Az alábbiakban ismertetett - szabálysértési területen - jelentkező, egyre akutabbá váló jogalkalmazási problémákra, nehézségekre kívánjuk felhívni a figyelmet.
Magyarország Kormánya céljául tűzte ki a közbiztonság megteremtését, illetve megszilárdítását, továbbá a közterületek rendjének biztosítását. Ennek érdekében az elmúlt évek során több új törvény (új büntető törvénykönyv, büntetőeljárási törvény, szabálysértési törvény), valamint számos alacsonyabb szintű jogszabály megalkotására, módosítására és elfogadására került sor.
Mindezen törekvések ellenére a közterületeken megvalósuló szabálysértési cselekmények száma - tapasztalataink szerint - nem csökkent szignifikáns módon, ami kisebb részben a jogszabályi környezetnek, nagyobb részben pedig a jelenleg követett bírói felfogásnak, gyakorlatnak tudható be.
Az állampolgárok a közmeghallgatásokon, lakossági fórumokon, illetve különböző cikkek kommentálása során általában kifogásolják, hogy a hatósági fellépés nem kellő hatékonyságú. Időnként a különböző sajtóorgánumokban megjelennek olyan hírek, amelyekben beszámolnak arról, hogy egyes személyek, illetve csoportok - a vonatkozó jogszabályi előírásokat semmibe véve, azokat nyíltan felrúgva - a közterületeken randalíroznak, illetve bűncselekményeket és szabálysértéseket követnek el (pl.: Budapest X. ker., Hős utca; Budapest XIV. ker., Stadionok metróállomás körüli terület stb.).
A BFKH V. Kerületi Hivatala napi ügymenetéből rálátásunk van arra, hogy milyen okokból nem csökken, illetve csökkenthető a jogellenes cselekmények száma.
A turisztikailag frekventált, jelentős átmenő forgalmat bonyolító kerület közigazgatási területén szabálysértést elkövetők döntő hányada (kb. 80%-a) külföldi - elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező román állampolgár -, valamint bejelentett lakó-, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező, vagy csupán településszintű címmel bíró hajléktalan személy.
A külföldi állampolgárok körében a leggyakoribb szabálysértés a koldulás, illetve a jogosulatlan közterületi értékesítés.
A hajléktalan személyeket általában köztisztasági szabálysértés, koldulás, valamint szeszesital-fogyasztás miatt jelentik fel.
Mindkét elkövetői kör esetében gyakori, hogy jogerős elmarasztalásukat követően - rövid időn belül - újabb szabálysértést valósítanak meg, melynek okán ismét eljárás indul ellenük.
Van olyan személy, akivel szemben csak a 2017. évben 45 esetben indult szabálysértési vagy végrehajtási eljárás az adott kerületben. (Olykor egy ügyben több feljelentés is található, tehát a 45 eljárás több elkövetést is takarhat.)
Az, hogy a külföldi és a hajléktalan személyek körében kiugróan magas a szabálysértést ismételten elkövetők aránya, jelentős részben annak tulajdonítható, hogy esetükben igen nehéz vagy egyenesen képtelenség érvényt szerezni a szabálysértési jog represszív, illetve preventív funkciójának.
Mindez az alábbi okokkal magyarázható:
Amennyiben az általános hatáskörű szabálysértési hatóság (járási/fővárosi kerületi hivatal) a Szabálysértési Nyilvántartási Rendszerben tárolt - közhitelesnek minősülő - adatok alapján megállapítja, hogy az eljárás alá vont személy a feljelentett cselekmény elkövetését megelőző hat hónapon belül már legalább két ízben volt jogerősen elmarasztalva pénzbírsággal/elzárással sújtható szabálysértés miatt, úgy az ügyben keletkezett iratokat - elbírálás céljából - át kell tennie a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. Ilyen esetekben ugyanis már elzárás büntetés szabható ki az elkövetővel szemben, ezt a szankciót azonban csak a bíróság jogosult alkalmazni. [A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 9. § (1) bekezdése, illetve a 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja.]
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról szóló 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 1. § (1) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a Szabs. tv. 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti esetben az ügyet az illetékes bírósághoz kell áttenni.
A BM rendelet 4. § (3) bekezdése előírja továbbá, hogy "A szabálysértési eljárás megindulását követően ellenőrizni kell, hogy fennállnak-e a Szabs. tv. 23. § alkalmazásának feltételei."
A gyakorlati jogalkalmazás során jelentős probléma adódik abból, hogy az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvény 55. §-a - 2017. május 5-ei hatállyal - részben újraszabályozta a Szabs. tv. 45. §-át. A módosítást követően a Szabs. tv. 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja alá tartozó ügyeket a döntésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz csak a tényállás tisztázását követően lehet áttenni.
A módosításra a részletes indokolás tanúsága szerint azért került sor, mert "... több általános szabálysértési hatóság azon tény észlelését követően, hogy 6 hónapon belüli harmadik elkövetésre került sor, haladéktalanul bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül áttette az ügyet a bíróságra. A bíróság - tekintettel arra, hogy a tényállás nem volt tisztázott - ezeket az eljárásokat nagy számban megszüntette."
A fentiekkel összefüggésben fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a Kúria Büntető Kollégiumának Joggyakorlat-elemző Csoportja még a módosítást meg-
- 15/16 -
előzően összefoglaló véleményt készített a Szabálysértési ügyek bírói gyakorlata címmel, melynek III. pontjában külön is foglalkozott a bíróságok eljárásával az ismételt elkövetésű szabálysértések esetén (2015.EL.II.H.13.SZABÁLYSÉRTÉS-37. szám).[1]
A Joggyakorlat-elemző csoport vizsgálata során arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az általános hatáskörű szabálysértési hatóságoknak nem volt tényállás tisztázási kötelezettségük a Szabs. tv. 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja alá tartozó ügyekben.
A hivatkozott dokumentum 26. oldalának harmadik bekezdésében az alábbi megállapítás szerepel: "Az viszont, hogy a szabálysértési hatóság feladata a bizonyítás, míg a bíróságra a büntetés kiszabása vár ... nem vezethető le a szabálysértési törvény normaszövegéből. És nem vezethető le abból sem, hogy a Szabs. tv. végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról szóló 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint a Szabs. tv. 23. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja szerinti esetben az ügyet az illetékes bírósághoz kell áttenni. A végrehajtási rendelet sem jelöl meg egyetlen más feladatot a szabálysértési hatóság számára, amit el kellene végeznie az áttételt megelőzően."
Az összefoglaló véleményből az is egyértelműen kiderül, hogy a hiányos feljelentésre, a bizonyítékok be nem szerzésére vagy az eljárás alá vont személy meghallgatásának elmulasztására történő hivatkozással "országosan unikális gyakorlatot folytatva" csupán az egyik törvényszék területén működő bíróságok szüntették meg az eljárásokat. Ebből kifolyólag az eljárások bíróságok általi megszüntetése nem volt általánosnak tekinthető.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
