1. Magyarországon az első Polgári törvénykönyv az 1959. évi IV. törvény. Ezt megelőzően a XIX. század folyamán először csak résztervezetek[1] készültek a magánjog egy-egy részéről, később a magánjog átfogó kodifikálásáról születtek javaslatok.[2] A legjelentősebb az 1928. évi Magánjogi Törvény Javaslat, amelyet bár az Országgyűlés nem szavazott meg törvénynek, a bírói gyakorlat mégis alkalmazott.
A II. világháború után 1959-ben fogadta el az Országgyűlés a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt (Ptk.).[3] A Ptk. legátfogóbb módosítására 1977-ben[4] került sor.
Az 1989-1990-es rendszerváltástól napjainkig a Ptk-t több mint félszázszor kellett módosítani. A gazdasági és társadalmi viszonyokban és ezzel összefüggésben a magánjogi viszonyok területén jelentős változások következtek be. 1998-ban a Kormány elrendelte[5] "a polgári jog, ezen belül a Polgári Törvénykönyv átfogó korszerűsítésére irányuló munkálatok megkezdését", amelynek "célja egy korszerű Polgári Törvénykönyv megalkotása, amely a gazdaság alkotmányaként, a civilisztika alaptörvénye lesz".
- 321/322 -
A Kormány döntése nyomán elkészült az új Ptk. koncepciója, amelyet a Kormány vitaanyagként elfogadott, és széles körű szakmai és társadalmi vitára bocsátott.[6] Az e koncepcióhoz érkező javaslatokat a Szerkesztőbizottság majd a Kodifikációs Főbizottság tárgyalta meg. A Főbizottság két részre bontotta az anyagot: az új Ptk. kardinális elveit tartalmazó Koncepcióra, és a normaszöveg kidolgozásának alapjául szolgáló Tematikára. A Koncepció[7] tömören összefoglalja az új Ptk-ban szükséges változtatások főbb irányait, a Tematikában a koncepcionális kérdések részletesebb kifejtésére került sor. 2003-ban a Kormány elfogadta a Koncepciót,[8] és a Tematikával együtt megjelentette a Magyar Közlönyben. A Koncepciótól csak a Kormány jóváhagyásával lehet eltérni, a Tematikától csak a Kodifikációs Főbizottság határozatával.
2. A Koncepció[9] az új Ptk. megalkotása szempontjából lényeges általános kérdésekben állást foglalt. Ezek a következők:
A új Ptk. megalkotásához deklaráltan nem választottak külföldi modellt, bár figyelembe vették a külföldi kodifikációkat, például a holland törvénykönyvet és a nemzetközi jogalkotás eredményeit is: mindenekelőtt a Bécsi Vételi Egyezményt, az UNIDROIT Principles of International Commercial Contracts (1994) és a The Principles of European Contract Law (I-II: 1999, III: 2002) elveit. Az új törvénykönyvbe kívánják beépíteni az Európai Közösség vonatkozó irányelveit (figyelemmel az Európai Megállapodásból eredő jogharmonizációs kötelezettségekre), valamint a magyar joganyagból a külön törvényekbe foglalt magánjogi szabályokat, és a bírói gyakorlatban kialakult jelentős jogtételeket.
Az 1990-es rendszerváltás óta más társadalmi modell lett a követendő minta. A Koncepció szerint az új Ptk-nak az Európai Unióban kialakult társadalomképet, a szociális elemekkel átszőtt, alkotmányosan védett piacgazdaság társadalmi modelljét kell követnie.
A megalkotandó új törvénykönyv nemzeti szinten kívánja kodifikálni a magánjogot, és érvényesíteni kívánja a kódexjellegű jogalkotás előnyeit.
- 322/323 -
Az új Ptk. monista elven alapulna, átfogná az üzleti világ, a vagyoni forgalom professzionális szereplőinek és a magánszemélyek magánjogi viszonyait is. Ezt többek között a következők indokolják: "mértékadó külföldi kodifikációban már nem tekinthető korszerűnek a kereskedelmi ügyletek szerződési szabályainak elkülönített kodifikálása ... az elmúlt száz évben ugyanis az általános szerződési jog ... »kereskedelmi jogiasodott«". A monista elv érvényesülése esetén elkerülhetőek lennének továbbá a párhuzamos szabályozások, és megoldhatóak lennének a jelenlegi elhatárolási problémák is.
A leendő kódex tartalmi határai:
- A családjog anyaga beépül az új Ptk-ba.
- Az új Ptk. kidolgozását a Munka törvénykönyvének átfogó reformjával kívánják összehangolni. Ennek eredményeként az egyedi munkaszerződés normái önálló szerződéstípusként bekerülhetnek a Ptk. Kötelmi jogi Könyvébe, és akkor a munkaszerződés speciális normáinak jogi hátterét az új Ptk. szerződések általános szabályai jelentik majd.
- A monista felfogásnak megfelelően a társaságok külön törvényekbe foglalt szabályait beépítenék az új Ptk-ba az egyes jogi személyekre vonatkozó speciális normák közé. Előnye lenne ennek szabályozásnak, hogy a Ptk. így teljes körűen szabályozná a jogi személyeket, bővíthető lenne a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok köre, elkerülhető lenne egyes szabályok ismétlése, és evidenssé válna a Ptk. normáinak háttérjogszabály jellege. (Ez megfelel a külföldi tendenciáknak is.) A Koncepció példálózva felsorol néhány ellenérvet is a monista állásponttal szemben: ilyen szabályozás esetén vegyülnének a magánjogi és közjogi normák, megszűnne a gazdasági társaságokról szóló törvény egysége (amelyet Ptk-beli szabályozás esetén hatályon kívül kellene helyezni), nehezíti a Ptk-ba illesztést például a társasági jog kógens jellege is. A monista felfogás érvényesítése vitatott a jogirodalomban és a szakmai fórumokon. Ebben a kérdésben a Koncepció tervezetének vitája után a Kodifikációs Főbizottság úgy foglalt állást, hogy a társasági jog és az új Ptk. viszonya a gazdasági társaságokról szóló törvény novelláris felülvizsgálata során határozható majd meg. Mivel vitatott a monista rendezés, ezért elképzelhető, hogy a Koncepcióval szemben a gazdasági társaságokról szóló törvény novellája a dualista felfogást fogja érvényesíteni.[10]
- 323/324 -
- Az iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények anyaga nem része a hatályos Ptk-nak. Ezt a helyzetet továbbra is fenn kell tartani a következő érvek miatt: a külön törvények - az ágazati jogot nézve - vegyes normákat tartalmaznak, amelyeket nem lenne szerencsés szétbontani. (Ráadásul egyes jogok közigazgatási aktustól függően keletkeznek.) A jelenlegi megoldás megszokott és nemzetközileg is elfogadott.
