervezetet. Az Etv. 11. § (3) bekezdés szerint az ügyintéző és képviseleti szerveket az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani.
- 21/22 -
A 4. § (1) bekezdés szerint a társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. Az új egyesület bejegyzése iránti kérelmet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 1. § (2) bekezdése értelmében ugyanezen jogszabály 4. számú mellékletét képező formanyomtatványon kell előterjeszteni.
A nyomtatványhoz mellékelni kell az alakuló ülés jegyzőkönyvét, a jelenléti ívet (tagok nevével, lakóhelyével és aláírásával), a tisztviselők elfogadó nyilatkozatait, a székhelyként használt ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját, a székhelyhasználati hozzájárulást és az alapszabályt 2 egyező példányban.
A megválasztott tisztviselőktől olyan elfogadó nyilatkozatot kell csatolni, amelynek formailag teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Az Etv. 8. § (1) bekezdése meghatározza, hogy ki lehet a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja. Az elfogadó nyilatkozatban tehát a tisztség elfogadásán túl az Etv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekre nézve is nyilatkoznia kell a megválasztott tisztviselőnek.
Az IM rendelet 2. számú mellékletének e) pontja szerint kell a bejegyzéshez csatolni az ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának a másolatát. A székhelyként használni kívánt ingatlan tulajdoni lapján található valamennyi tulajdonostól - ha van, akkor a haszonélvezeti jogosultként szereplő személytől is - csatolni kell olyan nyilatkozatot, amelyben az említett ingatlan székhelyként történő használatához hozzájárul(nak). Formailag ezen nyilatkozatnak is teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
