Az Európai Unió Bírósága a 2025. április 30-i AxFina Hungary (A szerződés fennmaradása) ítéletben (C-630/23, EU:C:2025:302) a Kúria előzetes döntéshozatali kérelme alapján a tisztességtelen árfolyam-kockázati tájékoztatót tartalmazó devizában nyilvántartott lízingszerződés fennmaradásának lehetőségét vizsgálta (37., 38. és 93. pont). Az ítélet ennek megfelelően nem értékelte az árfolyamrésre vonatkozó kikötés tisztességtelenségével összefüggő magyar szabályozást. Az ítélet megállapításai egyrészt arra vonatkoznak, hogy teljesíthető-e a devizában nyilvántartott lízingszerződés a tisztességtelen árfolyam-kockázati tájékoztató elhagyását követően (42-73. pont), másrészt arra, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár az árfolyam-kockázati tájékoztató tisztességtelen voltának megállapítása a szerződésre.
In its judgment of 30 April 2025 in AxFina Hungary (Continuation of the contract) (C-630/23, EU:C:2025:302) examined the possibility of maintaining a leasing contract denominated in foreign currency containing unfair exchange rate risk information, based on a request for a preliminary ruling from the Kúria (Supreme Court) (paragraphs 37, 38, and 93). Accordingly, the judgment did not assess the Hungarian legislation relating to the unfairness of the exchange rate margin clause. The findings of the judgment concern, on the one hand, whether a foreign currency-denominated leasing agreement can be performed after the omission of unfair exchange rate risk information (paragraphs 42 to 73) and, on the other hand, to the legal consequences for the contract of a finding that the exchange rate risk information was unfair.
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 93/13 irányelv) 6. cikk (1) bekezdése szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és a szerződés változatlan feltételekkel csak akkor köti továbbra is a feleket, ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető. Az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerint e rendelkezés alapján a nemzeti bíróságok nem jogosultak arra, hogy az érintett feltétel tartalmát módosítsák (56. pont). A tisztességtelen feltételek kihagyásával ezért csak akkor teljesíthető a szerződés, ha az nem teszi szükségessé a szerződésnek a nemzeti bíróság általi módosítását (62. pont), márpedig mind a pénznem módosítása (64. pont), mind az eredetileg a fogyasztót terhelő árfolyamkockázatnak a hitelintézetre való áthárítása (66. pont) a szerződés módosításának minősül. A tisztességtelen árfolyam-kockázati tájékoztató kihagyásával ezért a szerződés nem teljesíthető (67. pont). A nemzeti bíróság egyedül akkor jogosult az árfolyam-kockázati tájékoztató kihagyása miatt nem teljesíthető szerződést módosítani, a szerződésben a tisztességtelen feltételt más rendelkezéssel helyettesíteni, ha máskülönben a fogyasztót különösen káros következményeknek tenné ki (68. pont).
Ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával nem teljesíthető, a nemzeti jogszabályoknak lehetővé kell tenniük a fogyasztó azon jogi és ténybeli helyzetének helyreállítását, amelyben a fogyasztó akkor lett volna, ha nem köti meg a szerződést, és nem veszélyeztethetik a 93/13 irányelv által elérni kívánt visszatartó hatást (76. pont).
Az azon jogi és ténybeli helyzet helyreállításának tartalmát, amelyben a fogyasztó a tisztességtelen feltétel hiányában lenne, az AxFina Hungary (A szerződés fennmaradása) ítélet a következőképp határozza meg: a fogyasztó számára biztosítani kell az eladó vagy szolgáltató jogalap nélküli - a fogyasztó kárára az említett tisztességtelen feltétel alapján való - gazdagodásának visszatérítéséhez való jogot (48. pont).
- 43/44 -
A szerződés érvénytelenné nyilvánítása nem minősül szankciónak, így arra az arányosság követelménye nem irányadó (80. pont).
Tekintettel arra, hogy az irányelv önmagában nem keletkeztet kötelezettséget magánszemélyekkel szemben, arra magánszemélyekkel szemben nem lehet hivatkozni (84. pont). Ezért van jelentősége annak a kérdésnek, hogy a nemzeti jog biztosítja-e azon jogi és ténybeli helyzetnek a helyreállítását, amelyben a fogyasztó akkor lett volna, ha nem köti meg a szerződést. Ennek megítélésekor a nemzeti bíróságnak a nemzeti jogot az uniós joggal összhangban kell értelmeznie (85. pont), aminek egyedül az általános jogelvek és a nemzeti jog contra legem értelmezésének tilalma szab gátat (87. pont). Az állandó nemzeti ítélkezési gyakorlat ellenben nem ad felmentést az uniós joggal összhangban álló értelmezés követelménye alól, ezért a nemzeti bíróságok mellőzhetik a felsőbb bíróságok által elfogadott olyan értelmezés alkalmazását, amely nem egyeztethető össze az adott irányelvvel (88. pont). Ha azonban e szempontok alapján sem lehetséges a nemzeti jogot az uniós joggal összhangban értelmezni, az az 1991. november 19-i Francovich és társai ítéletből (C-6/90 és C-9/90, EU:C:1991:428) eredő ítélkezési gyakorlat értelmében az érintett fogyasztókkal szemben az állam kártérítési felelősségét alapozza meg (90. pont).
Az AxFina Hungary (A szerződés fennmaradása) ítélet értelmében az árfolyam-kockázati tájékoztató tisztességtelensége esetén a nemzeti jognak azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását kell lehetővé tennie, amelyben a fogyasztó a tisztességtelen feltétel hiányában lenne (76. pont). A 93/13 irányelv 6. cikk (1) bekezdés alapján a tagállamokra háruló e kötelezettség értékelésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy "a 93/13 irányelv nem szabályozza kifejezetten az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződésnek az abban foglalt tisztességtelen feltételek elhagyását követő érvénytelenségéből eredő következményeket. Ennélfogva a tagállamok feladata meghatározni az ilyen megállapítás következményeit" (74. pont).
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikke értelmében "az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja", az árfolyam-kockázati tájékoztató tisztességtelensége esetén a 93/13 irányelv 6. cikk (1) bekezdésből a tagállamokra háruló kötelezettség tartalma mozgásteret enged a tagállamok számára a forma és az eszközök megválasztása terén. Ennek megfelelően a magyar jogrendszer a fogyasztóval kötött szerződésben szereplő tisztességtelen kikötést a polgári jogban a célzott joghatás hibájaként az érvénytelenségi okok között szabályozza, s az érvénytelenség megállapítása esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását írja elő. Az uniós jogi tartalom ezért a magyar polgári jog fogalmi rendszerében képeződik le.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