- A nemzetközi magánjog újraalkotására és annak mikéntjére a Koncepció nem tesz javaslatot, csak megemlíti a tartalmi határok kapcsán.
Az új Polgári törvénykönyv szerkezete mind mennyiségi mind tartalmi okokból kibővülne egy újabb szerkezeti egységgel, a "Könyvvel". Így az új Ptk. Könyvekből, Részekből, Címekből és Fejezetekből épül majd fel. (A §-ok számozása folyamatos lenne, a Könyveken belül a Részek, a Részeken belül a Címek, a Címeken belül a Fejezetek számozása mindig újból kezdődne.)
A Polgári törvénykönyv hatálybalépésére azt javasolja a Koncepció, hogy az egész kódex parlamenti elfogadásának és hatálybalépésének egyszerre, egy időben kell megtörténnie.
Az új kódex belső szerkezetéről a javaslat a következő: A kódex élén, a Könyvek és a "Bevezető rendelkezések" előtt a Preambulum határozza meg tömören a kódex célját. A Bevezető rendelkezések a foglalják össze az új Ptk. alapelveit. Akárcsak a hatályos kódexnek és az 1928-as Magánjogi törvényjavaslatnak, az új kódexnek sem lesz Általános része. A Koncepció indokai szerint az általános rész feleslegesen bonyolítaná a törvény szerkezetét, túlságosan megnövelné a jogügyleti szabályok jelentőségét, és megnehezítené a jogalkalmazást.
A kódex a következő Könyveket tartalmazza majd:
- Első Könyv: Személyek
- Második Könyv: Családjog
- Harmadik Könyv: Dologi jog
- Negyedik Könyv: Kötelmi jog
- Ötödik Könyv: Öröklési jog
A Polgári törvénykönyv jelentőségét biztosítaná, ha csak erre irányuló külön törvénnyel lehetne módosítani, szemben a mostani gyakorlattal, amikor a Ptk-t egyéb tárgyban hozott törvényekkel, mintegy mellékesen módosítják.
3. A következőkben a Tematikát is érintve a legfontosabb módosítási javaslatokat ismertetem.
Preambulum: A törvény célja nem normatív tartalmú, ezért ezt a normatív szövegtől elkülönítve, preambulum formában kell elhelyezni. Ebben
- 324/325 -
a vagyoni viszonyok törvénykönyvbeli szabályozásának kiemelése mellett - tekintettel a családjog integrálására - hangsúlyozni kell a személyi viszonyok Ptk-beli szabályozását is.
Bevezető rendelkezések: A Bevezető rendelkezések között az egész törvénykönyvön átsugárzó alapelveket kell elhelyezni, és ha szükséges, a Könyveken belül is ki lehet mondani önálló alapelveket. A Koncepció a jelenlegi alapelvek közötti átfedések megszüntetésére, koncentráltabb szabályozásra tesz javaslatot.
Az új kódexben a következő alapelvek fenntartása indokolt:
- A jóhiszeműség és tisztesség követelményét továbbra is fenn kell tartani a polgári jogok gyakorlásával és a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan.
- Fenn kell tartani a nemo suam turpitudinem allegans auditur elvét, mert ennek széles körű és zömében helyes bírói gyakorlata alakult ki.
- A joggal való visszaélés tilalmát az új kódex is mondja ki, de ne határozza meg ezt a tilalmat, bízza azt a bírói gyakorlatra.
- A jogszabály által megkívánt nyilatkozatnak bírói ítélettel történő pótlása jelentős beavatkozás a felek magánautonómiájába, erre - a korábbi gyakorlattal szemben - csak kivételesen lenne lehetőség.
- A jelenlegi alapelvek közül az új Ptk-nak is ki kell mondania, hogy a törvényben biztosított jogok védelme elsősorban bírósági útra tartozik.[11]
Ez a Könyv a természetes személyekre és a jogi személyekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ebben a Könyvben a természetes személyekre vonatkozó részt - a Koncepció szerint - lényegesen nem kell megváltoztatni.
- 325/326 -
A jogi személyekről szóló rendelkezéseket jelentősen kell módosítani: főleg a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezéseket, valamint a jogi személy alapítására és megszüntetésére vonatkozó szabályokat.
A Tematika indoklása szerint a jogi személyekre vonatkozó alapvető rendező elvek hiányoznak a magyar jogrendszerből. Ezért az lenne indokolt, ha az új Ptk. tartalmazná egyrészt a jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat, másrészt a jogi személy típusok teljes szabályanyagát. Az általános kritériumok meghatározása azért is lenne lényeges, mert - az új kódex által deklaráltan - Ptk-n kívüli törvény csak akkor létesíthetne Ptk-n kívüli jogi személyt, ha az megfelelne a Ptk-beli általános kritériumoknak. Csak az általános kritériumok megléte esetén lehetne -adott esetben - a jogi személy szervezeti egysége is jogi személy. Az új Ptk-ban elismerésre kerülhetne törvényben meghatározott vagyontömeg (alap) jogi személyisége is, ha működtetéséről és képviseletéről kezelő szerv gondoskodik.
Az új kódex jelentősen megváltoztatná a jogi személyek keletkezésének, tartalmi változásának és megszűnésének szabályait. Így a jogi személyek konstitutív hatályú aktussal, nyilvántartásba vétellel - és nem alapítással - szereznék meg jogképességüket. Továbbá minden változás csak konstitutív hatályú bejegyzéssel válna hatályossá, és a jogi személy megszűnéséhez a nyilvántartásból való törlés kellene. A nyilvántartással kapcsolatos feladatokat bíróság keretében szervezendő és bírósági felügyelet alatt működő hivatal látná el.
A nyilvántartásba bejegyzés és az alapítás közötti időben - a Koncepció szerint - az előtársaság mintájára szabályozott, ún. elő jogi személy működne.
