1. A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény 1994. január 1-jén lépett hatályba. Az eltelt közel tíz év ellenére számottevő bírói gyakorlat nem alakult ki - a bíróságok alig néhány tucat esetben alkalmazták e jogszabályt, s mindössze egyetlen közzétett eset kapcsolódik a törvényhez. Tekintettel arra, hogy a törvény a 85/374/EGK irányelvet ülteti át a magyar jogba, a közösségi jogi háttér és az európai bírósági gyakorlat tanulmányozása segítségünkre lehet a magyar szabályok értelmezésében is. Jelen írás célja az, hogy a termékfelelősség hazai rendszerét, valamint a magyar szabályozás alapját képező közösségi jog legújabb fejleményeit bemutassa, egyúttal a tagállami tapasztalatokat a magyar jog tükrében is értékelje.
2. Az Európai Bizottság 1999-ben ún. Zöld Könyvet készített [COM (1999) 396 final], amelyben összegezte a tagállami jogalkalmazás tapasztalatait, és felvázolta az irányelv továbbfejlesztésének lehetséges irányait. A dokumentum vitára bocsátása után 2001-ben Jelentést tett közzé a Bizottság [COM (2000) 893 final], amelyben bemutatta a beérkezett észrevételeket, és levonta a jogalkotásra irányadó következtetéseket. A Jelentés megállapította, hogy a peresített esetek száma a tagállamokban is csekély. A legtöbb közzétett eset - mindössze harminc - Németországban volt, viszont Franciaországban, Görögországban és Luxemburgban nem volt publikált bírói döntés. Ennek fő okát abban látják, hogy az ügyeket inkább egyéb felelősségi jogalapon oldják meg, illetve azokban az esetekben, amikor a termék hibája és a kárral fennálló okozati összefüggés egyértelmű, a vitát peren kívül rendezik, mivel a kérdés csak a kártérítés összege, és a gyártóknak nem érdeke nyilvános perek lefolytatása.
3. Az Európai Bíróság az irányelvhez kapcsolódóan eddig öt döntést hozott, amelyből három ún. jogsértési eljárás volt, amelyben az Európai Bizottság Görögország, Franciaország és az Egyesült Királyság vonatkozásában az irányelvnek a belső jogba való átültetését támadta; így csak két határozat született az irányelvet átültető nemzeti szabályok gyakorlati alkalmazása során felvetődő értelmezési kérdéseket megválaszolandó, ún. előzetes döntéshozatal keretében (az EK-Szerződés 234. cikkében meghatározott eljárás típus). Általános tételként fogalmazta meg az Európai Bíróság az irányelvről, hogy az nem minimum-harmonizációt testesít meg, hanem a szabályozási körében teljesnek tekintendő, következésképpen a tagállamok nem térhetnek el a rendelkezéseitől az átültetése során, még a fogyasztók javára sem. Ezt a megközelítést érvényesíteni kell az irányelv szabályainak értelmezése során is. Érdemes hangsúlyozni, hogy az EU-hoz való csatlakozásunkat követően a magyar bíróságoknak a belső jogot az irányelv fényében kell értelmezniük; e célból bíróságaink is az Európai Bírósághoz fordulhatnak az irányelv értelmezését kérve, ha a termékfelelősségi törvény alkalmazása során bizonytalanok egyes szabályok pontos értelmét illetően.
4. A termékfelelősségi irányelv célja az, hogy szigorú, objektív felelősségen alapuló kártérítés igény biztosításával hatékony jogvédelmet nyújtson a fogyasztóknak a termékek hibái által okozott károsodás esetére, továbbá lehetővé tegye a termék gyártójával szembeni közvetlen igényérvényesítést, és a szabályok egységesítésével lebontsa az áruk tagállamok közötti szabad áramlásának akadályait, illetve megszüntesse a tagállami szabályok különbözőségéből adódó versenytorzulást. Az irányelv a kockázat arányos elosztásával megfelelő egyensúlyt igyekszik kialakítani a gyártók és a fogyasztók érdekei között.
