"BÉKÉJÉRE LENNI ENNEK A VILÁGNAK
A JÓISTEN ÜGYÉBEN, SZEBBET NEM SZOLGÁLHATSZ."[1]
Fennköltnek tűnhet tanulmányom bevezető gondolata, mivel a közjegyzői tevékenység során többször találkozunk sokkal prózaibb, lényegére lecsupaszult szituációkkal, mégis úgy gondolom, hogy a mindennapokban csak úgy érdemes tenni a dolgunkat, ha tudatában vagyunk annak, hogy munkánkkal is kiállunk, és tanúságot teszünk közös ügyeink, értékeink mellett, mert egyfajta küldetésnek is érezzük azt, amit hivatásként gyakorlunk.
A felek békés megegyezése, illetve a közjegyző ebben való közreműködése nem csak azt a jogalkotói célt szolgálja, miszerint a bíróságok munkaterhét csökkenteni kell, de költséghatékonysági szempontból is mindenki számára a legkedvezőbb lezárását jelenti a jogvitának. A felek számára is megnyugtatóbb, ha közös megegyezéssel ér véget a vitájuk, és a tapasztalatok szerint, az egyezséggel zárult ügyekben ritkábban kerül sor végrehajtásra, mintha bíróság ítélettel döntött volna az adott kérdésben. E mögött az a pszichológiai alapvetés is áll, hogy a felek konszenzuson alapuló, önszántukból való megegyezése elébe megy a későbbi újabb jogvitának. Így ez a jogintézmény a jogrendszerbe vetett bizalmat, ezáltal az önkéntes jogkövetést is erősítheti.
Ezen vezérfonal mentén haladva a teljesség igénye nélkül ismertetem a közjegyző előtti egyezségi eljárással kapcsolatos szabályozás néhány vonatkozását, remélve azt, hogy írásom segítséget jelenthet a kollegáknak a mindennapokban, és megvilágítva a gyakorlat számára nyitva hagyott kérdéseket, valamint az egyezségkötésre vonatkozó eddigi bírósági gyakorlat által biztosított néhány fogódzót.
A közjegyző előtti egyezségi eljárás, mint a 2018. január 1-jétől a közjegyző hatáskörébe tartozó új közjegyzői nem peres eljárás célja a Szakértői Javaslat[2] szerint, hogy a kérelmező felek a bíróság helyett a közjegyző rugalmasabb, földrajzilag is könnyebben hozzá-
- 60/61 -
férhető jogszolgáltatását is igénybe vehessék a peres eljárás megindításának kezdeményezése előtt, az egyezség létrehozásának érdekében, annak minden előnyével. A gyorsasággal, a személyességgel, a jogi szakszerűséggel, és legfőképp azzal, hogy a közjegyző általi jóváhagyás a bíróság határozatával egyenlő hatályú és res iudicata-t eredményez. A közjegyző előtti egyezség, mely feltételezi a felek megállapodási szándékát, maga is egy erős biztosíték az adott szóra, hiszen éppen azért választják a felek a vitájuk végleges rendezésének ezen békés és közvetlenül végrehajtható módját, mert az abban vállaltakat be akarják tartani. "Az egyezség a polgári jogviták megoldásának ideális módja. A felekben az egyezség rendszerint nagyobb megnyugvást kelt, mint az ítélet[3]."
Ez idáig a közjegyző két eljárásban hagyhatta jóvá ítéleti hatállyal a felek egyezségét, a hagyatéki eljárásban, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése iránti eljárásban.
Ezekben az eljárásokban is igazolódott, hogy a közjegyző a felek számára hozzáférhetőbb, eljárása rugalmasabb, hatékonyabb és komoly garanciát jelent az általa biztosított közvetlen végrehajthatóság. Így alappal fogalmazódhatott meg az igény egy olyan közjegyző előtti egyezségi eljárásra, ahol a tárgyi hatályt ugyan behatárolva, jellemzően vagyonjogi jogvitákra és a járásbírósági hatáskörökre előirányozva vagyonjogi korlát nélkül, de szinte minden - a felek által szabadon rendezhető - magánjogi tárgyú kérdésben lehetővé téve a felek megállapodását a közjegyzői jóváhagyás jogszabályi kontrolljával. Az újabb közjegyzői hatáskörbővítés fő indoka a perelhárító eljárások körének és fórumrendszerének szélesítése, így a bíróságok tehermentesítése volt. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi II. törvényben (továbbiakban: régi Pp.) szabályozott egyezségi kísérletre idézés jogintézményét nagyon ritkán vették igénybe a felek, ennek egyik oka az volt, hogy a keresetindítás előtt a perre hatáskörrel rendelkező és illetékes járásbíróságoktól lehetett kérni az egyezségi kísérletre idézés kibocsátását. Ez az új jogintézmény elősegítheti, hogy a bíróságok tevékenysége a jogviták eldöntésére irányuljon, és az egyezség létrehozását célzó közjegyzői nem peres eljárás néhány év alatt népszerű alternatívája lehet a pernek[4].