A jogi személy alapítására és megszűnésére vonatkozó általános szabályok körében az új Ptk. kimondaná, hogy jogi személyt szerződéssel, alapító okirattal vagy alapszabállyal (továbbiakban alapító okirattal) lehet alapítani, és csak olyan jogi személy-típus alkalmazásával, amelyet a Ptk. vagy más törvény már meghatározott. Az alapító okiratnak - eltérő rendelkezés hiányában - kötelezően tartalmaznia kell: az alapító megjelölését; a jogi személy nevét és székhelyét; a célt, amelyre jogi személyt alapították; a jogi személy céljára rendelt vagyon mértékét; gazdasági tevékenységet végző jogi személynél tevékenységi körét; a jogi személy legfőbb ügydöntő és ügyvezető szervét; törvényes képviselőjét, a jogi személy kötelezettségeiért való felelősség módját és mértékét. Ki kell mondani az Európai Közösségek 1. sz. társasági jogi irányelvének megfelelően, hogy a jogi személy tevékenységi körének (céljának) az alapító okiratban történő meghatározása a jogi személy jogképességének terjedelmét nem érinti.
- 326/327 -
A jelenleg hatályos Ptk-val szemben a jogi személy megszűnésének általános szabályairól is egységes elvek szerint kell rendelkezni. A jogi személy megszűnési esetei a következőek lennének: a) meghatározott idő eltelte vagy meghatározott feltétel bekövetkezése b) feloszlás c) beolvadás, összeolvadás d) különválás, kiválás e) más jogi személyiségi formává átalakulás f) feloszlatás g) bíróság általi megszűntnek nyilvánítás. Az új kódex rendezné a jogutódlás módját, a jogutód helytállási kötelezettségét és az ezzel összefüggő kérdéseket, szabályokat tartalmazna továbbá a jogutód nélküli megszűnésre is.
Az új Ptk-nak jogi személynek kell minősítenie a jelenleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat (a közkereseti társaságot és a betéti társaságot). A Tematika indoklása szerint azért, mert ezek jogi lényegüket tekintve jelenleg is jogi személyek, jogképességük megegyezik a többi társaság jogképességével. Ha jogszabály jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet ruház fel jogképességgel, akkor a jogszabálynak törvényes minimumként meg kell jelölni a szervezet képviselőjét és ügyviteli szervét, valamint meg kell határoznia a szervezet anyagi kötelezettségvállalásának feltételeit.
A személyek polgári jogi védelme körében a legjelentősebb módosítási javaslat a sérelemdíj bevezetése. A személyiségi jogok megsértésének jelenlegi objektív jogkövetkezményei változatlanok maradnának, csak a nem vagyoni kártérítés helyett az ún. sérelemdíj jogintézményét vezetné be. Ez egyrészt a személyiségi jog megsértésének közvetett kompenzációja lenne, másrészt olyan magánjogi büntetés, amely egyben pénzbeli elégtételt is jelentene. Sérelemdíj megítélhető lenne olyan esetekben is, amikor a személyiségi jogsértés a sértett oldalán nem eredményezett hátrányt, de az eset összes körülményei alapján a sértettnek nyújtott elégtétel indokolt volna. A bíróság a hátrány nagysága mellett a személyiségi jogsértés és a felróhatóság súlya alapján döntene a sérelemdíj megítélhetőségéről, és mérlegelési jogkörében állapítaná meg annak összegét. A sérelemdíjtól függetlenül, akár a sérelemdíj mellett a bíróság a vagyoni kár megtérítését a kártérítési felelősség szabályai szerint változatlanul megítélhetné.
A Koncepció szerint a Ptk-ba kell beépíteni a családjog szabályait, figyelembe kell azonban venni a családjogi viszonyok sajátosságait. A családjog terén a jogalkotónak elsősorban nem az uniós normákhoz kell igazodni,
- 327/328 -
hanem az Európai Emberi Jogi Egyezmény családjogi tárgyú rendelkezéseihez, és ezzel kapcsolatban az Európai Emberi Jogi Bíróság családjogi tárgyú ítélkezési gyakorlatához, valamint a nemzetközi egyezmények közül elsősorban az 1989. évi, a gyermek jogairól szóló egyezményhez.
A Családjogi Könyv élén speciális, a családjogi viszonyokra jellemző, vagy a polgári jogi viszonyoktól eltérő módon jellemző alapelvek kerülnének.
A hatályos Családjogi törvény által szabályozott elvek közül a következő elveket indokolt az új Ptk-ban is megtartani: a házasság és család védelmének elvét, a házastársak egyenjogúságának elvét mind a házasságban, mind a szülő-gyermek kapcsolatban, valamint a gyermekek védelmének, érdekeik elsődlegességének elvét.
Új elv lenne a családi és egyéni érdek összhangjának követelménye a jelenlegi társadalmi és egyéni érdek összhangja helyett. A Gyermekjogi Egyezmény néhány családjogi tárgyú elvét és rendelkezését be kellene építeni az új Ptk-ba: így például azt, hogy a gyermek lehetőség szerint családjában - vagy ha erre bármely oknál fogva tágabb családjában nincs lehetőség -, akkor is családban nevelkedjék.
A Családjogi Könyv felépítése a hatályos tagolást követné, és a következő három fő részből állna: 1. a házasság, 2. a rokonság és 3. a gyámság.
A házasság szabályai között a házassági vagyonjog szabályait kell gyökeresen átalakítani. Ennek több oka van, de az egyik legjelentősebb az, hogy a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokhoz ezeket a szabályokat csak kis mértékben igazították hozzá. Ezen a téren ezért nagy az igény a tartalmi változtatásokra és a hatályosnál részletesebb szabályozásra. Ennek során figyelemmel kell lenni a családvédelmi érdekekre. Ezeket összhangba kell hozni az üzleti tevékenységet folytató házasfél önálló vagyoni döntéseinek szélesebb körű elismerésével, valamint a forgalom biztonságának követelményeivel, különösen a hitelezők érdekeinek védelmével.
Ez a Könyv a Tulajdonjog helyett a Dologi Jog címet viselné. Ebben a Könyvben a következő tételeket kell alapelvként kimondani:
- Dologi jogot csak a Ptk. hozhat létre (típuskényszer).
- A dologi jog szabályai az érintett felek egyező akaratával sem mellőzhetőek.
- Alapelv a kisajátítás körén túlmenő, jogszabállyal történő államosítás általános tilalma.
