A Polgári Törvénykönyv Harmadik Könyvének társasági jogi szabályaiban (Ptk. 3:324. §) rögzített befolyásszerzés jogintézménye a jelenlegi szövegezés mellett számos jogalkalmazási nehézséget vet fel, melyeknek megoldására mihamarabb szükség van. Jelen írásunk amellett, hogy sorra veszi ezen anomáliák egyes eseteit, azokra megoldási javaslatokat is megfogalmaz.
The legal concept of acquisition of influence as set out in the corporate law rules of the Third Book of the Civil Code (Civil Code, § 3:324), as currently drafted, raises a number of difficulties in the application of the law, which need to be resolved as soon as possible. This paper, in addition to reviewing some of these anomalies, proposes solutions to them.
A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:324. §-ban szabályozott befolyásszerzés jogintézményének jelenleg hatályos szövegezése számos jogalkalmazási nehézséget vet fel[1], melyeknek megoldására mihamarabb szükség van.
1. A Ptk. 3:324. §-ában rögzített szabály a befolyásszerzést a csak a kft. vagy a zrt. tagjára korlátozza, holott - miután maga a törvény is előírja a közvetett befolyásszerzés vizsgálatát és jogkövetkezményeit - észlelnie kellene, hogy a befolyásszerzés megvalósulhat olyan személy részéről is, aki a társaságnak közvetlenül nem tagja; adott esetben kizárólag közvetett befolyás révén.
2. A befolyásszerzési szabályozás másik nagy problémája, hogy a kisebbségi tagok igényérvényesítési lehetőségét a befolyásszerzési bejelentés közzétételétől számítja a Ptk. Ez nem helyes, mert a hatályos szabályozás szerint a nem tag befolyásszerző befolyását, illetve a tag közvetett befolyását a hatályos cégnyilvántartásban nem, vagy részleteiben nem lehet feltüntetni erre szolgáló cégjegyzéki rovat hiányában. A be nem jegyezhető befolyásszerzés ténye közzé sem tehető, közzététel hiányában pedig soha nem nyílik meg a kisebbségi tag (részvényes) eladási jogára az igényérvényesítés időszaka.
3. Nem helyeselhető, hogy a cégbíróságnak a befolyásszerző jelentse be bejegyzés és közzététel végett a befolyásszerzés tényét, anélkül, hogy a társaságot érintő cégjegyzéki adatváltozásáról magát az érintett társaságot értesítenie kellene. A változás bejegyzése ezen felül az esetek nagy részében nem is jegyezhető be, mert a tagi befolyásszerzés esetétől eltekintve a befolyásszerzés ténye, időpontja, adatai a cégjegyzékben nem jelenhetnek meg, arra külön dedikált rovat jelenleg nincs.
Jobb megoldás lenne, ha nem a befolyásszerzőnek, hanem az érintett társaságnak kellene a befolyásszerzést bejelenteni a nyilvántartó bíróságra úgy, hogy abból a befolyásszerző személyi adatai, a befolyásszerzés időpontja, mértéke, közvetlen és/vagy közvetett volta, utóbbi esetben pedig azon szervezetek megjelölése és a bennük fennálló befolyás - többségi és minősített többségi befolyást biztosító - mértéke is kiderüljön, annak érdekében, hogy a befolyásszerzés mértéke kiszámítható, ellenőrizhető legyen.
4. A befolyásszerzés cégjegyzési bejegyeztetése és közzétételének kezdeményezése - a befolyásszerzőnek a fenti adatokat tartalmazó, a társasághoz intézett bejelentése birtokában - a társaság kérelmére történhetne, praktikusan a bejelentés beérkeztétől számított tizenöt napon belül.
5. A Ptk. szövegét szükséges lenne pontosítani abban a vonatkozásban is, hogy a kisebbségi tagok eladási jog iránti igényeiket nem a közzétételtől, hanem a befolyásszerzés fentiekben bejelentett és bejegyzett időpontjától, mint kezdő időponttól a közzétételt követő hatvannapos időtartam leteltéig terjeszthetnék elő. A közzétételt követő hatvanadik nap jogvesztő lenne, és egyúttal az ilyen jellegű igényérvényesítés végső határidejének minősülne.
6. Ugyancsak pontosítani kellene a Ptk.-ban feltüntetett elszámolási szabályt is. Az eladási joggal érintett tagi részesedés piaci értékét kft. üzletrésze és zrt. részvénye tekintetében - tőzsdei forgalmazás hiányában - nyilvánvalóan nem lehet egyszerűen megállapítani. Ehhez értelemszerűen valamilyen mérlegkészítési technikát kell alkalmazni, ehhez azonban ésszerűen kell rögzíteni azt az időpontot, amelyre vonatkozóan a tagi részesedés értékét meg kellene állapítani. Ez semmiképpen sem lehet a kisebbségi tag által előterjesztett kérelem időpontja, mert ez az értékelés tekintetében szinte megoldhatatlan adminisztrációs feladat elé állítja a társaságot. A leghelyesebb az lenne, ha az eladásra szánt
- 51/52 -
tagi részesedés értékét a befolyásszerzés keletkezésének - a befolyásszerző által a fentiek szerint bejelentendő, és cégjegyzékbe is bejegyzendő - időpontjához kapcsolnánk egységesen minden kisebbségi tag eladási joggyakorlására nézve.
7. Kérdés, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: 1997. évi Gt.) azon rendelkezése, mely szerint a bejelentéssel késlekedő befolyásszerző a bejelentés megtételéig szavazati jogát csak a bejelentési kötelezettséggel nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatja, esetleg visszaállítást nyerjen-e a Ptk.-ban, a jelenleg rendelkezésre álló törvényességi felügyeleti jogintézmények ugyanis alig nyújtanak érdemi jogvédelmet a kisebbségnek.
További mérlegelést igényel, hogy az olyan rosszhiszemű befolyásszerzőt, aki bejelentési kötelezettségét elmulasztja, szavazati jogát mégis gyakorolja, hogyan lehetne szankcionálni. Az ugyanis nem járható út, hogy a szavazati jog jogellenes gyakorlásával született társasági határozatokat utólag érvénytelenné nyilvánítsuk, a kártérítési per indítása sem reménykeltő opció.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