Az egyezség kifejezés feltételezi a felek megállapodási szándékát, és a közjegyző részére előrevetít egyfajta közvetítő és kontroll szerepet, mely szerep a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) és az etikai szabályok által is megkívánt közbizalomra érdemes, független és pártatlan jogszolgáltató közjegyzői attitűdbe jól illeszkedik. A közjegyző személye itt is garancia a törvényességre, a jogbiztonságra és a felek egyenlőségének biztosítására. A közjegyző előtti egyezségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az alkalmazásuk során természetesen egy plusz szűrőn is át kell engednie az alapos szakmai tudással felvértezett közjegyzőnek. Ez pedig a józanész, az ésszerűség. Ezt a kötelezettséget írja elő számára Magyarország Alaptörvényének (továbbiakban: Alaptörvény) 28. cikke, miszerint "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jog-
- 61/62 -
szabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak."
Tehát ezen hatáskörének gyakorlása során is jellemzi a közjegyzőt, hogy az állami igazságszolgáltatás részeként, közhatalmi jogosítványt gyakorolva, célszerűségi és hatékonysági szempontoknak megfelelően, alkotmányjogi alapelveket is biztosítva, polgári nem peres eljárást folytat le. Minden más jogi hivatásrendek közül személyében leginkább ötvözve a közjogi joggyakorló, és a magánjogi jogalanyok bizalmát bíró és szempontjaikat képviselő különböző aspektusokat.
A közjegyző előtti egyezségi eljárás (a továbbiakban: egyezségi eljárás), mint külön törvényben szabályozott "par excellence" nem peres eljárás az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (továbbiakban: Kjnp. vagy törvény) hatálya alá tartozik. Az eljárásra vonatkozó rendelkezések a Kjnp. egyes eljárásokat tartalmazó különös részi fejezetében a 27/H § - 27/L §-aiban, valamint e törvény közös eljárási szabályait tartalmazó első fejezetében kerültek elhelyezésre.
A polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel alkalmaznunk kell - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait. Tehát elsősorban a Kjnp. különös, azaz az egyes eljárásokra vonatkozó és közös eljárási szabályait alkalmazzuk, és generális normaként a Pp. rendelkezései alkalmazandóak.
Az egyezségi eljárásban a közjegyzői díj a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII.23.) IM rendelet (továbbiakban: Díjrendelet) 32. § szerint számítandó, így a közjegyző előtti egyezségi eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztése esetén, ha az ügyérték megállapítható, a 10. § szerinti munkadíjat, ha az ügyérték nem állapítható meg, minden megkezdett óráért a 13. § (2) bekezdés c) pontja szerinti munkadíjat kell fizetni. Az egyezségi eljárás lefolytatása esetén a Díjrendelet 7. §-a nem alkalmazható a Díjrendelet 25. § b) pontja szerint. Tehát a teljes ügyérték szerinti díj számítandó fel, melyet a Díjrendelet 39. § (2) bekezdése alapján a félnek az eljárás kezdeményezésekor a 19. § (1)-(2) bekezdése szerint kell megfizetnie, és mivel a Díjrendelet 7 §-a nem alkalmazható, nincs lehetőség a díjfelezésre. Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a Díjrendelet 13. § (2) bekezdés c) pont szerinti háromszoros óradíj illeti meg a közjegyzőt. A felek az egyezségükben rendelkezhetnek arról, hogy ki milyen arányban viseli a közjegyzői díjat. A félnek a kérelem előterjesztésekor a közjegyzői munkadíjat és a költségtérítést meg kell előlegeznie a Kjnp. 7. § (1) bekezdése alapján. Írásbeli kérelem előterjesztése esetén a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül a közjegyző a kérelem visszautasításának terhe mellett végzésével felhívja a felet a díj- és költségelőlegezésre. Szóbeli kérelem jegyzőkönyvbe foglalása esetén a kérelmezőnek a díjat és költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetnie a Kjnp 7. § (2) szerint. A Kjnp. 11. § (2) bekezdése alapján az eljárás megszüntetésének van helye, ha a kérelmező a Kjnp. 7. § szerinti előlegezési
- 62/63 -
kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el, vagy a közjegyzőnek kérelmet már a Kjnp.7. § (3) bekezdése szerint vissza kellett volna utasítania. A Kjnp. 8. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az egyezségi eljárásban költségmentességnek, költségfeljegyzésnek helye nincs, a közjegyző végzése elleni fellebbezésnél az illeték alól sem.