- 328/329 -
- Kisajátításra csak kivételesen és nyomós közérdekből, törvényi alapon és törvényben szabályozott feltételek mellett, teljes, azonnali és feltételekhez nem kötött kártalanítás mellett kerülhet sor.
- A tulajdonosi jogok közérdekből való korlátozására csak törvényi alapokon, törvényi feltételek mellett és csak teljes kártalanítás mellett kerülhet sor.
A Dologi Jogi Könyv tartalma: Tartalmaznia kell a dologra és a dologi jellegű jogokra vonatkozó szabályokat.
A Dologi Jogi Könyvbe kell beépíteni a társasházra vonatkozó szabályanyagot, az alapvető földjogi szabályokat valamint az ingatlan-nyilvántartás anyagi magánjogi szabályait. A Kodifikációs Főbizottság álláspontja szerint az ingatlan-nyilvántartás problémáit megoldaná, ha a jelenlegi nyilvántartási rendszer helyett a bíróságok közvetlen felügyelete alatt álló szervezet látná el az ingatlanok nyilvántartását. Ez megfelelően biztosítaná a nyilvánosságot és a közhitelességet.
A dolog fogalmát a Tematika nem a Dologi jogi Könyvben bővítené tovább, hanem azt javasolja, hogy ezt a kérdést a Ptk. az adásvételi szerződés szabályainál rendezze.
Állami tulajdon: A magántulajdonon alapuló piacgazdaság polgári jogában minden jogalany tulajdona magántulajdon. Ez vonatkozik az állam tulajdonára is: magánjogi viszonyokban az állami tulajdon is magántulajdon. Az állami tulajdont főszabályként az állam önálló jogi személynek minősülő költségvetési szervei kezelik az államháztartási törvényben szabályozott költségvetési gazdálkodási rend szerint. Ha egyetlen állami költségvetési szerv hatáskörébe sem tartozik a kincstári jellegű állami tulajdon kezelése, akkor a vagyont az állam törvényes képviselőjeként - a kincstári vagyonért felelős miniszter jogkörét gyakorolva - az Államkincstár kezeli. Ha az állami vagyon nem kincstári, hanem vállalkozói jellegű vagyon, akkor az állam azt gazdasági társaságokban illetve közhasznú társaságokban köteles hasznosítani. Az állam vállalkozási vagyonának körét külön törvényben kell meghatározni, és egyúttal meg kell határozni a vállalkozási vagyonon belül a tartósan állami tulajdonban maradó vagyont, valamint a magántulajdonba adandó (értékesítendő, privatizálandó) vagyon körét.
A Ptk-nak tartalmaznia kell az állami tulajdon (és az önkormányzati tulajdon) kizárólagos és forgalomképtelen tárgyait. Az a javaslat, hogy csökkenteni kell a forgalomképesség körét. Kizárólag törvény határozhatja majd meg azokat az állami monopoltevékenységeket, amelyeket az állam koncessziós szerződés útján is hasznosíthat.
- 329/330 -
Az új Ptk-nak a tulajdonjog magánjogi szabályai mellett tartalmaznia kell a korlátozott, ún. idegen dologbeli jog normáit is. Ezen belül külön-külön fejezetben kell szabályozni a használati jogokat és az értékjogokat: használati jogokként a személyes és telki szolgalmakat, értékjogokként a zálogjogokat. Ezzel a javaslattal visszahelyeznék a zálogjogot a dologi jogba, vagy legalábbis megosztanák a szabályokat a Dologi Jogi Könyv és a Kötelmi Jogi Könyv között.
Szerkezete: Ez a Könyv hat részből áll majd:
1. az első rész a kötelmek általános szabályait tartalmazza,
2. a második rész a szerződések általános szabályait,
3. a harmadik rész az egyes szerződéstípusok szabályait,
4. a negyedik rész az értékpapírkötelmek általános szabályait,
5. az ötödik rész a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait,
6. a hatodik rész a kötelmet létrehozó egyéb tényállások: jogalap nélküli gazdagodás, megbízás nélküli ügyvitel, díjkitűzés, esetleg egyéb nevesített egyoldalú jogügylet, valamint az utaló magatartás szabályait tartalmazza.
1. A kötelmek általános szabályai közé kerülnének az elévülésre, a határidő számítására vonatkozó rendelkezések, az ügyleti képviselet szabályai, a kamatra és beszámításra vonatkozó szabályok, azok a normák, amelyek a kötelezett több tartozásának elszámolási sorrendjére vonatkoznak, a többalanyú kötelmek szabályai, és az egyoldalú jogügyletekre[12] vonatkozó szabályok.
2. A második rész a szerződések általános szabályait tartalmazza. A Koncepció elöljáróban néhány olyan általános elvet rögzít, amelyeket a szerződések szabályozásánál kíván érvényesíteni.
Az új Ptk. a jelenlegi szabályozási rendszer helyett egységesen kívánja szabályozni a kereskedelmi forgalom és a magánszemélyek szerződéses viszonyait. Lényeges változás, hogy a jogalkotó a szerződési jog megalkotásakor alapvetően a kereskedelmi (üzleti forgalom) szerződéseit tekinti modellnek és nem a magánszemélyek hagyományos szerződési kapcsolatait.
- 330/331 -
A Koncepció abból indul ki, hogy a vagyoni forgalom résztvevői képesek érdekeik érvényesítésére és védelmére, ezért a magánjognak a lehető legszűkebben kell beavatkoznia szerződési kapcsolataikba. Ebből következik a magánautonómia széles körű elismerése, és az állami (bírósági) beavatkozás jogi lehetőségeinek visszaszorítása. (Erre csak kivételes esetekben, az ún. "gyengébb fél" érdekében kerülhet sor, amelynek eseteit kifejezetten meg kell határozni. Tipikusan ilyen helyzetek adódnak a fogyasztói jogviszonyokban, a munkajogviszonyokban valamint az általános szerződési feltételek alkalmazásával kötött ügyletekben.) Hagyományos védelmi eszközként továbbra is igénybe vehető a tilos, az erkölcstelen és az uzsorás ügyletek semmisségi szankciója.
A fentiekből következik, hogy a szerződési szabályok körében diszpozitivitást kell érvényesíteni. Kógens szabályokra szélesebb körben csak a fogyasztói szerződések körében lenne szükség.