5. Az irányelv és a magyar törvény alapján termékfelelősség a "termékek" által okozott károkért áll fenn. Terméknek minősül minden ingó dolog - akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan részévé vált - és a villamos energia is. A termékfelelősség a beépített résztermék előállítójával szemben külön is érvényesíthető, vagyis a végső termék gyártójának felelőssége nem olvasztja azt magába. Termékfelelősség tapad a feldolgozatlan mezőgazdasági termékekhez is - ezekre az 1999/34/EK irányelv terjesztette ki a szabályozást (részben a kergemarha kór hatására), és ezt a hatálybővítést a 2002. évi XXXVI. törvény ültette át a magyar jogba, 2003. január 1-jei hatállyal. Nem minősül terméknek az ingatlan, így az épület sem, de a beépített anyagok vonatkozásában fennáll a termékfelelősség. Az emberi vér, a vértermékek, a szövetek és szervek terméknek minősülhetnek (a termékfelelősség érvényesíthetőségéhez az egyéb törvényi feltételek teljesülése is szükséges). Az információ nem termék, így pl. egy barkácsolásról szóló könyvben adott útmutatás balesetveszélyességére tekintettel termékfelelősség nem terheli a könyv előállítóját.
6. A termékfelelősség akkor áll fenn, ha a termék hibás. A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására. A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.
E törvényi definícióra azért van szükség, mert a termékfelelősség szerződésen kívüli felelősségi alakzat, így a hiba megítéléséhez nem ad viszonyítási alapot a felek szerződéses rendelkezése, vagyis a jogszabálynak kell megteremtenie azt a mértéket, amelyhez képest a hiba megállapítható. Egy német ügyben a Bundesgerichtshof kimondta, hogy a termék biztonságosságához fűződő elvárásnak minősül az, hogy egy ásványvizes palack ne hordozzon magában olyan hibákat, még mikroszkopikus méretű hajszálrepedéseket sem, amelyek a palack felrobbanásához vezethetnek, és ezen a jogos elváráson az sem változtat, hogy nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel e hibák (a hajszálrepedések) felismerhetők és javíthatók lennének.
A definícióból az is következik, hogy a termékhez kapcsolt olyan figyelmeztetés, amely a valószínű kockázatokra hívja fel a fogyasztó figyelmét, hatással van az elvárható biztonságra, vagyis kizárhatja a hibássá minősítést. A fogyasztói elvárás objektíve értékelendő, vagyis nem a károsult egyedi elvárásait kell vizsgálni. A biztonságosság elvárható szintjének megállapításakor figyelembe kell venni a termékhez kapcsolódó használati útmutatót, a tájékoztatást arról, hogy a termék fogyasztása (használata) mikor ellenjavallt, a terméken jelzett fogyaszthatósági időt, a termék jelzett rendeltetését, felhasználhatósági körét. Egy termék természetéből adódó veszélyessége nem egyenlő a hibássággal.
A hibákat meg szokás különböztetni aszerint, hogy az a terméktípus konstrukciójára vezethető vissza, vagy a konkrét termék egyedileg hibás (pl. az összeszerelés következtében - "péntek délutáni termék"), esetleg a termékhez adott instrukció nem volt megfelelő.
7. A hiba megállapíthatóságához kapcsolódik a "fejlesztési kockázat" telepítésének kérdése. Az irányelv lehetőséget ad arra, hogy a gyártó kimentse magát a felelősség alól, ha a termék ugyan hibásnak bizonyult, de a termék forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető. Az irányelv lehetőséget ad arra is, hogy a tagállamok ne alkalmazzák ezt a kimentési lehetőséget. Luxemburgban és Finnországban a fejlesztési kockázatokra is kiterjed a termékfelelősség, Spanyolországban az élelmiszerek és gyógyszerek, Franciaországban az emberi testből származó termékek, Németországban a gyógyszerek esetében nincs lehetőség a kimentésre a fejlesztési kockázatra hivatkozással. A magyar jog általános érvénnyel biztosítja a kimentési lehetőséget a fejlesztési kockázat esetében, kivételt képez az atomkárokért fennálló felelősség (1996:CXVI. tv.). Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény 21. §-a alapján az állam kártalanítja a károsultat, ha a gyártó a fejlesztési kockázat szabálya alapján mentesül a termékfelelősség alól.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