A közjegyző előtti jogerős egyezség fő erénye - azon felül, hogy anyagi jogereje, ítéleti hatálya van - hogy az közvetlenül végrehajtható. Az egyezség végrehajtásának elrendelése az általános szabályok szerint jelenleg papír alapú eljárás. Amennyiben az egyezség és a közjegyzői díj végrehajtására kerül sor, úgy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 16. §-a szerint végrehajtási lapot állít ki a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség alapján bármelyik közjegyző (tehát nem biztos, hogy az egyezségi eljárást lefolytató közjegyző jár majd el a végrehajtás elrendelése során), továbbá a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján a költségjegyzéket kiállító közjegyzőn kívüli bármelyik közjegyző. Lényeges, hogy az egyezség tartalmazzon minden a végrehajtáshoz szükséges adatot, tényt és nyilatkozatot, hogy a végrehajtási lap kitölthető legyen.
A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet (továbbiakban: KÜSZ) melléklete rögzíti a végrehajtási lap kötelező tartalmi elemeit a közjegyző által jóváhagyott egyezség esetében a pénzkövetelés és a meghatározott cselekmény végrehajtása vonatkozásában. A közjegyzőnek alkalmaznia kell az egyezségi eljárás során az ügyvitelére a KÜSZ-t. Így különösen a jegyzőkönyvvezetésre vonatkozóan a KÜSZ 7. § - 11. §-okban előírt szabályokat, melyekből - a teljesség igénye nélkül - néhányat említek: a tárgyalási jegyzőkönyv nem vezethető kézírással, a sorok közé nem szabad írni, a módosítás és a kiegészítés csak a megszabott formában tehető meg, a jegyzőkönyvet annak módosítását és kiegészítését a közjegyző és jegyzőkönyvezető igénybevétele esetén a jegyzőkönyvvezető írja alá, hangfelvétel esetén a jegyzőkönyvet 8 napon belül írásba kell foglalni és az írásba foglalás napját a jegyzőkönyvön fel kell tüntetni, a jegyzőkönyv lapjait sorszámozni kell és össze kell tűzni.
Az elektronikus dokumentumok közjegyzői archiválásának szabályairól és az elektronikus levéltárról szóló 34/2004. (XI. 19.) IM rendelet 1/A. § (3) bekezdése értelmében a közjegyző előtti egyezségi eljárásban létrejött - jogerős végzéssel jóváhagyott - egyezséget, és az egyezséget jóváhagyó jogerős végzést a jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell archiválni. A közjegyző előtti egyezségi eljárásban a kérelmet visszautasító, az eljárást megszüntető, valamint az egyezség jóváhagyását megtagadó végzést nem kell archiválni.
- 63/64 -
A közjegyző joghatóságát általában megalapozza a Kjnp. 27/H. § (2) bekezdése szerint "[...] ha legalább az egyik fél rendelkezik belföldi lakóhellyel (székhellyel), valamint az eljárás tárgyáról a felek szabadon rendelkezhetnek". Emellett a közjegyzőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy nem áll-e fenn kizárt joghatóság az adott ügyben. Amennyiben megállapítható, hogy nincs a közjegyzőnek joghatósága, mivel egy más állam bíróságának fenntartott kizárólagos joghatóságába tartozik az adott eljárás, a közjegyző a fél kérelmét visszautasítja. A kizárt joghatóság eseteit részben az Európai Parlament és Tanács 1215/2012/ EU rendelete (2012.12.12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, részben pedig a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, az "Átdolgozott Brüsszel I." -, részben pedig a Nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény nevesíti. "Azt, hogy a konkrét eljárásban melyik jogszabály alkalmazható, az ügy tárgya és az ügyben felmerült külföldi elem (a fél vagy az érvényesített követelés) dönti el."[5] Ilyen kizárt joghatósági esetek például a következő jogviszonyokból származó követelések: a biztosítási ügyek; a fogyasztói szerződések; az olyan eljárások, amelyeknek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog vagy ingatlan bérlete, illetve haszonbérlete; az olyan eljárások, amelyeknek tárgya társaság vagy más jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek társulása létrehozatalának érvényessége, azok érvénytelensége vagy megszűnése, vagy ezek szervei határozatának érvényessége; az olyan eljárások, amelyeknek tárgya közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzés.
