A "Magyar alkotmányosság az európai integrációban" című könyv elsődleges célja az, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának közjogi problémáit rendszerezve ismertesse. Dezső Márta és Vincze Attila közös munkája egy izgalmas, új közjogi dimenziót jelenít meg: az európai integráció legjelentősebb kérdéseit vizsgálja kifejezetten alkotmányjogi szemszögből, a magyar alkotmányos berendezkedés oldaláról - szemben például az "Európai közjog és politika" című tankönyvvel, amely elsősorban az EU szemszögéből tekint az egyes problémákra.
Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy hazánk számára az európai integrációhoz való csatlakozás alkotmányjogi szempontból valódi mérföldkőnek számít: átformálódott a jogforrási rendszerünk, lényeges állami hatáskörök kerültek át az Unióhoz, a magyar hatóságok közösségi jogot sértő döntései az Európai Bíróság előtt megtámadhatóak, és még sorolhatnánk a példákat. Manapság egy leendő, vagy éppen egy már gyakorló jogász számára az Európai Unió működésének, alapvető joganyagának ismerete immár nélkülözhetetlen, dolgozzon az bármely jogterületen. Magyarország három éve teljes jogú tagja az Uniónak, így a döntések alakítója, a közösségi politikájának formálója is, és magyarok mindannyian európai polgárok is egyben. Ahhoz azonban, hogy valóban dolgozni tudjunk a közösségi joggal, meg kell értenünk kialakulását, rendező elveit, vagyis "vezérlő dinamikáját".
Az eddig elszórtan, különböző szakkönyvekben, tanulmánykötetekben, illetve egyes tankönyvekben tárgyalt az integrációval összefüggő speciális témaköröket egységbe rendezi, és a szinte teljes spektrumot kifejezetten a magyar alkotmányossággal kapcsolatban mutatja be. Nagy értéke a könyvnek, hogy gondolatébresztő módon jeleníti meg azokat az aktuális transznacionális közjogi kihívásokat, amelyekre a jövőben kell majd az Uniónak válaszokat találnia. Ilyen kérdéskörök például az uniós szervek demokratikus legitimációja, a tagállamok és az Unió közötti világos hatáskörmegosztás, vagy éppen az Európai Bíróság és a tagállami alkotmánybíróságok közötti kapcsolat.
A könyv félúton egy tankönyv és szakkönyv között helyezkedik el - és bár szükségesek hozzá megfelelő közjogi előtanulmányok - éppen sokoldalúsága miatt a jogi oktatásban több aspektusból is jól hasznosítható. A tartalom azonban nem csupán az alkotmányjog iránt érdeklődők számára lehet hasznos, hanem az integráció közjogi problematikájának megértése más jogterület jogászai - például civilisztikával vagy éppen büntetőjoggal foglalkozó szakemberek - számára is. A hiánypótló mű kiváló segítséget nyújt évfolyamdolgozat vagy szakdolgozat megírására készülőknek: megalapozza az integráció egyes közjogi kérdéseit, így a tudományos kutatás bármely kijelölt "ösvényen" tetszőleges irányban folytatható.
A könyvet modern szemlélet jellemzi: a könnyebb érthetőség kedvéért és a gyakorlatiasság jegyében jogeseteken keresztül mutatja be az egyes problémákat az olvasóknak. Az Európai Bíróság gyakorlatából kiemelt egyes elvi jelentőségű döntések - köztük olyan klasszikusnak nevezhető ügyek, mint a van Gend en Loos, az ENEL vagy az Internationale Handelgesellschaft ügy - szervesen illeszkedik a szöveghez, nem bontva meg annak egységét. A könyv lényeges újítása az is, hogy az európai bírósági gyakorlat bemutatása mellett foglalkozik az egyes nemzeti alkotmánybíróságok, kiemelten a magyar Alkotmánybíróság az európai jogra vonatkozó releváns döntéseivel is. Emellett az olyan kulcsfontosságú, mégis nehezen érthető fogalmakat, mint például transznacionális közigazgatási aktus, vagy a nemzetközi közjogi kollízió, szabatosan, jól követhetően magyaráz. Hála a pontosan tagolt szerkezetnek és a következetes témavezetésnek, az olvasó könnyebben és gyorsabban eligazodik a bonyolult európai közjogi összefüggésrendszerek "útvesztőiben".
A lábjegyzetek szövegben való elhelyezése jó döntés: így azonnal kereshetőek a hivatkozások, illetve a forrás megjelölések, vagyis gyorsabban haladhat az olvasó. Az európai integrációval foglalkozó gazdag nemzetközi és hazai szakirodalmat széleskörűen dolgozza fel, mindeközben azonban nem veszik el a részletekben. Részben a nagyszámú forrásmegjelölés, részben pedig a hallgatóknak való segítségnyújtás miatt talán célszerű lett volna a kötet végén egy részletesebb bibliográfia összeállítása, illetve a könyvben említett bírósági döntések rendszerezése.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