A Koncepció szerint a szerződési jog szabályainak belső tagolása tekintetében megmaradnának a szerződési jog jelenlegi keretei.
Az új kódexnek a Ptk-ba kell integrálnia a fogyasztói szerződések speciális szabályait, ami nagyrészt az európai közösségi jog átvételét jelenti. A fogyasztói szerződések normáinak egy részét a szerződések általános szabályai közé kellene illeszteni, más részét az adott szerződéstípus normái közé. A fogyasztó és fogyasztói szerződés jelenlegi meghatározását csak pontosítanák.[13]
A szerződési jog alapelvei közül továbbra is abból kell kiindulni, hogy a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Emellett külön ki kell emelni, hogy a felek azt is szabadon döntik el, hogy kötnek-e szerződést vagy sem. Szerződés megkötésére a feleket csak törvény, és az is csak kivételesen kötelezheti.
A szerződési jog sajátos alapelveként - és nem az egész kódexre érvényesülő általános alapelvként - kell kimondani a felek együttműködési kötelezettségét.
A szerződési jog általános szabályai között a Koncepció két területen javasol lényegi változásokat: I. a szerződés érvénytelensége és II. a kártérítés körében.
- 331/332 -
I. Részben új elvi alapokra helyezik az érvénytelenség szabályait: A Koncepció három témakörben változtat: a) az érvénytelenségi okoknál, b) a semmisségnél és c) az érvénytelenség jogkövetkezményeinél.
a) A Koncepció egységes rendszerbe kívánja foglalni az érvénytelenségi okokat és - amennyire lehetséges - az érvénytelenségi okokhoz kapcsolja az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit.
Az érvénytelenségi okok között a jogszabályba ütköző (tilos) szerződések érvénytelensége a bírói gyakorlatban hosszú ideig értelmezési nehézséget jelentett, ezért a következő szövegezési módosítás indokolt: a jogszabályba ütköző szerződés az egyéb jogkövetkezményektől függetlenül semmis, ha az adott jogszabály ezt maga kimondja, vagy ha a jogszabály célja kifejezetten a felek által meghatározott szolgáltatás vagy a szerződés egyéb tartalmának megtiltása.
A gazdasági forgalom felesleges jogi akadályainak megszüntetése végett a Koncepció az alaki hiba miatt érvénytelen szerződésekre annak a bírói gyakorlatban érvényesülő elvnek a felvételét javasolja, miszerint a jognyilatkozat alaki hibáját, ha jogszabály kivételt nem tesz, a teljesítés orvosolja.
A dogmatikai teljesség miatt a kényszert az érvénytelenségi okok közé kell felvenni.
Továbbra is érvénytelenségi ok maradna a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között a szerződéskötés időpontjában meglévő "feltűnően nagy értékkülönbség". Meghatározott szerződéseknél (például szerencseelemet tartalmazó szerződéseknél) azonban maga a Ptk. zárná ki az erre az érvénytelenségre alapozott megtámadási lehetőséget, illetve a fogyasztói szerződések körén kívül lehetővé tenné, hogy szerződéskötéskor maguk a szerződő felek mondjanak le erre alapított megtámadási jogukról.
b) Semmis szerződés érvénytelenségére peren kívül továbbra is bárki hivatkozhat, és megmaradna az a szabály is, hogy perben a bíróság a szerződés semmisségét a felek erre irányuló kérelme nélkül, hivatalból veszi figyelembe. E tételeket pontosítva kell beemelni az új Ptk-ba a bírói gyakorlatban kialakult azon jogelvet, hogy perben az érvénytelenség bírósági megállapítására keresetet (perbeli kifogást) csak jogi érdekkel (és ezért perbeli legitimációval) rendelkező személy terjeszthet elő. A nemo turpitudinem suam allegans auditur általános alapelvét az új Ptk. nemcsak a Bevezető rendelkezések között, hanem az érvénytelenségre vonatkoztatva is megfogalmazná, és ki-
- 332/333 -
mondaná, hogy aki a semmisség okát felróható módon idézte elő, a szerződés érvénytelenségére nem hivatkozhat.
Fenn kell tartani a semmis és megtámadható szerződések közötti különbséget. Új hatálytalansági esetként kerülne szabályozásra az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződések relatív hatálytalansága.
c) Az érvénytelenség jogkövetkezményei körében ki kell mondani, hogy érvénytelen szerződés alapján nem követelhető a szerződés teljesítése.
Ha az érvénytelen szerződés alapján már részteljesítések történtek, akkor a Koncepció a hatályos szabályoktól eltérő, új elvi alapokon álló megoldásokat javasol: Az eredeti állapot helyreállítása csak akkor alkalmazható, ha a szerződéskötés előtti fennállott helyzet természetben visszaállítható. Ez a lehetőség - mint tulajdoni igény - reverzibilis dologszolgáltatások esetében nyílik meg. Szembenálló pénzszolgáltatásokra jellegük miatt tulajdoni igény nem támasztható. Ezért a pénzszolgáltatás visszafizetését a bíróság a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján rendelheti el.
Az eredeti állapot helyreállításával nem rendezett vagyoneltolódásokat (költségeket, hasznokat, károkat stb.) a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint kell megítélni (kisegítő jelleggel alkalmazva a jogalap nélküli gazdagodás szabályait).
Adott esetben a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet természetben nem lehet visszaállítani vagy a szolgáltatás jellege miatt (eredeti irreverzibilitás) vagy utólagos irreverzibilitás miatt (a szolgáltatás megsemmisülése, elfogyasztása, felhasználása, feldolgozása, elidegenítése stb. miatt). Ilyen esetben a Koncepció a szerződő felek viszonyának rendezésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályait rendeli alkalmazni. A jogalap nélkül gazdagodó fél javára - felelősségi, illetve veszélyviselési megfontolások alapján - a gazdagodástól elesés kedvezményes szabályai azonban nem alkalmazhatóak.
Továbbra is fenn kell tartani azt a lehetőséget, hogy a bíróság érvényessé nyilváníthatja a szerződést, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.
Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeiről a bíróság dönt. A Koncepció a hatályos szabályoktól eltérően azt javasolja, hogy a bíróság - még semmisség esetén is - ne hivatalból, hanem csak a felek kérelmére határozzon.