A bíróság előtt továbbra is helye van egyezségi kísérletnek a perindítás előtt a Pp. 167-168.§-ai szerint, ez a közjegyző egyezségi eljárásával párhuzamos hatáskör, tehát a fél választása szerint bármelyiket megindíthatja (természetesen vagy az egyiket vagy a másikat), kivéve azon ügyeket, melyek a közjegyzői eljárásban kizárt tárgyú ügyeknek minősülnek.
A Kjnp. 27/H. § (1) bekezdése szerint "keresetindítás előtt a közjegyzőtől polgári peres útra tartozó ügyben egyezségi kísérletre idézést lehet kérni. [...]". A törvény ezen rendelkezése alapján tehát, akkor van helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak, ha az adott ügy polgári bírósági útra tartozik, tehát nem más - pl. munkaügyi, közigazgatási vagy büntető - bírósági útra tartozó kérdésről van szó. Konjunktív feltétele még az eljárás megindításának, hogy az eljárás tárgyáról a felek szabadon rendelkezhessenek. A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú, ami res iudicata-t, azaz ítélt dolgot eredményez. Ebből az is következik, hogy amikor egy anyagi jogszabályi rendelkezés a bíróságra vonatkozóan szabályozza az egyes igények érvényesíthetőségét, vagy annak kizártságát, akkor ez a közjegyző előtti egyezségi eljárásra
- 64/65 -
is irányadó, így például a bírósági úton nem érvényesíthető követelésre, vagy az elévült követelésre sem köthető egyezség. Nyilván annak figyelembevételével, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:121. § (2) bekezdése alapján a tényt, hogy a követelés bírósági eljárásban nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni, a Ptk. 6:23. § (4) bekezdése szerint az elévülésre viszont hivatkoznia kell a félnek. Hangsúlyozandó, hogy az elévült követelés esetén az egyezség kötése nem kizárt, eredetileg bíróság előtt érvényesíthető követelésről van ugyanis szó, csak lejárt a követelés igényállapota. Abban az esetben, ha a fél ennek ismeretében megköti az egyezséget, a jóváhagyásnak nincs akadálya.
Amennyiben a közjegyző a kérelemből megállapítja hatáskörének hiányát, illetve, hogy nincs helye az adott ügyben közjegyző előtti egyezségi eljárásnak, úgy a tényállástól függően vagy visszautasításnak vagy - amennyiben annak Pp. 174. §-ában foglalt feltételei fennállnak - áttételnek lehet helye.
A Kjnp. 27/H § (3) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor az eljárás tárgya miatt kizárt a közjegyző előtti egyezségi eljárás. Hangsúlyozandó, hogy - amennyiben a jogszabályi feltételei fennállnak - a bíróság előtt az egyezség megköthető ezen ügyekben is, tehát a Pp. 167-168. §-ai szerinti bírósági egyezség és a közjegyző előtti egyezség a keresetindítás előtt alapvetően "párhuzamos" hatáskör, a felek által vagylagosan bármelyik választható. Nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak a szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi ügyben. "Ebbe a csoportba sorolhatók a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezésein alapuló, a szerzői jogi vagy szomszédos jogi védelem alatt álló alkotás keletkezésével, hasznosításával és védelmével kapcsolatos jogviszonyokból eredő perek, ideértve a törvény által külön nem definiált, a közös jogkezelés körébe tartozó jogok és díjigények érvényesítése iránt indított úgynevezett "kisjogos" pereket is; továbbá a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény, a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény, valamint a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény rendelkezésein alapuló perek"[6].
Kizárt a közjegyző hatásköre továbbá a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában is. Itt a Ptk. 6:548 §-a a felelősség közigazgatási jogkörben okozott kárért, és a Ptk. 6:548 §-a a felelősség bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárért esetköreiről van szó. A sérelemdíjat a Ptk. 2:52. § (1) bekezdése definiálja, miszerint "akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért."
