Rohanó világunkban egyre nagyobb elvárás, hogy mindennapos ügyeink intézésére is gyorsabb tempóban kerüljön sor. Az idő pénz, az internet pedig pillanatok alatt lehetővé teszi, hogy webshopokon keresztül vásároljunk, vagy online ügyet intézzünk. A gyors és minél költséghatékonyabb ügyintézés iránti vágy megfogalmazódik az ingatlanvásárlás körében is, főként igaz ez a termőföldekre, hiszen a mezőgazdasági tevékenységet végzők pontosan tudják, hogy az időjárási viszonyoktól is jelentősen függő termesztés és termelés körében minden napsütéses vagy esős nap számít.
A földvásárlás azonban manapság még nem egy rövid idő alatt megvalósuló jogügylet, nem elegendő hozzá az eladó, a vevő és egy ügyvéd. A jogalkotó a polgári jog általános szabályaihoz képest speciális szabályokat alkotott meg a földvásárlásokra a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (Földforgalmi törvény), valamint a Földforgalmi törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (Fétv.) rögzített szabályrendszerrel. Az említett jogszabályokban rögzített rendelkezések - lépcsőzetes hatályba léptetéssel - javarészt 2014-től határozzák meg hangsúlyosan a magyar földvásárlás kereteit.
A jogalkotó célul tűzte ki, hogy elsősorban a mezőgazdasági tevékenységet rendszeresen, életvitelszerűen folytató, képzett földművesek szerezhessenek földet annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság, mint ágazat a hozzá értő szakemberek segítségével fejlődhessen, a birtokelaprózódás mértéke csökkenjen, a földek megművelhetősége növekedjen, az agrárágazat pedig a fiatalabb generáció tagjai számára is vonzó jövőképet adhasson. Ennek érdekében a jogalkotó rögzítette többek között az elővásárlási jogok taxatív rendszerét és felállított egy olyan - több szerv együttműködését igénylő - hatósági eljárási mechanizmust, ellenőrzési és szankciós rendszert, amely elősegíti az elérni kívánt célok megvalósulását, azt, hogy Magyarországon modern, erős és szakszerű mezőgazdasági termelés folyhasson.
A Földforgalmi törvény a hatálya alá tartozó földek megvásárlását - néhány kivétellel - hatósági jóváhagyáshoz köti, a jóváhagyási eljárás pedig egy nagyon összetett és cizellált rendszer, melynek több állomásán is jogorvoslati lehetőséget iktatott be a jogalkotó annak érdekében, hogy a föld végül az annak hasznosítására legalkalmasabb személyhez kerülhessen.
A hatósági jóváhagyási eljárás tulajdonképpen úgy is felfogható, mint egy földért folyó verseny, amelyben a versenyzők célja minél előrébb végezni az adott földért érvényesített elővásárlási jogok sorrendjében, mert röviden fogalmazva, azé a föld, akinek arra erősebb joga van.
A hatósági jóváhagyási eljárás első ránézésre a modern fékek és ellensúlyok rendszerét tartalmazza, mivel teljesen eltérő jogkörrel eljáró szervek korlátozhatják vagy vizsgálhatják felül egymás tevékenységét egyazon eljáráson belül. A modern fékek és ellensúlyok rendszere azonban hosszas és elhúzódó eljárásokat is eredményezhetett, ezen kívánt változtatni a jogalkotó azzal a 2019. január 11. napján hatályba lépett módosítással, mely több ponton is változtatott a jóváhagyási eljárás jogorvoslati rendszerén.
De milyen hatással is járnak ezek a módosítások és valóban megvalósulhat-e az új szabályozással az időszerűség követelménye?
A bevezetőben már említésre került, hogy a földvásárlás főszabály szerint hatósági jóváhagyáshoz kötött. Az eljárás nem szokványos, nem elegendő a tulajdonszerzéshez egy adásvételi szerződés megkötése, aláírása és annak ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése.
Az eljárás több lépcsős, azon belül beszélhetünk a jegyző kifüggesztési eljárásáról, melyet a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása követ, ez szintén több szakaszra tagolható. A későbbiekben részletesen is szó lesz róla, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv előzetes vizsgálatot végez, majd az eljárásba beékelődik a helyi földbizottság állásfoglalásának kiadásával kapcsolatos eljárási szakasz - illetve 2019. január 11. napját megelőzően az ehhez kapcsolódó jogorvoslati rend - végül pedig az eljárást a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásnak jóváhagyási szakasza zárja.
A mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásába ékelődött állásfoglalás kiadásával kapcsolatos szakaszban hozta a legnagyobb változtatást a Földforgalmi törvény és a Fétv. 2019. január 11. napján hatályba lépett átfogó módosítása, ugyanis 2019. január 11. napjáig létezett az a közbenső jogorvoslati rend, melynek értelmében a helyi földbizottság állásfoglalásával szemben a föld fekvése szerinti települési önkormányzat képviselő-testületéhez kifogással lehetett fordulni, az önkormányzat képviselő-testülete által hozott határozattal szemben pedig keresetlevelet lehetett előterjeszteni a bírósághoz.
A módosítás következtében aztán kizárólag a Kamara beékelődött eljárása maradt, az állásfoglalással szemben igénybe vehető jogorvoslati rend azonban kiemelésre került a jogszabályokból, átformálva ezzel a hatósági jóváhagyási eljárást.
A Földforgalmi törvény szabályai alapján az adásvételi szerződés megkötését követően kötelező azt 60 napra kifüggeszteni a föld fekvése szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, melynek azért van jelentősége, mert az elővásárlási joggal rendelkezők kizárólag ebben a 60 napban tehetnek a földre elfogadó vagy arról lemondó nyilatkozatot. Az eljárásnak ezt a 60 napját a jegyző kontrollálja, ugyanis a jegyző jogosult a kifüggesztési eljárás során ellenőrizni az elfogadó nyilatkozatot tevők személyazonosságát, átvenni az elfogadó nyilatkozatokat és a szükséges igazolásokat, majd a 60 nap lejártával a kifüggesztett adásvételi szerződést a hirdetőtábláról levenni és
- 147/148 -
hatósági jóváhagyáshoz kötött adásvétel esetén az iratokat megküldeni a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.
A mezőgazdasági igazgatási szerv feladatait jelenleg a kormányhivatalok látják el. A hatósági jogkörben eljáró mezőgazdasági igazgatási szerv eljárására minden esetben irányadóak a 2018. január 1. napját megelőzően hatályos közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.), 2018. január 1. napját követően pedig az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályai.
A mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 23. § (1) bekezdése alapján a részükre jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat először - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából megvizsgálja, illetve ellenőrzi. Az eljárás ezen szakaszát nevezzük előzetes ellenőrzési szakasznak, ahol eldől, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv alkalmasnak találja-e az iratokat arra, hogy beszerezze a helyi földbizottság állásfoglalását. Itt kell egy kis kitérőt tennünk, hogy alaposan szemügyre vegyük a helyi földbizottság jóváhagyási eljárásban betöltött szerepét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
