A használati mintáknak nincs olyan nemzetközi léptékkel elfogadott fogalma, mint a szabadalmaknak vagy a védjegyeknek. Az Ipari Tulajdon Oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény1 (PUE) vagy a GATT-TRIPS Egyezmény2 a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozású Aspektusáról nem adnak használati minta fogalmat.
A PUE első cikkében a használati mintákat az ipari tulajdon tárgyai közé sorolja.3
A hivatalosság és teljesség igénye nélkül a használati minták fogalmi ismérveinek a megközelítésére az alábbiakban lehet vállalkozni.
A használati minták az iparjogvédelem körébe tartozó általában meghatározott térbeli kiterjedéssel rendelkező kisebb jelentőségű műszaki alkotások védelmét szolgáló, a szabadalmi oltalom alternatívájaként felmerülő oltalmi formát képeznek.
A használati mintaoltalom fokozatos térhódításának lehetünk tanúi az elmúlt másfél évtizedben.
A használati minták jelentőségnövekedését sok mindennel lehet magyarázni. Kétségkívüli tény, hogy az iparjogvédelem szakemberei mindennapos tevékenységükben nap mint nap találkoznak a használati mintákkal. A használati mintaoltalom igénylése találmánnyal azonos műszaki-technikai alkotásra mind belföldön, mind külföldön a szabadalmi ügyvivők és más iparjogvédelmi szakemberek számára általános tendenciának tekinthető. Másrészt pedig a szabadalmi hivatalok szabadalmi bejelentések oltalomképességét vizsgáló munkatársai nemcsak a megadott szabadalmakat és szabadalmi bejelentéseket, hanem a használati mintákat és mintabejelentéseket is kötelesek vizs-gálni4 egy adott műszaki területen az oltalomképességi vizsgálat során.
A használati mintaoltalom fontosságát napjainkban egyre több országban ismerik fel, azok oltalmát egyre több országban vezetik be.
Érdemes ebben a vonatkozásban a Szellemi Tulajdon Világszervezet, az ENSZ szakosított szervezete (WIPO, OMPI)5 által évente kiadott korábbi statisztikákra hivatkozni:
1980-ban 7, 1984-ben 9, 1988-ban 13, 1996-ban 32 ország közölt adatokat használati mintabejelentésekről és megadott használati mintákról6 a Szellemi Tulajdon Világszervezete számára.
Érdemes a statisztikák számszerűségét figyelembe venni. 1996-ban a legnagyobb használati minta érdekeltséggel rendelkező országok körében az alábbiak szerint alakult a benyújtott bejelentések és megadott minták száma:
1996. évi használati mintabejelentések és megadott oltalom7
A statisztikai adatok nyilvánvalóvá teszik, hogy a használati mintaoltalmi forma fokozatosan tért hódít, azonban nagyobb mennyiségű, azaz többezer mintabejelentésre csak 7 államban (Brazília, Dél-Korea, Japán, Kína, Orosz Föderáció, Spanyolország és Németország) lehet rendszeresen számítani.
Szintén a használati mintaoltalom gyakorlati térhódítását mutatja a jogi szabályozás bevezetésének felgyorsult üteme. Mexikóban 1991-ben, a még létező Csehszlovákiában,8 Szlovéniában, Bulgáriában és 1993-ban Ukrajnában vezették be a használati mintaoltalmat. Japánban pedig 1994-ben újraszabályozták a használati minták jogi oltalmát.9
Ami Magyarországot illeti, szinte teljesen ismeretlen volt a használati mintaoltalom, bár bevezetését már a II. világháború előtt tervezték.10 A használati mintákról az első lényeges szakmai tanulmány 1988-ban jelent meg." Az oltalom bevezetésére az 1991. évi XXXVIII. törvény12 alapján 1992. január 1-jétől került sor.
Az Európai Közösségben, anélkül, hogy ennek elrendelése központilag megtörtént volna, jelentős jogalkotói tevékenység valósult meg a használati minták vonatkozásában. A jogi szabályoz ása az elmúlt másfél évtizedben jelentős fejlődésnek indult, ha figyelembe vesszük, hogy öt közösségi országban, így Belgiumban 1987-ben (rövid időtartamú szabadalom formájában), Görögországban 1987-ben, Finnországban 1991-ben,13 Írországban (rövid időtartamú szabadalom formájában) 1992-ben, Ausztriában pedig 1994-ben14 vezették be a kérdéses oltalmi formát.
A jogi szabályozás aktualizálását azok az államok is fontosnak érezték, amelyek már rendelkeztek a kérdéses oltalmi formával, így Spanyolország 1986-ban, Németország pedig 1986-ban és 1990-ben módosították a használati minta törvényüket.15
A Közösség nagy iparjogvédelmi műhelyei is "rámozdultak" a használati minta közösségi feltételrendszerének létrehozására. Ebben a vonatkozásban meg kell említeni az AIPPI16 tevékenységét is és annak Koppenhágai Végrehajtó Bizottsági ülését 1994-ben.17
Gyakorlati jelentősége van továbbá annak, hogy a Münchenben székelő, iparjogvédelmi, szerzői jogi és versenyjogi kérdésekre szakosodott Max-Planck Intézet18 már 1991-ben létrehozta a közösségi használati minta vitaalapul szolgáló rendelet tervezetét19, és annak is, hogy a Grenobleban (Franciaország) funkcionáló C. U..E. R. P. I.20 1 9 9 5-ben nemzetközi kollokviumot rendezett a közösségi ipari minta jövőjéről.21
A használati mintákra vonatkozó szabályozás szembetűnő eltéréseket mutat a Közösség országaiban. A használati mintákról azt tartják, hogy szignifíktív gyakorlati jelentőségük van22 a gyors és kevésbé költséges engedélyezésre tekintettel.
A használati mintaoltalom azonban - mihelyt a közösségi országok szabályozását egyenként vizsgáljuk -nagyon sok gyakorlati kérdést vet fel és a jogi szabályozás a jogközelítés lehetősége szempontjából teljes heterogenitást mutat.
Önmagában már az is problémát jelent, hogy az Európai Közösség három országában, így Nagy-Britanniában, Svédországban és Luxemburgban használati minták egyáltalán nem léteznek. Ezt a jelenséget is a közösségi használati mintajogi szabályozás jelentős akadályának tartják.23
A közösség tagállamaiban a használati mintákra vonatkozó jogi szabályozás heterogenitását az is mutatja, hogy az oltalmi forma teljesen eltérő elnevezéssel bír. Tehát ugyanaz a tárgya az ipari tulajdonnak többféle elnevezéssel bír:
- használati minta24
- hasznossági tanúsítvány25
- rövid időtartamú szabadalom26
- használati mintaszabadalom27 elnevezések elfogadottak, de más28 elnevezést is használnak.
Az eltérő terminológia azért zavaró, mert mind az azonos elnevezések mögött, mind pedig az eltérő terminológia esetén eltérő fogalmakat,29 és eltérő szabályozást találhatunk.30
Ha tartalmilag vizsgáljuk a jogi szabályozást, akkor még inkább heterogén vonásokat találunk a közösségi országok használati minta szabályozásában.
Ezek az eltérések még annál az 5 államnál is jelentkeznek, amelyek az elmúlt évtizedben31 vezették be a használati minták jogi szabályozását. A különbségek jelentősek az oltalom tárgya, tartalma, a szabadalmi hivatal vizsgálati követelményei, valamint az oltalom időtartama tekintetében.32
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