A közérdekből indított perekkel összefüggő ügyben sincs helye közjegyző előtti egyezségnek. A közérdekből indított perek azok, ahol az adott jogszabály azt a mondatot tartalmazza, miszerint az erre vonatkozó pert a polgári perrendtartásnak a közérdekű perekre vonatkozó fejezete szerint kell lefolytatni. "Mivel nem maga a Pp. biztosítja az egyes, közérdekű perindításra szóló felhatalmazásokat, viszont részben egységes szabályokat
- 65/66 -
ad ezekre a perekre, ki kellett jelölni azt, hogy a Pp. e szabályai konkrétan mely közérdekű perekre terjednek ki. [...], így egyedileg jelöli ki a jogszabály a Pp. hatálya alá eső perlési felhatalmazásokat. [...] Egyes közérdekű pereket az ügyész indít, másokat közigazgatási szervek, sőt bizonyos esetekben egyéb (pl. civil) szervezetek is jogosultak lehetnek perindításra. [...] A jogalkalmazónak így egyszerű dolga lesz: csak akkor kell e fejezet szabályai szerint eljárnia, ha a perlési felhatalmazást adó külön jogszabály kifejezetten így rendelkezik."[7] A közérdekű perektől fontos megkülönböztetni a társult pert. A társult pert a Pp. 580 §-a szabályozza, amikor is egy reprezentatív felperes a társult szerződésben levők nevében indít pert pl. környezetvédelmi ügyben (de lehet ez fogyasztói szerződéssel kapcsolatos-, munkaügyi-, és az emberi tevékenységen vagy mulasztáson alapuló, előre nem látható környezetterhelés által közvetlenül okozott egészségkárosodásból fakadó igények vagy vagyoni kárigények érvényesítése iránti per is).
Nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos ügyben sem. Ezek pedig a Pp. 7. § 9. pontja szerint: a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző vagy változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per, a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per, a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per, a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti per, a gazdasági társaság és a szövetkezet tagjainak kizárása iránti per, a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos per, a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag vagy részvényes felelősségének korlátlanná minősítése iránti per, a cégnek nem minősülő szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet, törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv által indított per.
Kizárt a közjegyző előtti egyezségi eljárás lefolytatása továbbá a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló ügyében. Ilyen ügy lehet például az egyesületi tagdíj megfizetésére irányuló igény érvényesítése, vagy a jogi személy határozatának tag általi megtámadása is. Fontos elhatároló szempont ugyanakkora a vonatkozó hatásköri szabály megfelelő értelmezése érdekében, hogy az igények tagsági és nem más - így pl. tulajdonosi - jogviszonyon alapulnak.[8] A társaság és a vezető tisztségviselője közötti per nem minősül tagsági jogviszonyon alapuló pernek akkor sem, ha a vezető tisztségviselő egyébként tagja a társaságnak, ám a követelés a vezető tisztségviselő ilyen minőségéhez fűződik (BDT 2014.3120.).
Nem folytatható le egyezségi eljárás közjegyző előtt a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben sem. A Pp. értelmező rendelkezései rögzítik a 7. § 17. pontban a személyi állapot definícióját, miszerint a személyi állapot az ember személyi minőségét, személyi jellegű és családi kapcsolatait meghatározó tényezők összessége. Itt a Pp. meghatározza a személyi állapot eljárásjogi szabályozási szempontból irányadónak tekintendő fogalmát, mely a törvényben szabályozott perek tekintetében húzza meg annak határait, hogy a törvény mit tekint személyi állapot (státusz) körébe tartozó jogviszonyok alatt. Erre azért van szükség, mert a személyi állapotnak nincs általánosan elfogadott, pontosan definiált fogalma. A nemzetközi gyakorlatra általában is jellemző a személyi állapottal
- 66/67 -
kapcsolatos jogviszonyok körének kifejezetten kiterjesztő, és nem szűkítő értelmezése, ezért mind a jogirodalmi, mind a nemzetközi joggyakorlat eredményeire tekintettel a törvény a személyi állapot kiterjesztő értelmezését fogadja el, amelybe beletartoznak azok a jogviszony, amelyek az ember személyi minőségét és családi kapcsolatait határozzák meg.[9] Ezek a perek konkrétan azok, amit a Pp. felsorol a 429. §-ban: éspedig személyi állapotot érintő peren a gondnoksági pereket, a házassági pereket, a származási pereket, a szülői felügyelettel kapcsolatos pereket és az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos pert kell érteni. Lényeges kiemelni, hogy a személyi állapot a személyiségi jogokkal nem azonos, a személyiségi jogokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) második könyvének harmadik része tartalmazza. A személyiségi jog sérelme miatt lehet egyezségi eljárást kérni a közjegyzőtől. A személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügy, tehát a "státusz", ami azt is jelenti, hogy ennek tárgyáról nem rendelkezhetnek szabadon a felek. A Ptk. 4. könyve