Az állam javára marasztalás szankciójáról az a javaslat, hogy azt az új Ptk. iktassa ki az érvénytelen szerződés, valamint a jogalap nélküli gazdagodás jogkövetkezményei közül, mert annak legfontosabb esetcsoportjai eltűntek az ítélkezési gyakorlatból.
- 333/334 -
II. A szerződésszegésért való felelősség szabályainál a Koncepció egyrészt szigorítja a szerződésszegő fél kártérítési felelősség alóli kimentési lehetőségét (a), másrészt a hatályos Ptk-tól eltérően állapítja meg a kártérítés határait (b).
a) Kimentés a szerződésszegésből eredő kártérítési felelősség alól: E téren a nemzetközi kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott szigorúbb kimentési elvet kell meghonosítani azzal, hogy a szerződésszegésért való kártérítési szankciót az új Ptk. ne kösse a szerződésszegő fél felróhatóságának feltételéhez. A Tematika szerint a kereskedelmi forgalomban kötött szerződéseknél a szerződésszegés kárkövetkezményeinek telepítése elsősorban kárelosztást jelent, és nem az egyéni hiba represszióját. Ezért a szerződésszegő fél nem mentheti ki magát azzal, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Kimentésre csak az adna lehetőséget, ha a szerződésszegő fél bizonyítja, hogy a kárt olyan akadály okozta, amely nem volt elhárítható, és a szerződéskötés időpontjában nem kellett az akadállyal számolnia. Ezt a kimentési elvet a kötelezett közreműködőjére is alkalmazni kell.
b) A kártérítés határai: a kiindulópont az, hogy a szerződésszegésből eredő teljes kárt meg kell téríteni.
A nemzetközi kereskedelmi jogban elfogadott normáknak megfelelően az elmaradt hasznok és következménykárok mértékének korlátjaként be kell vezetni az ésszerű előreláthatóság mércéjét. Ez azt jelenti, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződésszegés időpontjában előre látott, vagy amelyeket látnia kellett azon tények és körülmények alapján, amelyekről mint a szerződés lehetséges következményeiről a szerződéskötéskor tudott vagy tudnia kellett. A károsultat terheli a bizonyítás azzal kapcsolatban, hogy milyen kár (illetve a kár mely része) volt a szerződésszegő fél számára előre látható.
Az új Ptk-ban a szerződésszegésért fennálló (kontraktuális) kártérítési felelősség a kimentés eltérő feltételei tekintetében elválna a szerződésen kívüli (deliktuális) kártérítési felelősségtől. A hatályos Ptk. egységesen állapítja meg a deliktuális és kontraktuális kártérítési felelősség általános (felróhatósághoz kötött) szabályát, és alapvetően egységesen kezeli a részproblémákat is. Az új Kódex a felelősség feltételrendszerében (a kimentés tekintetében) választja szét a két jogterületet. A kártérítés módjára és mértékére vonatkozó szabályozás továbbra is egységes maradna. A kártérítés módjának és mértékének normáit továbbra is a deliktuális felelősség szabályai
- 334/335 -
között kell elhelyezni, elegendő erre csak utalni a kontraktuális felelősség szabályai között
A piaci verseny igényeinek eleget téve a fogyasztói szerződések körén kívül lehetővé válna a szerződésszegésért való felelősség kizárása és korlátozása.
3. Az új Ptk. a szerződések általános szabályai után nem a deliktuális felelősség normáit tartalmazná, hanem az egyes szerződéstípusok szabályait, majd az értékpapírkötelmeket, és ezután rendezné a szerződésen kívüli károkozást, és végül az egyéb kötelemfakasztó tényeket.
A legtöbb szerződéstípus különös részi szabálya elsősorban a kereskedelmi forgalom igényei miatt korszerűsítésre szorulnak. Egyes szerződéstípusok Ptk-beli szabályai nem alkalmasak az üzleti élet követelményeinek kielégítésére, ezért modernizálást igényelnek. Más kereskedelmi jogi szerződések nincsenek benne a Ptk-ban, ezért ezeket be kell építeni az új kódexbe. A szerződéstípusok sorrendjének meghatározásánál elsősorban a szerződések gazdasági jelentőségéből kell kiindulni, de figyelembe venni a szolgáltatások dare, facere, praestare jellegét is.
4. Az új Ptk-ban kell összefoglalni az anyagi értékpapírjog általános szabályait: az értékpapír fogalmát (a definíciót normatív módon, az értékpapírok tartalmi ismérveit kidolgozva kell megadni), az alaki legitimáció intézményét, rendezni kell az értékpapírok átruházását, a kifogáskorlátozást és az értékpapírok megsemmisítésének anyagi jogi szabályait. Ezeket a kérdéseket a dematerializált értékpapíroknál is szabályozni kell.
5. A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait a Koncepció két részre tagolja: általános részre és különös részre.
Az általános rész tartalmazná a deliktuális felelősség általánosnak tekinthető alakzatát, a felelősségi jog általánosítható szabályait valamint a felelősségi szankciókat (a kártérítés módjára és mértékére vonatkozó rendelkezéseket). Nem kívánják szigorítani a szerződésen kívüli kártérítési felelősség általános szabályát.
A különös részben helyezné el a Koncepció a speciális felelősségi és kártalanítási alakzatokat és az azokra vonatkozó különös szabályokat.
Az általános részben a bírói gyakorlat következetlensége miatt ki kell mondania az új Ptk-nak, hogy a törvény tiltja a károkozást. Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A károkozás általános tilalmának kimondása miatt kifejezetten rendelkezni kell a károkozás megengedettségének esetköreiről, a jogellenességet kizáró okokról. A jog-
- 335/336 -
ellenességet kizáró okok körében általánossá kell tenni azt a szabályt, miszerint a károkozás törvény által megengedett eseteiben kártalanítás jár, ez alól kivételt csak törvény állapíthat meg közérdekből és kivételes esetekben.
