A döntés: Az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarája kimondta, hogy nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét (a továbbiakban: Egyezmény) a közszférában dolgozók nyugdíjának a felfüggesztése abban az esetben, ha a nyugdíj mellett továbbra is munkát akarnak végezni a közszférában.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarájának 267 (2017) ítélete (2017. szeptember 5.) a Fábián kontra Magyarország 78117/13. számon indult ügy tárgyában az alábbi megállapításokat tette:
- Az ügyben kimondásra került, hogy Fábián Gyula esetében nem sérült az Egyezmény 1. számú jegyzőkönyvének tulajdon védelmére vonatkozó 1. cikke.
- Az eljáró Nagykamarában egyhangú döntés született abban a kérdésben, hogy a közszférában foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalók különböző kategóriái közötti eltérő bánásmódra vonatkozó panaszt határidőn túl nyújtották be, ezért nem tekinthető elfogadhatónak.
- Az eljáró Nagykamara tizenegy a hathoz arányban úgy döntött, hogy nem sérült az Egyezmény 14. cikkében rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma sem azzal, hogy eltérő szabályokat kell alkalmazni a közszférában és a magánmunkajog keretében foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra vonatkozóan.
1. A döntés alapjául szolgáló tényállás
2. A Fábián kontra Magyarország 78117/13. számú ítélet
3. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarájának 267 (2017) számú ítélete
4. Következtetések, Magyarország Alkotmánybíróságának megállapításai az Alaptörvény alapján
5. Összegző megállapításaim a kérdéskörrel kapcsolatosan
Magyarországon a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kormányhatározat) a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről rendelkezett. Ebben a Kormány felhívta a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték.[1] A Kormányhatározat elrendelte, hogy a megszüntetett jogviszonyú közalkalmazottak, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők álláshelyeinek betöltésére közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető, és a feladat ellátására megbízási vagy vállalkozási szerződés sem köthető.[2] A Kormányhatározat ugyanakkor nem zárta azt ki, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója - a Kormány véleményének kikérését követően, amely vélemény köti a munkáltatói jogkör gyakorlóját - a nyugdíjast továbbfoglalkoztassa, ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége ezt indokolja.
Az előzőekben ismertetett Kormányhatározatban foglaltakkal összhangban a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny.) 2013. január 1-jével rögzítésre került, hogy az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett ugyanakkor nyugdíjasnak minősül és az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a fentiekben meghatározott jogviszonyának a megszűnését.[3] Fontos rögzíteni, hogy csak a fenti jogviszonyok esetén történő munkavégzés esetén kerül szüneteltetésre a nyugellátás, abban az esetben, ha a jogosult a közszférában tovább dolgozna. Így nem vonatkozik ez a rendelkezés azokra, akik a nyugellátásuk mellett munkaviszonyban állnak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján. Megállapítható, hogy
- 51/52 -
a nyugdíjbiztosítási szabályok ilyen jellegű változtatásának célja a közszférában dolgozó alkalmazottak nyugdíjazásának az elérése volt, valamint költségvetési politikai szempontból az, hogy választás elé állították a közszférában dolgozókat, hogy vagy nyugdíjasként veszik igénybe a nyugellátásukat, vagy nyugdíjasként továbbfoglalkoztatásukat kérik, de ebben az esetben, ha van is lehetőség a továbbfoglalkoztatásukra, a nyugdíjuk szüneteltetését kell elrendelni. Látható, hogy ebben az esetben is megmarad a nyugdíjas státuszuk, csak nem kaphatnak nyugdíjat és illetményt is egyidejűleg.
Fábián Gyula 1953-ban született. 47 éves korában korkedvezményes nyugdíjba ment, így 2000. január 1-jétől kezdett el nyugdíjat kapni. 2012. július 1-jétől a közszférában, a XIII. kerületi önkormányzatnál vállalt munkát, így a kormány nyugellátásra vonatkozó szigorítása őt is érintette. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság jelezte Fábián Gyula részére, hogy az önkormányzatnál betöltött jogviszonya miatt a nyugellátása szüneteltetésre kerül 2013. július 1-jétől. Fábián Gyula 2013. december 5-én ezen intézkedések miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Fábián Gyula az Egyezményre hivatkozva kért jogorvoslatot a Magyar Kormány intézkedésével szemben. Hivatkozott az Egyezmény első Kiegészítő jegyzőkönyvének (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) 1. cikkére, amely kimondja, hogy "[m]inden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik. Az előző bekezdésben foglaltak nem korlátozzák az államok jogát olyan törvények alkalmazásában, melyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történő használatát szabályozhassák, illetőleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfizetését biztosítsák."[4] Fábián Gyula a társadalombiztosítási nyugdíjjogosultságára mint szerzett jogra hivatkozott, amelyre szerinte alkalmazni kell a tulajdon védelmére vonatkozó szabályokat. Álláspontja szerint őt ettől a Jegyzőkönyv 1. cikke alapján nem lehet megfosztani. Az államadósságra mint közérdekre való hivatkozást nem lehet elfogadni a tulajdon védelmének elvével szemben, a nyugdíjának az elvétele arra hivatkozással, hogy továbbfoglalkoztatására kerül sor, a szerzett jogok védelmébe ütközik. A tulajdon védelmén túl Fábián Gyula az Egyezmény 14. cikkére is hivatkozott, amely szerint az Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.[5] Fábián Gyula álláspontja szerint a törvényi szabályozás különbséget tesz a magánszférában és a közszférában foglalkoztatottak között. Ezenkívül pedig az állami alkalmazottak esetében is van különbségtétel Fábián Gyula előterjesztése alapján, hiszen a miniszterekre vagy a polgármesterekre nem vonatkozik a rendelkezés. Előadta továbbá, hogy a 2013. január 1-jével bevezetésre került Tny. 83/C. §-ának álláspontja szerint nem lehet visszaható hatálya, ez ugyanis szerzett jogot (a már megszerzett nyugdíjjogosultságot) sérti. Fábián Gyula tehát sérelmesnek és diszkriminatívnak tartotta egyrészt a köz- és magánszféra nyugdíjasai közötti különbségtételt, másrészt a közszférán belüli állami alkalmazottak megkülönböztetését is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