tartalmazza és szabályozza a családjogi tárgyú jogviszonyokat, ezek egyikében sem lehet közjegyző előtt egyezségi eljárást lefolytatni. A házassági jogviszonyukkal kapcsolatosan a házastársak sem kérhetnek közjegyző előtti egyezségi eljárást, mert minden jogviszonyuk a Ptk. családjogi könyvében került szabályozásra. Az élettársak jogi helyzete különleges, mivel csak az élettársi kapcsolat családjogi hatásai rész van a Ptk. 4. családjogi könyvében szabályozva, egyébként az élettársi kapcsolat a Ptk. 6. kötelmi jogi könyvében a XXV. címben került rögzítésre. Tehát az élettársak a vagyonjogi vitáikban fordulhatnak a közjegyzőhöz egyezségi eljárás végett, mert ez kötelmi jogi kérdés, ám a lakáshasználati és/vagy élettársi tartási ügyeikben nem kérhetnek ilyen eljárást, mert ez a családjogi könyv szabályozása alá tartozik. A családjogi könyvben a származáson és rokonságon - tehát a státuszkérdéseken - kívül nincs olyan, hogy ne úgy kezdődne a törvényi szövegezés, hogy "elsősorban a felek megállapodása az irányadó" (így pl. a gyerekelhelyezésnél, lakáshasználatnál). Ezekben az ügyekben egyezséget nem köthetnek közjegyző előtt a felek, de közjegyzői okiratba foglalt megállapodás mindegyikben készülhet. Amely kérdésekről a felek nem rendelkezhetnek szabadon, azokkal bírósághoz kell fordulniuk, így pl. származási, házasságfelbontási ügyeket csak bíróság előtt rendezhetnek. Ebből következik, hogy azon ügyekben, melyekkel a feleknek nem kell bírósághoz fordulniuk és családjogi tárgyúak, azokban szabadon készíthető közjegyzői okirat, csak közjegyző előtti egyezségi eljárás nem folytatható le.[10]
A végrehajtási perre tartozó ügyben sem folytathat le a közjegyző egyezségi eljárást. A Pp. 526. §-a értelmében végrehajtási peren a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított pert, a végrehajtási igénypert, a foglalás tűrése iránt indított pert, a követelés behajtása iránt indított pert és a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránt indított pert kell érteni. Mivel a per tárgyát a kereset és viszontkereset jelöli ki, értelemszerűen nem tartoznak ide azok a perek, amelyek tárgyában végrehajtás van folyamatban, a végrehajtás tárgyául szolgáló követelés vagy annak alapjául szolgáló
- 67/68 -
jogviszony a per tárgya, de a kereset nem a végrehajtás megszüntetésére, korlátozására, a lefoglalt vagyontárgy foglalás alóli feloldására, az adós tulajdonában lévő ingóság lefoglalásának tűrésére, az adóst harmadik személlyel szemben megillető követelés behajtására, vagy a zálogjogosult a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezésére irányul.[11]
Kizárt a közjegyző hatásköre a munkaügyi perre tartozó ügyben is, mivel a munkaügyi per nem polgári bírósághoz, hanem a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. A Pp. 508. §-a határozza meg a munkaügyi per fogalmát, miszerint "munkaügyi peren a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) alapján létesített, a közalkalmazotti, - törvényben foglalt kivételekkel - a szolgálati, a közfoglalkoztatási, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses, a szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő, a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő, a szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból származó pert kell érteni. [...] Munkaügyi per az Mt. 285. § (1) bekezdése szerinti további munkajogi igény érvényesítésével kapcsolatos per."
Állami vagyonnal kapcsolatos ügyben sem folytathat le a közjegyző egyezségi eljárást. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. §-a, és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. §-a határozza meg az állami és nemzeti vagyon fogalmát.
Itt az állami vagyonra - tehát állami tulajdonra - vonatkozó ügyet kell érteni, és szorosan kell értelmezni a fogalmat. Az állam a saját vagyonával kapcsolatos ügyben nem lehet fél a közjegyző előtt egyezségi eljárásban, azonban a vagyonán kívüli körben az állam is lehet fél a közjegyző előtt, például akkor, ha az állam a polgári jogi jogviszonyokban jogi személyként vesz részt a Ptk. 3:405. § (1) szerint.
Nem folytathat le egyezségi eljárást a közjegyző olyan ügyben, amelyben külföldi anyagi jogot - ide nem értve a külföldi nemzetközi magánjogi szabályokat - kell alkalmazni. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. Törvény 1. §-a határozza meg, hogy külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyokban melyik állam jogát kell alkalmazni, milyen szabályok szerint állapítják meg a magyar bíróságok joghatóságukat és milyen eljárási szabályok alapján járnak el, valamint milyen feltételekkel ismerhetők el és hajthatók végre a külföldi bíróságok által hozott határozatok.
A kizárt hatáskörök felsorolása után megállapítható, hogy a közjegyző előtti egyezségi eljárásban főleg a vagyonjogi jogviták rendezésére van lehetősége a feleknek, ez egybeesik a járásbíróság hatáskörével, vagyonjogi korlát azonban nem vonatkozik a közjegyző előtti eljárásra.