A kártérítés módja és mértéke: A hatályos Ptk. négyféle kárt ismer: a) beállott értékcsökkenést, b) elmaradt vagyoni előnyt (elmaradt hasznot), c) nem vagyoni kárt, d) a hátrány kiküszöböléséhez vagy csökkentéséhez szükséges költségeket [Ptk. 355. § (4) bek.].
a) A károsult vagyonában beállott értékcsökkenés fogalma alatt a kommentárok és a bírói gyakorlat csak a dologban bekövetkező változások miatti hátrányokat érti. Ezt az értelmezést ki kellene terjeszteni a nem dologi vagyoni károkra is (pl. jogvesztéssel, követeléstől történő eleséssel keletkezett hátrányokra is).
b) Az elmaradt vagyoni előny (az elmaradt haszon) kategóriája több bizonytalansági tényezőt tartalmaz, ezért kereteit az előreláthatósági korlát közé kellene szorítani úgy, ahogy ez a mérvadó bírói gyakorlatban kifejezésre jut. Az a javaslat, hogy az új Ptk. mondja ki, hogy a károkozó csak azokért az elmaradt hasznokért tartozik felelősséggel, amelyeket normális körülmények között egy adott cselekmény következményeiként ésszerűen előre lehetett látni. A kártérítési felelősség megállapításához a károsultnak a valós veszély nagy valószínűséggel való fennállását kellene bizonyítania.
c) A nem vagyoni kárt az új Ptk-ban már nem kellene szabályozni tekintettel arra, hogy a személyhez fűződő jogok megsértésének polgári jogi szankciójaként a sérelemdíj bevezetését tervezik, amely átvenné a nem vagyoni kár kompenzációs szerepét is.
d) A károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek kategóriáját a bírói gyakorlat által kialakított tartalmi korlátozással kellene kiegészíteni oly módon, hogy kárként csak az ésszerűen indokolt és célszerű kiadásokat és költségeket lehessen érvényesíteni.
Az új Ptk-nak a teljes kártérítés elvének fenntartása mellett elsődlegesen a kártérítés pénzbeli módjáról kell rendelkeznie. Az in integrum restitiució és a kár természetben való megtérítésének lehetősége csak a kártérítés egyéb módjaként tehető szabállyá, amelyet csak a károsult ilyen irányú kifejezett kérelme, és a hatályos rendelkezések szerinti feltételek fennállása esetén rendelhet el a bíróság.
A felelősség egyes esetei körébe, a különös részbe kell integrálni a jelenleg külön jogszabályokban megállapított polgári jogi felelősségi szabályokat. Ezek közül a legjelentősebbek a következőek:
- 336/337 -
- Munkajogi kárfelelősségi kérdések: Ha az egyedi munkaszerződés a Ptk-ban kerül szabályozásra, akkor a munkavállalói és munkáltató kárfelelősséget az új Ptk-nak is szabályoznia kell vagy az egyedi munkaszerződés szabályainál vagy a deliktuális felelősség körében.
- Tisztségviselők felelőssége: Jogalkotói döntéstől függ, hogy integrálják-e az új Kódexbe a gazdasági társaságok, szövetkezetek, különféle társulások vezető tisztségviselőinek és tisztségviselőinek a társasággal (szövetkezettel, társulással) szemben fennálló speciális felelősségi szabályait.
- A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvényt az új Ptk. deliktuális felelősségi részébe kellene beépíteni.
- Az abszolút felelősség: - A különböző szabályok összehangolása után - az új Kódexbe indokolt beilleszteni az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvénynek az atomenergia alkalmazásával kapcsolatosan keletkezett károkért való felelősségi szabályait, és a károk megtérítéséről szóló rendelkezéseit. (Az abszolút felelősségnek a Kódexbe integrálása esetén e rendelkezéseknek a deliktuális esetek élén kell állnia.)
- Önálló felelősségi tényállásként kell kimondani a környezetet, illetőleg a természetet veszélyeztető, szennyező vagy egyébként károsító kauzális kártérítési felelősséget. Ezzel az új Kódex egységes meghatározását adná a jelenleg külön törvényekbe foglalt felelősségi szabályoknak, és ennek során felhasználná az okozatosságra és kártelepítésre vonatkozó európai közösségi doktrínát. Külön ki kellene mondani az ügyészi közérdekű keresetindítás lehetőségét és a Környezetvédelmi Alap javára szóló marasztalást.
- Veszélyes üzemi felelősség: a hatályos szabályt azzal a bírói gyakorlatban kialakult módosítással kell megtartani, hogy a károsult közrehatása esetén a közrehatás arányának megállapításánál az üzem veszélyességét is értékelni kell.
- Vadkár, vadászati kár és a vadban okozott kár: A hatályos Kódex rendelkezései közé kell felvenni a külön törvény által szabályozott vadkár, vadászati kár és a vad elpusztításával okozott kárról szóló rendelkezéseket. A vadkárokért való helytállási kötelezettség szabályozásánál indokolt lenne, ha a veszélyes üzemi felelősség helyett az új Ptk. a vadászatra jogosult szigorúbb felelősségét tartalmazná, és a vadászatra jogosult csak akkor mentesülne a felelősség alól, ha a kárhoz a károsult felróható önhibája vezetett.
- Az alkalmazott és a megbízott károkozása: A munkáltató (és a szövetkezet) kárfelelősségét kimondó hatályos rendelkezéseket az új Ptk-nak általában kellene kiterjesztenie minden jogi személyre, ha annak vezető tisztségviselője, tisztségviselője vagy tagja - e viszonyával összefüggés-
- 337/338 -
ben - harmadik személynek kárt okoz. Ki kell mondani, hogy ha az alkalmazott, a megbízott vagy a tag a kárt szándékos bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel okozta, akkor a károsult irányában közvetlenül is felel (esetleg a munkáltatóval illetve a jogi személlyel egyetemlegesen).
- Az állam kárfelelőssége: Az államigazgatási jogkörben okozott kárért való hatályos szabályokat a bírósági gyakorlatban kialakult tételeknek megfelelően kellene módosítani. Így az állam, az önkormányzat illetőleg ezek szervei kártérítési felelőssége akkor állapítható meg, ha a károkozás a közhatalom gyakorlása során, vagyis közhatalmi-hatósági tevékenység illetve mulasztás keretében történik. A bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség szabályait az uniós szabályokra is tekintettel külön tényállásban kellene szabályozni. Itt kellene kimondani a Ptk-ban azt, amit jelenleg az eljárásjogi törvény tartalmaz, hogy a perek tisztességes lefolyásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jogosultság megsértésével történt sérelemokozás esetén az állam felróhatóságtól függetlenül felel. Itt kell továbbá szabályozni a jogtalan letartóztatás vagy fogva tartás miatti kártérítési igényeket is. A bírói felelősség körében kellene szabályozni általános felelősségkizáró szabályként, hogy az egyedi ügyekben hozott, tartalmilag hibás döntések nem alapozzák meg az állam kártérítési felelősségét. Az állam jogszabályalkotással okozott károkért való felelősségét oly módon kellene megállapítani, hogy az állam csak az utóbb alkotmányellenesnek ítélt jogszabályon alapuló, egyedi aktusokkal okozott károkért tartozik felelősséggel.