- 68/69 -
A közjegyző előtti egyezségi eljárásban a közjegyző illetékességét - a Pp. általános illetékességi szabályaival egyezően - a Kjnp. 4. § (1) pontja szabályozza, miszerint az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye-, illetve jogi személy székhelye, képviseletére hivatott szerv székhelye, központi ügyintézés helye alapozza meg az illetékességet, ezek hiányában -, illetve külföldi kérelmező esetén bármelyik közjegyző eljárhat.
Az eljárásban illetékesség kikötésének nincs helye. A Kjnp. 27/I. § (1)-(4) bekezdései az ügy tárgya szerint vagylagos illetékességi okokat állapítanak meg. Amennyiben az ügy tárgya időszakos szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség, úgy az igény érvényesítésére a jogosult lakóhelye szerinti közjegyző az illetékes. Ez a szabály vonatkozik a bérletre és a haszonbérletre is, mindegy milyen időszakra vonatkoznak a szerződések. Abban az esetben, ha az ügy tárgya ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog, akkor az ingatlanfekvési helye szerinti közjegyző az illetékes. Nem alkalmazható értelemszerűen az illetékességi szabály a házastársi közös vagyon megosztása iránti perekben akkor sem, ha a vagyonban ingatlan van, tekintettel arra, hogy a kereset nem ingatlan tulajdonára, birtokára, ingatlant terhelő dologi jogra vonatkozik, hanem a jogvita családjogi jogviszonyból ered.[12]
Amennyiben az ügy tárgya gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő kötelezettség, akkor az ügyletkötés vagy a teljesítés helye szerinti közjegyző járhat el. Hangsúlyozandó, hogy a Pp. ezzel kapcsolatosan úgy szabályoz, hogy bármilyen szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítésénél az ügyletkötés helye vagy a szolgáltatás teljesítésének helye szerint is lehet pereskedni, viszont a közjegyző előtti egyezségi eljárásnál szűkít a szabály, mert itt ez a rendelkezés csak a gazdálkodó szervezet által kötött ügyletből eredő igényekre vonatkozik.
Abban az esetben, ha az ügy tárgya kártérítés, a károkozás vagy a kár bekövetkeztének a helye szerinti közjegyző illetékes az eljárásra. A Pp. 28. § (1) e.) pontja ezzel kapcsolatosan úgy rendelkezik, hogy a szerződésen kívül okozott kár esetén "a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti pert a károkozás vagy a kár bekövetkezésének földrajzilag meghatározható helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja a fél." Tehát a Kjnp. ezen vagylagos illetékességi szabályában hiányzik a Pp. által rögzített "szerződésen kívül" kikötése, így a szerződéssel okozott kár megtérítése esetén is lehet a károkozás vagy a kár bekövetkezésének helye szerinti közjegyzőhöz fordulni egyezségi eljárás lefolytatását kérve. Egyezségi eljárásban a közjegyző csak a saját illetékességi területén elvégzendő cselekményeket foganatosíthatja, ha ezt a szabályt megsérti, az eljárási cselekménye érvénytelen lesz. Amennyiben a közjegyző észleli az illetékességének hiányát, az eljárás lefolytatása iránti kérelmet visszautasítja, illetve a kérelem áttételének van helye.
- 69/70 -
A közjegyző előtti egyezségi eljárásban a jogerős végzéssel jóváhagyott egyezségnek az egyik joghatása és előnye az, hogy az alaki jogerejéből következően a közjegyző ahhoz kötve van, a határozat rendes jogorvoslattal (fellebbezéssel) már nem támadható, tehát a felek abban vállalt kötelezettségi végrehajthatóak. A másik joghatása - ami a legnagyobb erőssége is - hogy annak ítéleti hatálya, anyagi jogereje van. A jogerősen jóváhagyott egyezséggel rendezett jogvita tárgyában perindítás már nem lehetséges, az véglegessé és vitathatatlanná vált. A Pp. 360. §-a rögzíti az anyagi jogerőhatás definícióját, miszerint az "[...] ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék." A Kjnp. 27/K. § (3) bekezdése kimondja, hogy a közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú. A Pp. 239. § (3) bekezdése szerint a bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek. Amennyiben az adott kérdésben már született anyagi jogerőt eredményező ítéleti hatályú határozat, úgy a közjegyző előtti egyezségi eljárás általános jelleggel ugyanezen ügyben azonos felek között már nem folytatható le, kizárt a közjegyző eljárása. Így tehát kizárt a közjegyző eljárása ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek között, ha jogerős bírósági ítélet-, ha bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség-, ha közjegyző által jogerősen jóváhagyott egyezség született, illetve ha keresetet indítottak (a keresetlevél jogerős visszautasításáig, illetve az eljárás jogerős megszüntetéséig), és ha más közjegyző vagy a bíróság előtt korábban indult egyezségi eljárás folyik. Ugyancsak kizárt a közjegyző egyezségi eljárása az ítéleti hatály miatt a közjegyző következő eljárásaiban született anyagi jogerős határozatai okán: bejegyzett élettársi kapcsolat jogerős megszüntetése, hagyatéki eljárásban jóváhagyott jogerős egyezség, a közjegyző értékpapírt semmissé nyilvánító jogerős végzése, jogerős fizetési meghagyás, végrehajtható európai fizetési meghagyás, egyezségi eljárásban jóváhagyott jogerős egyezség. Amennyiben a felek kéreleméből ezek a kizáró körülmények kiderülnek, a közjegyző visszautasítja a kérelmet, ha az egyezségi eljárás során később derülnek ki ezen körülmények, úgy a közjegyző megszünteti az eljárást.[13]
Természetesen a közjegyző előtti jogerős egyezség megkötése után sem vesztik el a felek a rendelkezési jogukat az adott jogtárgyra vonatkozóan, ám csak az anyagi jogerő joghatásának figyelembevételével, illetve a rendelkezési joguk korlátai között mozoghatnak (tehát a kizárt esetekben pl. a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyekben nem). Ennek megfelelően a felek a jogerős egyezségük megkötése után általában megtehetik, hogy a rendelkezési joguk keretei között például a teljesítés feltételeinek megváltoztatásában megegyeznek magánjogi megállapodásukkal, akár oly módon, hogy azt teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalják, ám anyagi jogerőt eredményező közjegyző vagy bíróság előtti másik egyezségben főszabály szerint már nem ren-
- 70/71 -
delkezhetnek ismét. Amennyiben a felek a közokiratba foglalás mellett döntenek, úgy a közjegyzői okiratba foglalt megállapodásuk plusz hozadéka lesz, hogy a közokirat, mint a megelőző jogvédelem egyik legfőbb eszköze közvetlenül végrehajtható lesz, valamint, hogy annak valódisága mellett vélelem szól, tehát a közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni.
A feleknek lehetősége van arra, hogy a jogerős egyezségüket érvénytelenségi okra hivatkozva megtámadják, illetve hogy a jogerős egyezségüket ex tunc hatállyal felbontsák, mivel az a sajátossága a perbeli egyezségnek, hogyfelbontható. Az ítéleti hatályú jogerős egyezség után perújításnak lehet helye, ha fennállnak a Pp. 393. §-a szerinti feltételek. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely elsőfokú bíróságként járna el, ha az ügyben peres eljárásnak lenne helye. A Kjnp. 14/A. §-a alapján a perújítási kérelmet a bíróságon kell előterjeszteni, miután a bíróság hivatalból intézkedik a közjegyzői ügy iratainak beszerzése iránt. ■
JEGYZETEK
[1] Ismeretlen szerzőtől
[2] Varga István és Eless Tamás (szerk.), Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára, HVG Orac, Budapest, 2016., 931. o.
[3] Varga István szerk., Új Pp. Kommentár, HVG Orac, Budapest, 2016., 592. o.
[4] Varga István és Eless Tamás (szerk.), Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára, HVG Orac, Budapest, 2016., 915. o.
[5] Szécsényi-Nagy Kristóf, Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. Budapest, 2012. 249. o.
[6] Magyarázat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez, Közjegyzői Jogtár, Complex Kiadó,
[7] Magyarázat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez, Közjegyzői Jogtár, Complex Kiadó,
[8] Magyarázat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. Törvényhez, Közjegyzői Jogtár, Complex Kiadó,
[9] Magyarázat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. Törvény 7.§ 17. pontjához, Közjegyzői Jogtár, Complex Kiadó,
[10] Dr. Anka Tibor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. Törvényről Bikalon, 2018. 01. 26.-án tartott előadása alapján
[11] Magyarázat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. Törvény 526.§-hoz, Közjegyzői Jogtár, Complex Kiadó,
[12] Magyarázat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez, Közjegyzői Jogtár, Complex Kiadó,
[13] Dr. Reviczky Renáta Miskolcon, 2018. február 23.-án a közjegyző előtti egyezségi eljárásról tartott előadása és dia-anyaga alapján.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes.
Visszaugrás