6. A hatodik rész a kötelmet létrehozó egyéb tényállások: jogalap nélküli gazdagodás, megbízás nélküli ügyvitel, díjkitűzés, esetleg egyéb nevesített egyoldalú jogügylet, valamint az utaló magatartás szabályait tartalmazza.
Az öröklési jogban a Tematika szerint "a polgári jog más területeinél nagyobb jelentősége van a hagyományokhoz és a megszokotthoz való ragaszkodásnak. A Koncepció szerint továbbá "az új Törvénykönyvnek nem lehet célja a mai társadalmi-gazdasági viszonyokat is megfelelően szolgáló ... szabályoknak feltétlenül újakkal való felváltása". Ennek megfelelően a Koncepció kisebb módosításokat javasol az öröklési jogban, de alapvető változásokat nem, így például továbbra is megmaradna kisebb változ-
- 338/339 -
tatásokkal az ági öröklés, mint sajátos magyar jogintézmény, valamint a kötelesrész.
A Koncepció és a Tematika továbbra is foglalkoztatja a jogásztársadalmat: tételeit elemzik, és megállapításait vitatják.[14] Az új Polgári törvénykönyv normaszövegének kidolgozása a Kormány határozata[15] alapján megkezdődött.
* * *
by Ildikó Basa
The Study may serve as a good practical guidance to the conception of the new Hungarian Civil Code. After a brief historical review, and description of the drafting process, the paper summarises the principal issues addressed in the Conception of the New Civil Code ("Conception"). These are: the proposed structure is a comprehensive code, covering all ranges of matters that are related to civil law, including commercial law, family matters, labour law, company law, intellectual property and conflict of laws issues. Then the paper describes the most important specific amendment proposals in the various fields covered by the Conception basic principles of civil law, rules regarding legal entities, contract law, civil liability and the law on succession.■
- 339 -
JEGYZETEK
[1] A magánjog egy-egy részéhez résztervezetek készültek a XIX. sz. második felében: például 1871-ben készült el Hoffmann Pálnak a magánjog általános részét szabályozó tervezete, 1887-ben Teleszky István öröklési jogi tervezete.
[2] 1900. Első Magyar Általános Polgári Törvénykönyv tervezete, 1913. második (bizottsági) szöveg, 1914. ún. képviselőházi szöveg (harmadik tervezet), 1915. ún. bizottsági szöveg (negyedik tervezet).
[3] A törvény hatálybalépésére és végrehajtására kiadták az 1960. évi 11. tvr.-t.
[4] 1977. évi IV. törvény, végrehajtására az 1978. évi 2. tvr.
[5] 1061/1999. (V. 28.) Kormányhatározattal módosított 1050/1998. (IV. 24.) Kormányhatározat a polgári jogi kodifikációról.
[6] 1009/2002 (I. 31.) Kormányhatározat.
[7] A koncepció egyes részeinek szerzői: Kisfaludi András: Az értékpapírkötelmek általános szabályai; Lábady Tamás: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért, biztosítási szerződés; Petrik Ferenc: Első Könyv: Személyek; Kőrös András: Második könyv: Családjog; Sárközy Tamás: Harmadik Könyv: Dologi jog; Vékás Lajos: Bevezetés, Negyedik Könyv: Kötelmi jog (a biztosítási szerződés, a deliktuális kártérítési jog és az értékpapírkötelmek kivételével); Weiss Emília: Ötödik Könyv: Öröklési jog.
[8] 1003/2003 (I. 25) Kormányhatározat.
[9] A "The new civil law concept" dokumentum elérhető az Igazságügyi Minisztérium honlapján keresztül http://www.im.hu/fooldal/cikk/cikk.phtml? cikkid=2580 címen.
[10] A Gazdasági társaságokról szóló törvény novellája valószínűleg 2004. év végére készül el. A Ptk. normaszövege elkészítési határideje 2005. decembere.
[11] Nincs szükség a régi alapelvek közül az általában elvárható magatartás követelményének, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének alapelvi szintű kiemelésére, mert ezek nem jelentenek mást, mint amit a jóhiszeműség és tisztesség követelménye.
A korábban szabályozott alapelvek közül az együttműködési kötelezettség elve nem általános követelmény, ezért nem a Bevezető rendelkezések között, hanem a szerződési jog körében kell rögzíteni.
A jelenleg hatályos Ptk-ban lévő a tulajdonhoz való alapjog védelmének valamint a személy védelmének elvét felesleges az új kódexben alapelvi szinten kimondani, mert ezek védelmét az Alkotmány mondja ki, és azt a Ptk. csak megismételné.
[12] Az egyoldalú jogügyletek közé lehetne besorolni a nevesített kötelmi természetű egyoldalú jogügyleteket: a díjkitűzés és a közérdekű kötelezettségvállalás normáit is.
[13] Fogyasztó: az üzleti tevékenysége és önálló foglalkozása körén kívül eső célból szerződést kötő természetes személy. Fogyasztói szerződés az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy (a "kereskedő") között jön létre, aki a szerződést üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körébe tartozó célból köti [Ptk. 685. § d) pontja].
[14] Ezt mutatja például a szakmai viták sorában a polgári jogi kodifikációról az ELTE-n rendezett konferencia, amely a Ptk. Koncepció és Tematika kapcsán egy-egy jelentős polgári jogi jogintézménnyel foglalkozott. Egy-egy témáról két neves, meghívott előadó fejtette ki röviden gondolatait. Solt Pál és Zlinszky János az objektív felelősségről tartott előadást; Kisfaludy András és Sárközy Tamás a jogi személyek általános szabályairól és a gazdasági társaságok jogáról; Boytha György a nem vagyoni kártérítésről és a sérelemdíjról; Harmathy Attila és Vékás Lajos az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeiről.
[15] 1003/2003 (I. 25.) Kormány határozat.
Lábjegyzetek:
[1] Basa Ildikó, Tudományos munkatárs, MTA Jogtudományi Intézete, Budapest, E-mail: basa@jog.mta.hu
Visszaugrás
